1 Cuvintele împăratului Lemuel. Învăţătura pe care i -o dădea mamă-sa.
2 Ce să-ţi spun, fiule? Ce să-ţi spun fiul trupului meu? Ce să-ţi spun, fiule, rodul juruinţelor mele?
3 Nu-ţi da femeilor vlaga, şi desmierdările tale celor ce pierd pe împăraţi.
4 Nu se cade împăraţilor, Lemuele, nu se cade împăraţilor să bea vin, nici voivozilor să umble după băuturi tari;
5 ca nu cumva, bînd, să uite legea, şi să calce drepturile tuturor celor nenorociţi.
6 Daţi băuturi tari celui ce piere, şi vin, celui cu sufletul amărît;
7 ca să bea să-şi uite sărăcia, şi să nu-şi mai aducă aminte de necazurile lui. -
8 Deschide-ţi gura pentru cel mut, pentru pricina tuturor celor părăsiţi!
9 Deschide-ţi gura, judecă cu dreptate, şi apără pe cel nenorocit şi pe cel lipsit.
10 Cine poate găsi o femeie cinstită? Ea este mai de preţ decît mărgăritarele.
11 Inima bărbatului se încrede în ea, şi nu duce lipsă de venituri.
12 Ea îi face bine, şi nu rău, în toate zilele vieţii sale.
13 Ea face rost de lînă şi de in, şi lucrează cu mîni harnice.
14 Ea este ca o corabie de negoţ; de departe îşi aduce pînea.
15 Ea se scoală cînd este încă noapte, şi dă hrană casei sale, şi împarte lucrul de peste zi slujnicelor sale.
16 Se gîndeşte la un ogor, şi -l cumpără; din rodul muncii ei sădeşte o vie. -
17 Ea îşi încinge mijlocul cu putere, şi îşi oţeleşte braţele.
18 Vede că munca îi merge bine, lumina ei nu se stinge noaptea.
19 Ea pune mîna pe furcă, şi degetele ei ţin fusul.
20 Ea îşi întinde mîna către cel nenorocit, îşi întinde braţul către cel lipsit.
21 Nu se teme de zăpadă pentru casa ei, căci toată casa ei este îmbrăcată cu cărmiziu.
22 Ea îşi face învelitori, are haine de in supţire şi purpură.
23 Bărbatul ei este bine văzut la porţi, cînd şade cu bătrînii ţării.
24 Ea face cămăşi, şi le vinde, şi dă cingători negustorului.
25 Ea este îmbrăcată cu tărie şi slavă, şi rîde de ziua de mîne.
26 Ea deschide gura cu înţelepciune, şi învăţături plăcute îi sînt pe limbă.
27 Ea veghează asupra celor ce se petrec în casa ei, şi nu mănîncă pînea lenevirii.
28 Fiii ei se scoală, şi o numesc fericită; bărbatul ei se scoală, şi -i aduce laude zicînd:
29 ,,Multe fete au o purtare cinstită, dar tu le întreci pe toate.``
30 Desmerdările sînt înşelătoare, şi frumuseţa este deşartă, dar femeia care se teme de Domnul va fi lăudată.
31 Răsplătiţi -o cu rodul muncii ei, şi faptele ei s'o laude la porţile cetăţii
1 Lemuel király beszédei, próféczia, melylyel tanította vala õt az anyja.
2 Mit [szóljak,] fiam? mit, én méhem gyermeke? mit, én fogadásimnak gyermeke?
3 Ne add asszonyoknak a te erõdet, és a te útaidat a királyok eltörlõinek.
4 Távol legyen a királyoktól, oh Lemuel, távol legyen a királyoktól a bornak itala; és az uralkodóktól a részegítõ ital keresése.
5 Hogy mikor iszik, el ne felejtkezzék a törvényrõl, és el ne fordítsa valamely nyomorultnak igazságát.
6 Adjátok a részegítõ italt az elveszendõnek, és a bort a keseredett szívûeknek.
7 Igyék, hogy felejtkezzék az õ szegénységérõl, és az õ nyavalyájáról ne emlékezzék meg többé.
8 Nyisd meg a te szádat a mellett, a ki néma, és azoknak dolgában, a kik adattak veszedelemre.
9 Nyisd meg a te szádat, ítélj igazságot; forgasd ügyét a szegénynek és a szûkölködõnek!
10 Derék asszonyt kicsoda találhat? Mert ennek ára sokkal felülhaladja az igazgyöngyöket.
11 Bízik ahhoz az õ férjének lelke, és annak marhája el nem fogy.
12 Jóval illeti õt és nem gonosszal, az õ életének minden napjaiban.
13 Keres gyapjat vagy lent, és megkészíti azokat kezeivel kedvvel.
14 Hasonló a kereskedõ hajókhoz, nagy messzirõl behozza az õ eledelét.
15 Felkel még éjjel, eledelt ád az õ házának, és rendel ételt az õ szolgálóleányinak.
16 Gondolkodik mezõ felõl, és megveszi azt; az õ kezeinek munkájából szõlõt plántál.
17 Az õ derekát felövezi erõvel, és megerõsíti karjait.
18 Látja, hogy hasznos az õ munkálkodása; éjjel sem alszik el az õ világa.
19 Kezeit veti a fonókerékre, és kezeivel fogja az orsót.
20 Markát megnyitja a szegénynek, és kezeit nyújtja a szûkölködõnek.
21 Nem félti az õ házanépét a hótól; mert egész házanépe karmazsinba öltözött.
22 Szõnyegeket csinál magának; patyolat és bíbor az õ öltözete.
23 Ismerik az õ férjét a kapukban, mikor ül a tartománynak véneivel.
24 Gyolcsot szõ, és eladja; és övet, melyet ád a kereskedõnek.
25 Erõ és ékesség az õ ruhája; és nevet a következõ napnak.
26 Az õ száját bölcsen nyitja meg, és kedves tanítás van nyelvén.
27 Vigyáz a házanépe dolgára, és restségnek étkét nem eszi.
28 Felkelnek az õ fiai, és boldognak mondják õt; az õ férje, és dicséri õt:
29 Sok leány munkálkodott serénységgel; de te meghaladod mindazokat!
30 Csalárd a kedvesség, és hiábavaló a szépség; a mely asszony féli az Urat, az szerez dicséretet magának!
31 Adjatok ennek az õ keze munkájának gyümölcsébõl, és dicsérjék õt a kapukban az õ cselekedetei!