Jób harmadik védekezése: korholja barátainak felfuvalkodott bölcsességét és felülmúlja őket Isten korlátlan hatalmának rajzolásában
1 Felele erre Jób, és monda: 2 Bizonyára ti magatok vagytok a nép, és veletek kihal a bölcseség! 3 Nékem is van annyi eszem, mint néktek, és nem vagyok alábbvaló nálatok, és ki ne tudna ilyenféléket? 4 Kikaczagják a saját barátai azt, mint engem, a ki Istenhez kiált és meghallgatja őt. Kikaczagják az igazat, az ártatlant! 5 A szerencsétlen megvetni való, gondolja, a ki boldog; ez vár azokra, a kiknek lábok roskadoz. 6 A kóborlók sátrai csendesek és bátorságban vannak, a kik ingerlik az Istent, és a ki kezében hordja Istenét. 7 Egyébiránt kérdezd meg csak a barmokat, majd megtanítanak, és az égnek madarait, azok megmondják néked. 8 Avagy beszélj a földdel és az megtanít téged, a tengernek halai is elbeszélik néked. 9 Mindezek közül melyik nem tudja, hogy az Úrnak keze cselekszi ezt? 10 A kinek kezében van minden élő állatnak élete, és minden egyes embernek a lelke. 11 Nemde nem a fül próbálja-é meg a szót, és az íny kóstolja meg az ételt? 12 A vén emberekben van-é a bölcseség, és az értelem a hosszú életben-é? 13 Ő nála van a bölcseség és hatalom, övé a tanács és az értelem. 14 Ímé, a mit leront, nem épül föl az; ha valakire rázárja az ajtót, nem nyílik föl az. 15 Ímé, ha a vizeket elfogja, kiszáradnak; ha kibocsátja őket, felforgatják a földet. 16 Ő nála van az erő és okosság; övé az eltévelyedett és a ki tévelygésre visz. 17 A tanácsadókat fogságra viszi, és a birákat megbolondítja. 18 A királyok bilincseit feloldja, és övet köt derekukra. 19 A papokat fogságra viszi, és a hatalmasokat megbuktatja. 20 Az ékesen szólótól eltávolítja a beszédet és a vénektől elveszi a tanácsot. 21 Szégyent zúdít az előkelőkre, és a hatalmasok övét megtágítja. 22 Feltárja a sötétségből a mélységes titkokat, és a halálnak árnyékát is világosságra hozza. 23 Nemzeteket növel fel, azután elveszíti őket; nemzeteket terjeszt ki messzire, azután elűzi őket. 24 Elveszi eszöket a föld népe vezetőinek, és úttalan pusztában bujdostatja őket. 25 És világtalan setétben tapogatóznak, és tántorognak, mint a részeg.
Jó defende-se das acusações dos seus amigos
1 Então, respondeu Jó:
2 Na verdade, Jó 12.2-3;16.1-2;17.10vós sois o povo,
e a sabedoria morrerá convosco.
3 Mas Jó 13.2eu tenho entendimento como vós,
eu não vos sou inferior.
Quem não sabe tais coisas como essas?
4 Eu sou como quem se tornaJó 17.6;30.1,9,10;34.7 o ludíbrio do seu vizinho;
eu, homem, que invocava a Deus, e ele me respondia;
o homem justo e Jó 6.29, ref.sincero servindo de ludíbrio.
5 No pensamento de quem está seguro há desprezo para a desgraça.
Ela está preparada para aquele cujos pés resvalam.
6 As Jó 9.24;21.9tendas dos salteadores são prósperas,
e os que provocam a Deus Jó 24.23estão seguros;
Jó 22.18tudo lhes põe Deus nas mãos.
7 Mas pergunta, agora, às bestas da terra, e elas te ensinarão;
e às aves do céu, e elas te farão saber.
8 Ou fala com a terra, e ela te ensinará;
e os peixes do mar to declararão.
9 Quem não aprendeu de todos estes
Is 41.20que a mão de Jeová faz isso?
10 At 17.28Na mão dele está a alma de todo ser vivente
Jó 27.3;33.4e o espírito de todo o gênero humano.
11 Porventura, não provará Jó 34.3o ouvido as palavras,
assim como o paladar experimenta a sua comida?
12 Com Jó 15.10;32.7os velhos está a sabedoria,
e, na vida dilatada, o entendimento.
13 Com Deus está a Jó 9.4, ref.sabedoria e a Jó 9.4, ref.força.
Ele tem conselho e Jó 11.6;26.12;32.8;36.5;38.36entendimento.
14 Eis que Jó 19.10;Is 25.2derriba, e não se pode reedificar;
Jó 37.7lança na prisão, e não se pode abrir.
15 Dt 11.17;1Rs 8.35;17.1Retém as águas, e elas secam;
Gn 7.11-24solta-as, e elas transtornam a terra.
16 Com ele está a fortaleza e a verdadeira sabedoria;
são dele Jó 13.7,9os enganados e os que enganam.
17 Jó 19.9Despoja os Jó 3.14conselheiros,
e faz os Jó 9.24juízes tolos.
18 Sl 116.16Dissolve a autoridade dos reis
e cinge os lombos deles com um cinto.
19 Despoja os sacerdotes
e abate os Jó 21.7;22.8;24.22;34.24-28;35.9poderosos.
20 Emudece os que são dignos da fé
Jó 17.4;32.9e tira o entendimento aos anciãos.
21 Jó 34.19;Sl 107.40Derrama desprezo sobre os príncipes
Jó 12.18e afrouxa o cinto dos fortes.
22 Das trevas Dn 2.22;1Co 4.5revela coisas profundas
e traz à luz a sombra da morte.
23 Is 9.3;26.15Multiplica as nações e fá-las perecer;
dissipa as nações e as congrega.
24 Jó 12.20Tira o entendimento aos príncipes do povo da terra
e fá-los errar num deserto em que não há caminho.
25 Eles Jó 5.14, ref.apalpam trevas e não luz;
e fá-los Is 24.20cambalear como um ébrio.