Pular para o conteúdo
Publicidade

1 Reis 1

JBMLE

Dávid elgyengülése. Adónia akar a trón örököse lenni

1 Mikor pedig megvénhedt és megöregedett Dávid király, bár leplekkel takargatták be, mégsem bírt felmelegedni. 2 És mondának néki az ő szolgái: Keressenek az én uramnak, a királynak egy szűz leányt, a ki a király körül legyen, és őt ápolja, aludjék karjai között, és melegítse fel az én uramat, a királyt. 3 Keresének annakokáért egy szép leányt Izráelnek minden határiban; és találák a Súnem városából való Abiságot, a kit el is hozának a királyhoz. 4 És a leány igen szép volt, és a királyt ápolta és szolgált néki. De a király nem ismeré őt. 5 Adónia pedig, Haggitnak fia, felfuvalkodék, ezt mondván: Én fogok uralkodni! És szerze magának szekereket, lovagokat és ötven előtte járó férfiakat. 6 Kit az ő atyja soha meg nem szomoríta, ezt mondván: Miért cselekszel így?! Ez is pedig igen szép férfi volt, és őt Haggit szülte volt Dávidnak Absolon után. 7 És tanácskozék Joábbal, Séruja fiával és Abjátár pappal, kik az Adónia pártján voltak. 8 De Sádók pap, meg Benája, a Jójada fia, és Nátán próféta, és Sémei, és Réhi, és a Dávid erős vitézei nem állottak Adónia mellé. 9 Mikor pedig Adónia áldozatot mutatott be juhokból, ökrökből és egyéb kövér barmokból a Zohélet kősziklánál, a mely a Rógel forrása mellett volt: meghívá egész rokonságát, a király fiait, Júda minden férfiait, a király szolgáit; 10 De Nátán prófétát és Benáját és amaz erős vitézeket és Salamont, az ő atyjafiát nem hívá el. 11 Szóla akkor Nátán Bethsabénak, a Salamon anyjának, mondván: Nem hallottad-é, hogy Adónia, a Haggit fia uralkodik, és a mi urunk Dávid nem tud róla semmit? 12 Jövel azért, hadd adjak néked tanácsot, hogy megmentsd a te életedet, és a te fiadnak, Salamonnak életét. 13 Eredj, menj be Dávid királyhoz, és mondd ezt néki: Uram király, nemde nem esküdtél-é meg a te szolgálóleányodnak ilyenképen: Salamon, a te fiad uralkodik én utánam, és ő ül az én királyi székembe? Miért uralkodik hát Adónia? 14 És ímé mialatt még te ott a királylyal beszélsz, én is bemegyek utánad, és kiegészítem a te beszédidet. 15 És beméne Bethsabé a királyhoz a kamarába. És a király igen megvénhedett vala, és a Súnemből való Abiság szolgál vala a királynak. 16 És fejet hajta Bethsabé, és meghajtá magát a királynak. És monda a király: Mit kivánsz? 17 Felele néki Bethsabé: Édes uram, te megesküdtél az Úrra, a te Istenedre a te szolgálóleányodnak ilyenképen: Salamon, a te fiad uralkodik én utánam, és ő ül az én királyi székembe. 18 És ímé mégis Adónia lett királylyá; és ímé, uram király, te nem tudsz erről semmit. 19 Mert áldozott ökrökkel és nagy sok kövér barmokkal bőségesen, és vendégekké hívta a királynak minden fiait, és Abjátár papot és Joábot, a seregnek hadnagyát, csak Salamont, a te szolgádat nem hívta meg. 20 Még most te vagy, Uram, a király; az egész Izráel népének szemei reád néznek, hogy megjelentsed nékik, kicsoda fog ülni az én uramnak, a királynak székében, ő utána. 21 De ha az én uram, a király, az ő atyáival elaluszik: akkor én és az én fiam, Salamon leszünk bűnösök. 22 És ímé, mikor még a királylyal szólana, Nátán próféta megérkezék. 23 És bejelenték a királynak, mondván: Itt van Nátán próféta. És bemenvén a király eleibe, meghajtá magát a király előtt, arczczal a földre leborulván. 24 És monda Nátán: Uram király, te mondottad-é: Adónia legyen én utánam a király, és ő üljön az én királyi székembe? 25 Mert ma aláment, és áldozott ökrökkel és kövér barmokkal bőségesen, és vendégekké hívta a királynak minden fiait és a seregnek hadnagyait és Abjátár papot: és ímé ők esznek és isznak ő előtte, és immár azt kiáltották: Éljen Adónia király! 26 Engem pedig, a ki a te szolgád vagyok, és Sádók papot és Benáját, a Jójada fiát, és Salamont, a te szolgádat nem hívta meg. 27 Avagy az én uramtól, a királytól lett-é ez a dolog, hogy nem adtad tudtára a te szolgádnak, kicsoda fogna ülni az én uramnak, a királynak székiben az ő holta után. 28 És felelvén Dávid király, monda: Hívjátok hozzám Bethsabét, a ki beméne a király eleibe, és megálla a király előtt. 29 És megesküvék a király, mondván: Él az Úr, a ki megszabadította az én lelkemet minden nyomorúságból, 30 Hogy a miképen megesküdtem néked az Úrra, Izráel Istenére, ezt mondván: A te fiad Salamon uralkodik én utánam, és ő ül az én királyi székembe én helyettem: ezt ma így meg is teszem. 31 És fejet hajta Bethsabé, arczczal a földre leborulván, és magát meghajtván a király előtt, monda: Éljen az én uram, Dávid király, mindörökké!

Salamon királylyá kenetik

32 Azután monda Dávid király: Hívjátok hozzám Sádók papot és Nátán prófétát és Benáját, Jójadának fiát. És ezek bemenének a király eleibe. 33 És monda nékik a király: Vegyétek mellétek a ti uratoknak szolgáit, és ültessétek Salamont, az én fiamat az én öszvéremre, és vigyétek alá őt Gihonba; 34 És kenje őt ott Sádók pap és Nátán próféta Izráelnek királyává; és fújjátok meg a harsonákat, és kiáltsátok: Éljen Salamon király! 35 És jőjjetek fel onnét ő utána; és eljövén, üljön az én királyi székembe, és ő uralkodjék én helyettem; mert immár meghagytam néki, hogy ő legyen fejedelme mind Izráelnek, mind Júdának. 36 Felele akkor Benája, a Jójada fia a királynak, és monda: Ámen! Így szóljon az Úr, az én uramnak, a királynak Istene is. 37 A miképen vele volt az Úr az én urammal, a királylyal: azonképen legyen vele Salamonnal is, és magasztalja feljebb az ő királyi székét az én uramnak, Dávid királynak királyi székénél. 38 Aláméne azért Sádók pap és Nátán próféta és Benája, a Jójada fia, a Kereteusok is és a Peleteusok, és felülteték Salamont a Dávid király öszvérére, és alávivék őt Gihonba. 39 És vevé Sádók pap az olajos szarut az Úr sátorából, és megkené Salamont; azután kürtölének, és az egész nép ezt kiáltá: Éljen Salamon király! 40 És felvonult utána az egész nép, és a nép sípolt és felette ujjongott, úgy hogy a föld is megrepedne kiáltásuk zajától. 41 És Adónia is meghallotta és vendégei is mind, a kik nála valának, miután a lakomát már elvégezték; és meghallá Joáb is a kürtölés szavát, és monda: Miért e zaj és mozgás a városban? 42 És a mikor ő még szólana, ímé megérkezék Jonathán, az Abjátár pap fia. És monda Adónia: Jőjj be, mert megbízható férfiú vagy, és hírt mondasz. 43 Jonathán pedig felelvén, monda Adóniának: Igen, a mi urunk, Dávid király, Salamont tette királylyá. 44 És elküldötte ő vele Sádók papot a király és Nátán prófétát, és Benáját, a Jójada fiát, a Kereteusokat is és Peleteusokat, és őt a király öszvérére ülteték, 45 És Sádók pap Nátán prófétával együtt királylyá kente fel őt Gihonnál, és onnét vonulnak fel örömmel; ettől zendült meg a város. Ez az a zaj, a melyet hallottatok. 46 És immár be is ült Salamon az országnak királyi székibe; 47 És a király szolgái is bemenének, hogy áldják a mi urunkat, Dávid királyt, mondván: Tegye az Isten a Salamon nevét híresebbé a te nevednél, és magasztalja feljebb az ő székit a te székednél. És meghajtá magát a király az ő ágyán. 48 És ekképen is szóla a király: Áldott az Úr, Izráel Istene, a ki adott e mai napon olyat, a ki szemeim láttára helyettem üljön az én királyi székemben. 49 Akkor megrettenének, és felkelének mindnyájan a hivatalosok, a kik Adóniával valának, és kiki mind dolgára méne. 50 De Adónia félt Salamontól, és felkészülve elfutott, és megragadta az oltárnak szarvait. 51 Hírül adák pedig Salamonnak ilyen szókkal: Ímé Adónia Salamon királytól való féltében megfogá az oltárnak szarvait, ezt mondván: Esküdjék meg ma nékem Salamon király, hogy meg nem öli az ő szolgáját fegyverrel. 52 És monda Salamon: Ha jámbor lészen, egy hajszál fejéről le nem esik a földre; de ha gonoszság találtatik ő benne, meg kell halnia. 53 Elkülde azért Salamon király, és elhozák őt az oltártól; és eljövén meghajtá magát Salamon király előtt; és monda Salamon király: Menj el a te házadhoz.

ါ​်​မင်း​ကြီးို​မင်း​်း​ှိ​ျိ

1 ါ​်​မင်း​ကြီး​သညသက်​ကြီး​ရင့်၍ ို​ော​ဝတ်​ြုံ၍ ွေး​ို်။ 2 ို့​်၍ ကျွ်​ို့​ကသက်​ျို​ော​ကာ​ကို ်​မင်း​ကြီး​ို့ ှာ​ါ​ေ။ ူ​သညမင်း​ကြီး​ကို​ား၍ ြု​ု​ါ​ေ။ ်​မင်း​ကြီး​ကို ွေး​ေ​်း​ှာ ရင်​်​ော်၌​်​ါ​ေ​ျှောက်​ကြ၏။ 3 ို​ို့​့်​ဆင်း​ှ​ော​ျို​ကို ေ​်​တစ်​ျှောက်​ုံး​်​ှာ၍၊ ှု​နင်​ြို့​ူ​ိ​က်​ကို​ွေ့​့် ံ​ော်​ို့ ော်​ဲ့​ကြ၏။ 4 ို​်း​သည်​ဆင်း​ှ၏။ ်​ု​ရင်​ကို​လည်း ်​ကျွေး​ြု​ု​ေ၏။ ို့​ာ​်​ု​ရင်​်း​ော်​ူ။

ီး​နန်း​်း​ိုက်​ရန်​ေါ​ိ​ကြိုး​ား​်း

5 ို​ောက်​ား ေါ​ိ​သည်​ု​ရင်​်​မည်​ကြံ​ှိ​က်၊ ကို်​ကို​ျီး​ြှောက်၍ ား​ျား​့် ်း​ျား​ကို​လည်း​ကော်း၊ ိ​ိ​ှေ့၌​ြေး​ော ူ​ါး​ဆယ်​ကို​လည်း​ကော်း၊ ်​ဆင်​ေ၏။ 6 မည်း​ော်​ကသင်​သညဘယ်​ကြော့် ို့​ြု​နည်း​ူ့​်​ာ​ောတစ်​ါ​ျှ​ြော​ူး။ ို​ူ​သညဆင်း​လည်း ်​ှ၏။၂​ရာ၊၃:၄7 ှ​ုံ​ီ​လည်း ်၏။ ူ​သညေ​ု​ာ​ား​ွာ​ယဇ်​ု​ော​ျာ​ာ​့်​ို်​ပင်၍ ူ​ို့​သညေါ​ိ​ဘက်​ှာ ေ​ကြ၏။ 8 ယဇ်​ု​ော​်​ာ​်၊ ော​ား ေ​ာ​ော​ဖက်​ာ​သန်၊ ှိ​ိ၊ ေ​ှိ​ော ါ​်၏​ှူး​ကြီး​မတ်​ကြီး​ျား​ူ​ကား၊ ေါ​ိ​ဘက်​ို့​ဝင်​ကြ။ 9 ေါ​ိ​သညအင်္ော​ေ​ြို့​နယ်​်း၊ ော​ေ​လက်​ကျောက်​ား​ှာ ိုး၊ ွား​ှ​ူ​ြိုး​ော​ကော်​ို့​ကို သတ်​ြီး​ျှ်၊ ်​ု​ရင်​ား​ိ​ိ​ီ​ျား​့် ်​ု​ရင်၏​ကျွု​ူ​ျား​ေါ်း​ို့​ကို ေါ်​်​ေ၏။ 10 ော​ဖက်​ာ​သန်၊ ေ​ာ​ှူး​ကြီး​မတ်​ကြီး​ှ​ော ီ​ှော​်​ကို​ကား ေါ်​်။

ှော​်​ကို​မင်း​ြှောက်​်း

11 ို​ာ​သန်​သညှော​်​ိ​ာ​ှေ​ံ​ို့​ွား၍၊ ်၏​ား​ေါ​ိ​သည်​ု​ရင်​်​ကြော်း​ကို ကြား​ြီ​ော။ ို့​်​ါ​်​သညိ​ါ​ကား။၂​ရာ၊၁၂:၂၄12 ု​ှာ သင်၏​သက်​့် ှော​်၏​သက်​ကို ်း​ာ​ေ​်း​ှာ ကျွ်ု်​သညကြံ​ေး​ါ​ေ။ 13 ါ​်​မင်း​ကြီး​ံ​ော်​ို့​ဝင်၍၊ ို​်​မင်း​ကြီး၊ ကို်​ော်​က သင်၏​ား​ှော​်​သညါ့​ာ၌​ိုး​ံ၍ နန်း​ို်​မည်​ကို်​ော်​ကျွ်​ား ကျိ်​ို​ော်​ူ​ြီ ်​ော။ ို့​်​ျှေါ​ိ​သညဘယ်​ကြော့် ိုး​ံ​ါ​နည်း​ျှောက်​ော့။ 14 ို​ို့​ံ​ော်၌ ျှောက်​စဉ်​်၊ ကျွ်ု်​ဝင်၍ သင်၏​ကား​ကို​ောက်​မည်​ကြံ​ေး​သည်​ို်း၊ 15 ာ​ှေ​သည်​ု​ရင်​ှိ​ခန်း​ဲ​ို့​ဝင်​ေ၏။ ်​ု​ရင်​သည်​ို၍ ှု​နင်​ြို့​ိ​က်​သည်​ကျွေး​က်​ေ၏။ 16 ာ​ှေ​သညး​ျ၍ ်​ု​ရင်​ား​ှိ​ိုး​ျှ်၊ ်​ု​ရင်​က ဘယ်​ို​ှိ​နည်း​ေး​ော်​ူ၏။ 17 ာ​ှေ​ကလည်း၊ ကျွ်​ခင်၊ ကို်​ော်​က သင်၏​ား​ှော​်​သညါ့​ာ၌​ိုး​ံ၍ နန်း​ို်​မည်​ကို်​ော်၏​ု​ား​ခငာ​ု​ား​ကို ို်​တည်၍ ကို်​ော်​ကျွ်​ား​ကျိ်​ို​ော်​ူ​ြီ။ 18 ု​ှာ ေါ​ိ​သညိုး​ံ​ါ၏။ ကို်​ော်​်​မင်း​ကြီး​လည်း ိ​ော်​ူ။ 19 ေါ​ိ​သညိုး​ွား​ှ​ူ​ြိုး​ော​ကော်​ျား​ို့​ကို သတ်​ြီး​ျှ်၊ မင်း​ကြီး၏​ား​ော်​ေါ်း​ို့​့်​ကယဇ်​ု​ော​်​ျာ​ာ၊ ို်​ျု်​မင်း​ွာ​ို့​ကို ေါ်​်​ါ၏။ ကို်​ော်​ကျွှော​်​ကို​ကား ေါ်​်​ါ။ 20 ို​်​မင်း​ကြီး၊ ကျွ်​်​မင်း​ကြီး၏​ာ၌​ိုး​ံ၍ ဘယ်​ူ​သည်​နန်း​ို်​မည်​ကို ့်​ော်​ူ​မည်​ေ​ျိုး​ား​ေါ်း​ို့​သညကို်​ော်​ကို​ျှော်​က့်​ကေ​ကြ​ါ၏။ 21 ို့​ကျွ်​်​မင်း​ကြီး​သညိုး​ော် ေး​ော်​ို့​့်​ကျိ်း​စက်​ော်​ူ​ော​ါ၊ ကျွ်​ော်​့် ား​ှော​်​သညာ​ဝတ်​ံ​ော​ူ​်​ါ​့်​မည်​ျှောက်​ေ၏။ 22 ို​ို့ ံ​ော်၌​ျှောက်​စဉ်​်၊ ော​ဖက်​ာ​သန်​သည်​ဝင်​ျှော​ဖက်​ာ​သန်​ာ​ါ​သည်​ျှောက်​ကြ၏။ 23 ာ​သန်​သည်​လည်း ှေ့​ော်​ို့ ောက်​ော​း​ျ​်​ဝပ်​က်၊ 24 ို​်​မင်း​ကြီး၊ ကို်​ော်​က ါ့​ာ၌ ေါ​ိ​ိုး​ံ၍ နန်း​ို်​မည်​့်​ော်​ူ​ော။ 25 ူ​သညေ့​ဆင်း​ွား၍၊ ူ​ြိုး​ော ိုး​ွား​ျား​ို့​ကို​သတ်​ြီး​ျှမင်း​ကြီး၏​ား​ော်​ေါ်း​ို့​ကို​လည်း​ကော်း၊ ို်​ျား​့် ယဇ်​ု​ော​်​ျာ​ာ​ကို​လည်း​ကော်း ေါ်​်​ါ​ြီ။ ူ​ို့​သညေါ​ိ​ှေ့​ှာ ား​ောက်​က်၊ ေါ​ိ​မင်း​ကြီး​သညသက်​်​ေ​တည်း​ကြွေး​ကြော်​ကု​ှိ​ကြ​ါ၏။ 26 ကို်​ော်​ကျွ်​ကျွ်ု်၊ ယဇ်​ု​ော​ာ​်၊ ော​ား​ေ​ာ​ကို်​ော်​ကျွှော​်​ို့​ကို​ကား ေါ်​်​ါ။ 27 ်​မင်း​ကြီး၏​ာ၌ ဘယ်​ူ​နန်း​ို်​မည်​ကို ကို်​ော်​ကျွ်​ား ြ​ော်​ူ​ှု​ကို ်​မင်း​ကြီး​ီ​ရင်​ော်​ူ​ြီ​ော​ျှောက်၏။

28 ို​ါ​်​မင်း​ကြီး​ကာ​ှေ​ကို ေါ်​ဲ့​ါ​့်​ော်​ူ​သည်​ို်း၊ ာ​ှေ​သည်​ာ၍ ှေ့​ော်၌ ရပ်​ေ၏။ 29 ်​ု​ရင်​ကလည်း၊ ါ့​သက်​ိ​်​ကို ခပ်​်း​ော​ု​ကဲ​က ကယ်​်​ော်​ူ​ော ာ​ု​ား​သက်​်​ော်​ူ​သည်​ို်း၊ 30 သင်၏​ား​ှော​်​သညါ့​ာ၌​ိုး​ံ၍ ါ့​ကို်​ား​နန်း​ို်​မည်​ေ​ျိုး၏ ု​ား​ခင်​ာ​ု​ား​ကို ါ​ို်​တည်၍ သင့်​ား ကျိ်​ို​သည်​့်​ေ့​ါ​ြု​မည်​တစ်​ဖနကျိ်​ို​ော်​ူ၏။ 31 ာ​ှေ​သညး​ျ​်​ဝပ်​က်၊ ်​ု​ရင်​ား​ှိ​ိုး​က်၊ ်​ါ​်​မင်း​ကြီး​သညသက်​ော်​စဉ်​ြဲ​်​ေ​တည်း​ြွက်​ို၏။ 32 ါ​်​မင်း​ကြီး​ကလည်း၊ ယဇ်​ု​ော​ာ​်၊ ော​ဖကာ​သန်၊ ော​ား ေ​ာ​ို့​ကို​ေါ်​ဲ့​ါ​့်​ော်​ူ​သည်​ို်း၊ ူ​ို့​သည်​ှေ့​ော်​ို့ ဝင်​ာ​ကြ၏။ 33 ်​ု​ရင်​ကလည်း၊ သင်​ို့​်၏​ကျွ်​ျား​ကို ေါ်၍ ါ့​ား​ှော​်​ကို ါ၏​်း​ား​ော်​ေါ်​ှာ ီး​ေ​က်၊ ိ​်​ြို့​ို့ ော်​ွား​ကြ​ော့။ 34 ယဇ်​ု​ော​ာ​်​့် ော​ဖက်​ာ​သန်​သညို​ြို့​ှာ ိ​က်​ေး၍ ေ​်​ု​ရင်​ာ၌ ျီး​ြှောက်​ြီး​ျှ်၊ ံ​ိုး​ှု်၍ ှော​်​မင်း​ကြီး​သညသက်​ော်​်​ေ​တည်း​ကြွေး​ကြော်​ကြ​ော့။ 35 ို​ောကသင်​ို့​ိုက်​ကါ့​ား​သညာ၍​နန်း​ို်​မည်။ ါ့​ကို်​ား​ု​ရင်​်​မည်။ ို​ူ​ကို ေ​မင်း၊ ု​မင်း​ာ၌ ါ​ခန့်​ား​သည်​့်​ော်​ူ၏။ 36 ော​ား ေ​ာ​က ာ​မင်။ ်​မင်း​ကြီး​ကိုး​က်​ော ု​ား​ခငာ​ု​ား​သည်​လည်း ို​ို့​့်​ော်​ူ​ါ​ေ​ော။ 37 ာ​ု​ား​သည်​မင်း​ကြီး​ဘက်​ှာ ှိ​ော်​ူ​သည်​နည်း​ှော​်​ဘက်​ှာ ှိ​ော်​ူ​ါ​ေ​ော။ ်​မင်း​ကြီး​ါ​်၏ ာ​လင်​ထကား​ော်၏​ာ​လင်​သညာ၍​်း​ကြီး​မည်​ကြော်း ီ​ရင်​ော်​ူ​ါ​ေ​ော​်​ု​ရင်​ကို ်​ျှောက်​ေ၏။ 38 ို​ယဇ်​ု​ော​်​ာ​်၊ ော​ဖက်​ာ​သန်၊ ော​ား​ေ​ာ​ေ​ိ​ူ၊ ေ​ိ​ူ​ို့​သည်​က်၍ ှော​်​ကို ါ​်​မင်း​ကြီး၏ ်း​ား​ေါ်​ှာ​ီး​ေ​ကိ​်​ြို့​ို့ ော်​ွား​ကြ၏။ 39 ယဇ်​ု​ော​်​ာ​်​သညဲ​ော်​ဲ​က ီ​ူး​ကို​ူ၍ ှော​်​ကို ိ​က်​ေး​ြီး​ှ၊ ူ​ို့​သညံ​ိုး​ှု်၍၊ ှော​်​မင်း​ကြီး​သညသက်​ော်​်​ေ​တည်း​ူ​ေါ်း​ို့​သညဟစ်​ကြော်​ကြ၏။ 40 ူ​ေါ်း​ို့​သညီး​ှု်​ကောက်​ော်​ို့​ိုက်၍၊ ြေ​ကြီး​ကွဲ​တတ်​ှိ​သည်​ို်​ော်​ဝမ်း​ြောက်​ော​ံ​ကို ြု​ကြ၏။

41 ေါ​ိ​့် ူ၏​ေါ်း​ော်​ို့​သညား​ောက်​ွဲ​ြီး​ော​ို​ံ​ကို ကြား​ကြ၏။ ံ​ိုး​ှု်​ံ​ကို ွာ​ကြား​ျှ်၊ တစ်​ြို့​ုံး​်​ကက်​ကက်​ြု​ံ​ကား၊ ဘယ်​ို့​နည်း​ု​ေး​စဉ်​ပင်၊ 42 ယဇ်​ု​ော​ျာ​ာ၏​ား ော​သန်​သည်​ာ​ျှ်၊ ေါ​ိ​က ဝင်​ါ။ သင်​သညူ​ကော်း​်၍၊ ကော်း​ော​တင်း​ကို ကြား​ြော​့်​မည်​ို​ျှ်၊ 43 ော​သန်​ကကယ်​စင်​စစါ​ို့​်​ါ​်​မင်း​ကြီး​သညှော​်​ကို ်​ု​ရင်​ာ၌ ခန့်​ား​ော်​ူ​ြီ။ 44 ်​ု​ရင်​သည်​လည်း ယဇ်​ု​ော​်​ာ​်၊ ော​ဖက်​ာ​သန်၊ ော​ား​ေ​ာ​ေ​ိ​ူ၊ ေ​ိ​ူ​ို့​ကို ှော​်​့်​ေ​ွှ်​ော်​ူ၍ ်း​ား​ော်​ေါ်​ှာ ီး​ေ​ကြ​ါ​ြီ။ 45 ယဇ်​ု​ော​်​ာ​်​့် ော​ဖက်​ာ​သန်​ို့​သညှော​်​ကို ိ​်​ြို့၌ ာ​ိ​က်​ေး​ါ​ြီ။ ို​ြို့​ဝမ်း​ြောက်​ွာ​ာ​်၍၊ တစ်​ြို့​ုံး ်​်​ကက်​ကက်​ော​ံ​ကို ကို်​ော်​ကြား​ါ၏။ 46 ှော​်​သည်​လည်း ာ​လင်​ော်​ေါ်​ှာ ို်​ါ၏။ 47 ်​ု​ရင်၏​ကျွ်​ို့​သည်​လည်း ို့​်​ါ​်​မင်း​ကြီး​ကို ကော်း​ျီး​ေး​်း​ှာ ွား၍ ု​ား​ခင်​သညှော​်၏​ာ​ကို မည်း​ော်၏​ာ​ထကာ၍​ျီး​ြှောက်​ော်​ူ​ါ​ေ​ော။ ူ၏​ာ​လင်​ကို မည်း​ော်၏ ာ​လင်​ထကာ၍ ်း​ကြီး​မည်​ကြော်း ီ​ရင်​ော်​ူ​ါ​ေ​ော​ျှောက်​ျှ်၊ ်​ု​ရင်​သညာ​်​ော်​ေါ်​ှာ​း​ျ​က်၊ 48 ါ​သညကို်​က်​ိ​့်​်​ေ​်း​ှာ၊ ါ့​နန်း​ေါ်​ှာ ို်​ော​ူ​ကို ေ့​ေး​ား​ော်​ူ​ော ေ​ျိုး၏​်​ု​ရငာ​ု​ား​သညမင်္ာ​ှိ​ော်​ူ​ေ​တည်း​့်​ော်​ူ​ကြော်း​ကို ေါ​ိ​ား ်​ျှောက်​ေ၏။ 49 ို​ေါ​ိ​့် ေါ်း​ော်​ော​ူ​ေါ်း​ို့​သညကြောက်​ွံ့​့် တစ်​ောက်​ြား​ွား​ကြ၏။ 50 ေါ​ိ​သည်​လည်း ှော​်​ကို​ကြောက်​့် ွား၍ ယဇ်​လင်​း​ျို​ို့​ကို ကို်​က်​ေ၏။ 51 ေါ​ိ​သညှော​်​မင်း​ကြီး​ကို ကြောက်၍ ယဇ်​လင်​း​ျို​ို့​ကို ကို်​က်၊ ှော​်​မင်း​ကြီး​သညကျွ်​ော်​ကို က်​က်​မည်​ကြော်း ေ့​ကျိ်​ို​ော်​ူ​ါ​ေ​ို​ကြော်း​ကို ှော​်​ား​ျှောက်​ေ​ော်၊ 52 ှော​်​ကူ​သည်​ူ​ကော်း​်​ျှ်၊ ံ​်​တစ်​ပင်​ျှ ြေ​ို့​ကျ​်​ှိ​ျှေ​ံ​မည်​ု​့်​ော်​ှိ၍၊ 53 ူ​ကို​ေ​ွှ်​့်၊ ေါ​ိ​ကို ယဇ်​လင်​ေါ်​ဲ့​သည်​ို်း၊ ူ​သည်​ာ၍ ှော​်​မင်း​ကြီး​ှေ့​ှာ း​ျ​ေ၏။ ှော​်​ကလည်း၊ သင့်​်​ို့ ွား​ော့​့်​ော်​ူ၏။

Veja também