Jó 15

Elifáz második beszéde: feddi Jóbot vakmerő szavaiért és rajzolja az istentelenek nyomorúságát

1 Majd felele a Témánból való Elifáz és monda: 2 Vajjon a bölcs felelhet-é ilyen szeles tudománynyal, és megtöltheti-é a hasát keleti széllel? 3 Vetekedvén oly beszéddel, a mely nem használ, és oly szavakkal, a melyekkel semmit sem segít. 4 Te már semmivé akarod tenni az Isten félelmét is; és megkevesbíted az Isten előtt való buzgólkodást is! 5 Mert gonoszságod oktatja a te szádat, és a csalárdok nyelvét választottad. 6 A te szád kárhoztat téged, nem én, és a te ajakaid bizonyítanak ellened. 7 Te születtél-é az első embernek; elébb formáltattál-é, mint a halmok? 8 Az Isten tanácsában hallgatóztál-é, és a bölcseséget magadhoz ragadtad-é? 9 Mit tudsz te, a mit mi nem tudunk, és mit értesz olyat, a mi nálunk nem volna meg? 10 Ősz is, agg is van közöttünk, jóval idősebb a te atyádnál. 11 Csekélységek-é előtted Istennek vigasztalásai, és a beszéd, a mely szeliden bánt veled? 12 Merre ragadt téged a szíved, és merre pillantottak a te szemeid? 13 Hogy Isten ellen fordítod a te haragodat, és ilyen szavakat eresztesz ki a szádon? 14 Micsoda a halandó, hogy tiszta lehetne, és hogy igaz volna, a ki asszonytól születik? 15 Ímé, még az ő szenteiben sem bízok, az egek sem tiszták az ő szemében: 16 Mennyivel kevésbbé az útálatos és a megromlott ember, a ki úgy nyeli a hamisságot, mint a vizet?! 17 Elmondom néked, hallgass rám, és a mint láttam, úgy beszélem el; 18 A mit a bölcsek is hirdettek, és nem titkoltak el, mint atyáiktól valót; 19 A kiknek egyedül adatott vala a föld, és közöttük idegen nem megy vala. 20 Az istentelen kínozza önmagát egész életében, és az erőszakoskodó előtt is rejtve van az ő esztendeinek száma. 21 A félelem hangja cseng az ő füleiben; a békesség idején tör rá a pusztító! 22 Nem hiszi, hogy kijut a sötétségből, mert kard hegyére van ő kiszemelve. 23 Kenyér után futkos, hogy hol volna? Tudja, hogy közel van hozzá a sötétség napja. 24 Háborgatják őt a nyomorúság és rettegés; leverik őt, mint valami háborúra felkészült király. 25 Mert az Isten ellen nyujtotta ki kezét, és erősködött a Mindenható ellen; 26 Kinyujtott nyakkal rohant ellene, domború pajzsainak fellege alatt. 27 Mivel befedezte az arczát kövérséggel, és hájat borított tomporára; 28 És lakozott elrombolt városokban; lakatlan házakban, a melyek dűlőfélben vannak: 29 Meg nem gazdagodik, vagyona meg nem marad, jószága nem lepi el a földet. 30 Nem menekül meg a setétségtől, sarjadékát láng perzseli el, és szájának lehelletétől pusztul el. 31 Ne higyjen a hívságnak, a ki megcsalatott, mert hívság lészen annak jutalma. 32 Nem idejében telik el élete, és az ága ki nem virágzik. 33 Lehullatja, mint a szőlővessző az ő egresét, elhányja, mint az olajfa az ő virágát. 34 Mert a képmutató házanépe meddő, és tűz emészti meg az ajándékból való sátrakat. 35 Nyomorúságot fogan, álnokságot szül, és az ő méhök csalárdságot érlel.

Elifaz acusa Jó de presunção

1 Então, respondeu Elifaz, temanita:

2 Responderá o sábio com ciência vã,

*Jó 6.26, ref.e encherá do vento oriental o seu ventre?

3 Argumentando com palavras que de nada servem

ou com razões com que ele nada aproveita?

4 Na verdade, tu destróis a reverência

e prejudicas o espírito religioso para com Deus.

5 Pois *Jó 22.5a tua iniquidade ensina a tua boca,

e escolhes a língua dos *Jó 5.12-13astutos.

6 A tua *Jó 18.7própria boca te condena, e não eu;

e os teus lábios dão testemunho contra ti.

7 És tu o primeiro homem que nasceu?

Ou *Jó 38.4,21foste dado à luz antes dos outeiros?

8 Assistes no *Jó 29.4;Rm 11.34concílio de Deus?

Aproprias para ti a sabedoria?

9 *Jó 12.3;13.2Que sabes tu, que nós não sabemos?

E que entendes, que não se acha em nós?

10 Conosco estão os homens *Jó 12.12;32.6-7encanecidos e idosos,

mais velhos do que teu pai.

11 Porventura, *Jó 5.17-19;36.15-16fazes pouco caso das consolações de Deus

e da *Jó 6.10;23.12palavra que te trata benignamente?

12 Por que te arrebata *Jó 11.13;36.13o teu coração?

Por que flamejam os teus olhos?

13 De modo que voltas o teu espírito contra Deus

e permites sair as palavras da tua boca.

14 Que é o homem, *Jó 14.4para ser puro?

E *Jó 25.4o que é nascido da mulher, para ser justo?

15 Eis que Deus não confia nos *Jó 5.1seus santos,

e, à sua vista, *Jó 25.5os céus não são limpos;

16 quanto menos o homem *Sl 14.1abominável e corrompido,

que *Jó 34.7bebe a iniquidade como a água?

Elifaz mostra que o ímpio é atormentado nesta vida

17 Eu to mostrarei; ouve-me;

e te contarei o que tenho visto,

18 (o que homens sábios têm anunciado

*Jó 8.8;20.4da parte de seus pais, não o ocultando;

19 a eles somente pertencia o país,

não havendo estrangeiro algum passado por meio deles):

20 O iníquo passa em *Jó 15.24angústia todos os dias,

o número dos anos que são *Jó 24.1;27.13reservados para o opressor.

21 A voz de *Jó 15.24;18.11;20.25;24.17;27.20terrores retine nos seus ouvidos;

*Jó 20.21;1Ts 5.3na prosperidade, lhe sobrevirá o assolador.

22 Não espera *Jó 15.30escapar das trevas,

e a *Jó 19.29;27.14;33.18;36.12espada o está esperando.

23 Ele anda em busca de pão, dizendo: Onde está?

Sabe que o dia das *Jó 15.22,30trevas lhe está iminente.

24 O aperto e a angústia o amedrontam;

prevalecem contra ele, como um rei preparado para a batalha,

25 porque estendeu a sua mão contra Deus

e com soberba *Jó 36.9se porta contra o Todo-Poderoso.

26 Corre contra ele com cerviz dura,

opõe-lhe as saliências do seu escudo,

27 porque *Sl 17.10;73.7;119.70cobriu o rosto com a gordura,

e criou carnes grossas sobre as ilhargas.

28 *Jó 3.14;Is 5.8-9Habitou em cidades assoladas,

em casas que ninguém habitaria

e que estavam prestes a cair em ruínas.

29 *Jó 27.16-17Não se enriquecerá, nem subsistirá a sua fazenda,

nem as suas colheitas serão abundantes.

30 *Jó 15.22;5.14, ref.Não escapará das trevas;

*Jó 15.34;20.26;22.20;31.12a chama secará os seus ramos;

*Jó 4.9e, pelo assopro da boca de Deus, desaparecerá.

31 *Jó 35.13;Is 59.4Não confie na vaidade, enganando-se a si mesmo;

pois a vaidade será a sua recompensa.

32 Ela lhe chegará *Jó 22.16;Ec 7.17antes do termo dos teus dias,

e o seu *Jó 18.16ramo não reverdecerá.

33 Sacudirá as suas uvas verdes como a vide

*Jó 14.2e deixará cair a sua flor como a oliveira;

34 pois a companhia dos *Jó 8.13, ref.ímpios será estéril,

e o fogo consumirá as *Jó 8.22, ref.tendas de suborno.

35 Eles *Sl 7.14;Is 59.4concebem a malícia, dão à luz a iniquidade,

e o seu ventre prepara enganos.