Elifáz utolsó beszéde: egyenest durva bűnökkel vádolja Jóbot, óvja vakmerő gondolkodástól és megtérésre inti
1 Felele pedig a Témánból való Elifáz, és monda: 2 Az Istennek használ-é az ember? Sőt önmagának használ az okos! 3 Gyönyörűségére van-é az a Mindenhatónak, ha te igaz vagy; avagy nyereség-é, hogy feddhetetlenül jársz? 4 A te isteni félelmedért fedd-é téged, és azért perel-é veled? 5 Avagy nem sok-é a te gonoszságod, és nem véghetetlen-é a te hamisságod? 6 Hiszen zálogot vettél a te atyádfiától méltatlanul, és a szegényeket mezítelenekké tetted. 7 Az eltikkadtnak vizet sem adtál inni, és az éhezőtől megtagadtad a kenyeret. 8 A ki hatalmas volt, azé vala az ország, és a ki nagytekintélyű volt, az lakik vala rajta. 9 Az özvegyeket üres kézzel bocsátottad el, és az árváknak karjai eltörettek. 10 Azért vett körül téged a veszedelem, és rettegtet téged hirtelen való rettegés; 11 Avagy a setétség, hogy ne láthass, és a vizek árja, a mely elborít! 12 Hát nem olyan magas-é Isten, mint az egek? És lásd, a csillagok is ott fent mily igen magasak! 13 És mégis azt mondod: Mit tud az Isten; megítélheti-é, a mi a homály mögött van? 14 Sűrű felhők leplezik el őt és nem lát, és az ég körületén jár. 15 Az ősvilág ösvényét követed-é, a melyen az álnok emberek jártak; 16 A kik időnap előtt ragadtattak el, és alapjokat elmosta a víz?! 17 A kik azt mondják vala Istennek: Távozzál el tőlünk! És mit cselekedék velök a Mindenható? 18 Ő pedig megtöltötte házaikat jóval. De az istentelenek tanácsa távol legyen tőlem. 19 Látják ezt az igazak és örülnek rajta, az ártatlan pedig csúfolja őket: 20 Valósággal kigyomláltatott a mi ellenségünk, és az ő maradékjokat tűz emészti meg! 21 Bízd csak azért magadat ő reá és légy békességben: ezekből jó származik reád. 22 Végy csak oktatást az ő szájából, és vésd szívedbe az ő beszédeit! 23 Ha megtérsz a Mindenhatóhoz, megépíttetel, és az álnokságot távol űzöd a te sátorodtól. 24 Vesd a porba a nemes érczet, és a patakok kavicsába az ofiri aranyat: 25 És akkor a Mindenható lesz a te nemes érczed és a te ragyogó ezüstöd. 26 Bizony akkor a Mindenhatóban gyönyörködöl, és a te arczodat Istenhez emeled. 27 Hozzá könyörögsz és meghallgat téged, és lefizeted fogadásaidat. 28 Mihelyt valamit elgondolsz, sikerül az néked, és a te utaidon világosság fénylik. 29 Hogyha megaláznak, felmagasztalásnak mondod azt, és ő az alázatost megtartja. 30 Megszabadítja a nem ártatlant is, és pedig a te kezeidnek tisztaságáért szabadul meg az.
Elifaz acusa a Jó de diversos pecados e o exorta a não resistir ao Todo-Poderoso
1 Então, respondeu Elifaz, temanita:
2 Pode o Jó 35.7;Lc 17.10homem ser de proveito a Deus?
Não! O sábio é só útil a si mesmo.
3 De que serve ao Todo-Poderoso que sejas justo?
Ou que lucro tem ele, se fizeres perfeitos os teus caminhos?
4 É por causa da tua reverência que te reprova,
que Jó 14.3;19.29entra contigo em juízo?
5 Não é grande Jó 11.6;15.5a tua maldade,
e infinitas, as tuas iniquidades?
6 Pois, sem causa, Jó 24.3,9;Êx 22.26;Dt 24.6,17;Ez 18.16tomaste penhores a teu irmão
e Jó 31.19-20despojaste dos seus vestidos os nus.
7 Jó 31.16-17Não deste de beber ao cansado
Jó 31.31e negaste pão ao faminto.
8 Mas ao Jó 12.19, ref.homem forte Jó 9.24pertencia a terra;
e Is 3.3;9.15o homem acatado nela habitava.
9 Despediste vazias Jó 24.3,21;29.13;31.16,18as viúvas,
e os braços Jó 6.27, ref.dos órfãos foram quebrados.
10 Portanto, estás cercado Jó 18.8, ref.de laços,
e um repentino Jó 15.21, ref.pavor te conturba.
11 Não vês tu Jó 5.14, ref.as trevas
Jó 38.34;Sl 69.2;124.5;Lm 3.54e a inundação de águas que te cobre?
12 Não está Deus Jó 11.7-9nas alturas do céu?
E olha a altura das estrelas. Quão grande é!
13 E dizes: Sl 10.11;59.7;64.5;94.7;Is 29.15;Ez 8.12Pois que sabe Deus?
Pode ele julgar através das densas trevas?
14 Grossas Jó 26.9nuvens o encobrem, de modo que não pode ver;
só passeia pela abóbada do céu.
15 Queres seguir a rota antiga,
que Jó 34.36os homens iníquos pisaram?
16 Esses iníquos foram arrebatados Jó 15.32;21.13,18antes de tempo,
Jó 14.19;Sl 90.5;Is 28.2;Mt 7.26-27e os seus alicerces foram derramados como um dilúvio.
17 Eles Jó 21.14-15diziam a Deus: Retira-te de nós.
E: Que nos pode fazer o Todo-Poderoso?
18 Contudo, Deus Jó 12.6encheu as suas casas de bens.
Longe de mim Jó 21.16os conselhos dos iníquos.
19 Sl 52.6;58.10;107.42Os justos o veem e se alegram.
Os inocentes riem-se deles,
20 dizendo: Na verdade, são exterminados os que se levantaram contra nós,
Jó 15.30, ref.e o fogo consumiu o que deixaram.
21 Sl 34.10Apega-te, pois, a Deus e tem paz;
e, assim, te sobrevirá o bem.
22 Recebe, peço-te, da sua boca Jó 6.10;23.12;Pv 2.6a lei
e põe as suas palavras no teu coração.
23 Jó 8.5;11.13;Is 19.22;31.6;Zc 1.3Se voltares para o Todo-Poderoso, serás restabelecido;
Jó 11.14se lançares a injustiça longe das tuas tendas,
24 Jó 31.24-25e deitares o teu tesouro no pó
e o ouro de Ofir entre as pedras do ribeiro,
25 então, o Todo-Poderoso será o teu tesouro,
e a tua prata, abundantíssima.
26 Pois, então, te Jó 27.10;Sl 37.4;Is 58.14deleitarás no Todo-Poderoso,
e levantarás o teu rosto a Deus.
27 Tu lhe Jó 11.13;33.26;Is 58.9orarás, e Jó 34.28ele te ouvirá;
e pagarás os teus votos.
28 Farás decretos que serão bem sucedidos,
Jó 11.17;Sl 112.4E a luz brilhará em teus caminhos.
29 Quando os homens te abaterem, dirás: Levantamento!
E ele salvará Jó 5.11;36.7;Mt 23.12;Tg 4.6;1Pe 5.5ao humilde.
30 Livrará até aquele que não é inocente,
Jó 42.7-8;Sl 18.20;24.3-4que deverá a sua salvação à pureza das tuas mãos.