1 Un nume bun este mai de dorit decît o bogăţie mare, şi a fi iubit preţuieşte mai mult decît argintul şi aurul. -
2 Bogatul şi săracul se întîlnesc: Domnul i -a făcut şi pe unul şi pe altul. -
3 Omul chibzuit vede nenorocirea şi se ascunde, dar cei proşti merg înainte şi sînt pedepsiţi. -
4 Răsplata smereniei, a fricii de Domnul, este bogăţia, slava şi viaţa. -
5 Spini şi curse sînt pe calea omului stricat: cel ce-şi păzeşte sufletul se depărtează de ele. -
6 Învaţă pe copil calea pe care trebuie s'o urmeze, şi cînd va îmbătrîni, nu se va abate dela ea. -
7 Bogatul stăpîneşte peste cei săraci, şi cel ce ia cu împrumut, este robul celui ce -i dă cu împrumut. -
8 Cine samănă nelegiuire, nelegiuire va secera, şi nuiaua nelegiuirii lui este gata. -
9 Omul milostiv va fi binecuvîntat, pentrucă dă săracului din pînea lui.
10 Izgoneşte pe batjocoritor, şi cearta se va sfîrşi, neînţelegerile şi ocările vor înceta. -
11 Cine iubeşte curăţia inimii, şi are bunăvoinţa pe buze, este prieten cu împăratul. -
12 Ochii Domnului păzesc pe cel ce are ştiinţă, dar înfruntă cuvintele celui stricat.
13 Leneşul zice: ,,Afară este un leu, care m'ar putea ucide pe uliţă!`` -
14 Gura curvelor este o groapă adîncă; pe cine vrea să -l pedepsească Domnul, acela cade în ea. -
15 Nebunia este lipită de inima copilului, dar nuiaua certării o va deslipi de el. -
16 Cine asupreşte pe sărac ca să-şi mărească avuţia, va trebui să dea şi el altuia mai bogat şi va duce lipsă. -
17 Pleacă-ţi urechea, şi ascultă cuvintele înţelepţilor, şi ia învăţătura mea în inimă.
18 Căci este bine să le păstrezi înlăuntrul tău, şi să-ţi fie toate de odată pe buze. -
19 Pentru ca să-ţi pui încrederea în Domnul, vreau să te învăţ eu astăzi, da, pe tine.
20 N'am aşternut eu oare în scris pentru tine sfaturi şi cugetări,
21 ca să te învăţ lucruri temeinice, cuvinte adevărate, ca să răspunzi cu vorbe adevărate celui ce te trimete? -
22 Nu despuia pe sărac, pentrucă este sărac, şi nu asupri pe nenorocitul care stă la poartă!
23 Căci Domnul le va apăra pricina lor, şi va despuia viaţa celor ce -i despoaie. -
24 Nu te împrieteni cu omul mînios, şi nu te însoţi cu omul iute la mînie,
25 ca nu cumva să te deprinzi cu cărările lui, şi să-ţi ajungă o cursă pentru suflet. -
26 Nu fi printre cei ce pun chezăşii, printre cei ce dau zălog pentru datorii.
27 Căci dacă n'ai cu ce să plăteşti, pentruce ai voi să ţi se ia patul de supt tine?
28 Nu muta hotarul cel vechi, pe care l-au aşezat părinţii tăi. -
29 Dacă vezi un om iscusit în lucrul lui, acela poate sta lîngă împăraţi, nu lîngă oamenii de rînd.
1 Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.
2 A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettõt pedig az Úr szerzi.
3 Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.
4 Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.
5 Tövisek [és] tõrök vannak a gonosznak útában; a ki megõrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.
6 Tanítsd a gyermeket az õ útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.
7 A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevõ a kölcsönadónak.
8 A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az õ haragjának vesszeje megtöretik.
9 Az irgalmas szemû ember megáldatik, mert adott az õ kenyerébõl a szegénynek.
10 Ûzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.
11 A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.
12 Az Úrnak szemei megõrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.
13 A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.
14 Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.
15 A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; [de] a fenyítés vesszeje messze elûzi õ tõle azt.
16 A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az õ [marháját]; a ki ád a gazdagnak: végre szûkölködésre [jut.]
17 Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.
18 Mert gyönyörûséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!
19 Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.
20 Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?
21 Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldõidnek.
22 Ne rabold ki a szegényt, mert szegény õ; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;
23 Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az õ kirablóik életét elragadja.
24 Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködõvel ne menj;
25 Hogy el ne tanuld az õ útait, és tõrt ne keress tennen magadnak.
26 Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.
27 Ha nincs néked mibõl megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?
28 Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.
29 Láttál-é az õ dolgában szorgalmatos embert? A királyok elõtt álland, nem marad meg az alsó rendûek között.