Jó 19

Jób ötödik védekezése: panaszkodik barátainak keménysége miatt, rajzolja nagy nyomorúságát, de végül arra a boldog bizonyosságra emelkedik, hogy az ő megváltója él

1 Felele pedig Jób, és monda: 2 Meddig búsítjátok még a lelkemet, és kínoztok engem beszéddel? 3 Tízszer is meggyaláztatok már engem; nem pirultok, hogy így erősködtök ellenem? 4 Még ha csakugyan tévedtem is, tévedésem énmagamra hárul. 5 Avagy csakugyan pöffeszkedni akartok ellenem, és feddődni az én gyalázatom felett? 6 Tudjátok meg hát, hogy Isten alázott meg engem, és az ő hálójával ő vett engem körül. 7 Ímé, kiáltozom az erőszak miatt, de meg nem hallgattatom, segélyért kiáltok, de nincsen igazság. 8 Utamat úgy elgátolta, hogy nem mehetek át rajta, és az én ösvényemre sötétséget vetett. 9 Tisztességemből kivetkőztetett, és fejemnek koronáját elvevé. 10 Megronta köröskörül, hogy elveszszek, és reménységemet, mint a fát, letördelé. 11 Felgerjesztette haragját ellenem, és úgy bánt velem, mint ellenségeivel. 12 Seregei együtt jövének be és utat csinálnak ellenem, és az én sátorom mellett táboroznak. 13 Atyámfiait távol űzé mellőlem, barátaim egészen elidegenedtek tőlem. 14 Rokonaim visszahúzódtak, ismerőseim pedig elfelejtkeznek rólam. 15 Házam zsellérei és szolgálóim idegennek tartanak engem, jövevény lettem előttök. 16 Ha a szolgámat kiáltom, nem felel, még ha könyörgök is néki. 17 Lehelletem idegenné lett házastársam előtt, s könyörgésem az én ágyékom magzatai előtt. 18 Még a kisdedek is megvetnek engem, ha fölkelek, ellenem szólnak nékem. 19 Megútált minden meghitt emberem; a kiket szerettem, azok is ellenem fordultak. 20 Bőrömhöz és húsomhoz ragadt az én csontom, csak fogam húsával menekültem meg. 21 Könyörüljetek rajtam, könyörüljetek rajtam, oh ti barátaim, mert az Isten keze érintett engem! 22 Miért üldöztök engem úgy, mint az Isten, és mért nem elégesztek meg a testemmel? 23 Oh, vajha az én beszédeim leirattatnának, oh, vajha könyvbe feljegyeztetnének! 24 Vasvesszővel és ónnal örökre kősziklába metszetnének! 25 Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll. 26 És miután ezt a bőrömet megrágják, testem nélkül látom meg az Istent. 27 A kit magam látok meg magamnak; az én szemeim látják meg, nem más. Az én veséim megemésztettek én bennem; 28 Mert ezt mondjátok: Hogyan fogjuk őt üldözni! látva, hogy a dolog gyökere én bennem rejlik. 29 Féljetek a fegyvertől, mert a fegyver a bűnök miatt való büntetés, hogy megtudjátok, hogy van ítélet!

Jó queixa-se da obstinação e dureza dos seus amigos

1 Então, respondeu Jó:

2 Até quando afligireis a minha alma

e me despedaçareis com palavras?

3 Já são dez vezes que me haveis vituperado.

Não vos envergonhais de me oprimir?

4 Embora tenha eu de fato errado,

o meu erro fica comigo.

5 Se *Sl 35.26;38.16;55.12vos engrandecerdes na verdade contra mim

e me incriminardes pelo meu opróbrio,

6 sabei que *Jó 16.11;27.2Deus não me fez justiça

e me cercou com a *Jó 18.8-10;Sl 66.11;Lm 1.13sua rede.

7 Eis que *Jó 9.24;30.20,24;Hc 1.2clamo: Violência! Porém não sou ouvido;

peço socorro, porém não há justiça.

8 *Jó 3.23;Lm 3.7,9Com muros, fechou ele o meu caminho, de modo que não posso passar,

e pôs *Jó 30.26trevas nas minhas veredas.

9 *Jó 12.17,19;Sl 89.44Despojou-me da minha glória

e tirou-me da cabeça *Jó 16.15;Sl 89.39;Lm 5.16a coroa.

10 De todos os lados, *Jó 12.14me derrui, e eu me vou,

e a minha *Jó 7.6, ref.esperança, arranca-a *Jó 24.20como uma árvore.

11 *Jó 16.9Acende também a sua ira contra mim,

e *Jó 13.24;33.10sou tido por ele como um dos seus adversários.

12 Avançam-se *Jó 16.13as suas tropas juntas,

*Jó 30.12levantam um caminho alto contra mim,

e acampam-se ao redor da minha tenda.

13 Ele *Jó 16.7;Sl 69.8pôs longe de mim a meus irmãos,

*Jó 16.20;Sl 88.8,18e os que me conhecem são de todo alienados de mim.

14 Meus parentes faltaram,

e *Jó 19.19os meus conhecidos esqueceram-se de mim.

15 Os que moram em minha casa e as minhas servas me têm por estranho.

Sou estrangeiro aos seus olhos.

16 Chamo ao meu servo, e ele não me responde.

Tenho que suplicar-lhe com a minha boca.

17 O meu bafo é intolerável à minha mulher,

sou repugnante aos filhos de minha mãe.

18 Até os pequeninos me *Jó 12.4, ref.desprezam.

Tentando levantar-me, falam de mim.

19 Todos os *Sl 38.11;55.13meus amigos íntimos me abominam,

e os que eu amava me voltam as costas.

20 Os *Jó 16.8;33.21;Sl 102.5;Lm 4.8meus ossos apegam-se à minha pele e à minha carne,

e escapei-me com a pele dos meus dentes.

21 Compadecei-vos de mim, compadecei-vos de mim, amigos meus,

pois a *Jó 1.11;Sl 38.2mão de Deus me tocou.

22 Por que me *Jó 19.6;13.24-25;Sl 69.26;16.11perseguis como Deus

e não cessais de devorar a minha carne?

23 Oxalá que as minhas palavras fossem agora escritas!

Oxalá que fossem *Is 30.8;Jr 36.2inscritas num livro!

24 Que com uma pena de ferro e com chumbo,

fossem para sempre gravadas na rocha!

25 Sei, porém, que *Jó 16.19;Sl 78.35;Pv 23.11;Is 43.14;Jr 50.34o meu Redentor vive,

e o que vem depois de mim se levantará em pé sobre o pó;

26 E, depois de destruída esta minha pele,

mesmo fora da minha carne *Sl 17.15;Mt 5.8;1Co 13.12;1Jo 3.2verei a Deus.

27 Vê-lo-ei ao meu lado,

e os meus olhos o contemplarão, não mais como adversário.

Eis que os meus rins *Sl 73.26desfalecem dentro em mim.

28 Se disserdes: Como o havemos *Jó 19.22de perseguir!

E que a causa deste mal se acha em mim,

29 temei a *Jó 15.22, ref.espada.

Terríveis são os castigos dela,

para que saibais *Jó 22.4;Sl 1.5;9.7;Ec 12.14que há juízo.