Jó 33

Folytatás: Elihu feddi Jóbot amiért magát igaznak tartja. Isten fenyítése üdvére szolgál a léleknek

1 No azért halld meg csak Jób az én szavaimat, és vedd füledbe minden beszédemet! 2 Ímé, megnyitom már az én szájamat, és a beszéd nyelvem alatt van már. 3 Igaz szívből származnak beszédeim, tiszta tudományt hirdetnek ajkaim. 4 Az Istennek lelke teremtett engem, és a Mindenhatónak lehellete adott nékem életet. 5 Ha tudsz, czáfolj meg; készülj fel ellenem és állj elő! 6 Ímé, én szintúgy Istené vagyok, mint te; sárból formáltattam én is. 7 Ímé, a tőlem való félelem meg ne háborítson; kezem nem lészen súlyos rajtad. 8 Csak az imént mondtad fülem hallatára, hallottam a beszédnek hangját: 9 Tiszta vagyok, fogyatkozás nélkül: mocsoktalan vagyok, bűn nincsen bennem. 10 Ímé, vádakat talál ki ellenem, ellenségének tart engem! 11 Békóba veti lábaimat, és őrzi minden ösvényemet. 12 Ímé, ebben nincsen igazad – azt felelem néked – mert nagyobb az Isten az embernél! 13 Miért perelsz vele? Azért, hogy egyetlen beszédedre sem felelt? 14 Hiszen szól az Isten egyszer vagy kétszer is, de nem ügyelnek rá! 15 Álomban, éjjeli látomásban, mikor mély álom száll az emberre, és mikor ágyasházokban szenderegnek; 16 Akkor nyitja meg az emberek fülét, és megpecsételi megintetésökkel. 17 Hogy eltérítse az embert a rossz cselekedettől, és elrejtse a kevélységet a férfi elől. 18 Visszatartja lelkét a romlástól, és életét hogy azt fegyver ne járja át. 19 Fájdalommal is bünteti az ő ágyasházában, és csontjainak szüntelen való háborgásával. 20 Úgy, hogy az ő ínye undorodik az ételtől, és lelke az ő kedves ételétől. 21 Húsa szemlátomást aszik le róla; csontjai, a melyeket látni nem lehetett, kiülnek. 22 És lelke közelget a sírhoz, s élete a halál angyalaihoz. 23 Ha van mellette magyarázó angyal, egy az ezer közül, hogy az emberrel tudassa kötelességét; 24 És az Isten könyörül rajta, és azt mondja: Szabadítsd meg őt, hogy ne szálljon a sírba; váltságdíjat találtam! 25 Akkor teste fiatal, erőtől duzzad, újra kezdi ifjúságának napjait. 26 Imádkozik Istenhez és ő kegyelmébe veszi, hogy az ő színét nézhesse nagy örömmel, és az embernek visszaadja az ő igazságát. 27 Az emberek előtt énekel és mondja: Vétkeztem és az igazat elferdítettem vala, de nem e szerint fizetett meg nékem; 28 Megváltotta lelkemet a sírba szállástól, és egész valóm a világosságot nézi. 29 Ímé, mindezt kétszer, háromszor cselekszi Isten az emberrel, 30 Hogy megmentse lelkét a sírtól, hogy világoljon az élet világosságával. 31 Figyelj Jób, és hallgass meg engem; hallgass, hadd szóljak én! 32 Ha van mit mondanod, czáfolj meg; szólj, mert igen szeretném a te igazságodat. 33 Ha pedig nincs, hallgass meg engem, hallgass és megtanítlak téged a bölcseségre!

Eliú acusa a Jó de se opor a Deus e de entender mal os seus caminhos

1 Todavia, peço-te, Jó, que ouças o meu discurso

e que dês ouvidos a todas as minhas palavras.

2 Eis que, agora, abro a minha boca,

e, em minha boca, fala a minha língua.

3 As minhas palavras vão mostrar que é reto o meu coração!

Os meus lábios falarão *Jó 6.28;27.4;36.4com sinceridade o que sabem.

4 *Jó 10.3, ref.;32.8O Espírito de Deus me fez,

e *Jó 27.3o assopro do Todo-Poderoso me dá vida.

5 Se puderes, *Jó 33.32responde-me;

põe as tuas palavras em ordem diante de mim, apresenta-te.

6 Eis que, diante de Deus, sou o que tu és;

eu também sou formado do *Jó 4.19, ref.barro.

7 Eis que não inspiro terror que te amedronte,

nem será pesada sobre ti a minha mão.

8 Na verdade, disseste aos meus ouvidos,

e ouvi o som das tuas palavras:

9 Estou *Jó 6.10;9.21;10.7;13.18;16.17limpo, *Jó 7.21;13.23;14.17sem transgressão;

sou inocente, e *Jó 10.14não há em mim iniquidade.

10 Eis que Deus procura motivos de inimizade comigo

e *Jó 13.24me considera como o seu inimigo;

11 *Jó 13.27põe no tronco os meus pés

e observa todas as minhas veredas.

12 Eu te responderei que, nisso, não tens razão,

pois Deus é maior do que o homem.

13 Queres *Jó 40.2;Is 45.9contender com ele,

porque ele não dá conta dos seus atos.

14 Entretanto, *Jó 33.29;40.5;Sl 62.11Deus fala de um modo

e ainda de outro modo, sem que o homem lhe atenda.

15 *Jó 33.15-18;4.12-17Em sonho, em visão noturna,

quando cai sono profundo sobre os homens,

e dormem na cama,

16 então, lhes *Jó 36.10,15abre os ouvidos

e lhes sela a instrução,

17 para apartar o homem do seu mau propósito

e escondê-lo da soberba;

18 *Jó 33.22,24,28,30para guardar da cova a sua alma

e que a sua vida não pereça *Jó 15.22, ref.pela espada.

19 É castigado no seu leito *Jó 30.17com dores

e, com luta constante, nos seus ossos.

20 De modo que a sua vida *Jó 3.24;6.7;Sl 107.18abomina o pão,

e a sua alma, a comida apetecível.

21 Consome-se *Jó 16.8a sua carne, de maneira que desaparece,

e *Jó 19.20;Sl 22.17os seus ossos, que não se viam, se descobrem.

22 *Jó 33.18,28A sua alma aproxima-se da cova,

e a sua vida, dos mensageiros da morte.

Ministério dos anjos

23 Se houver com ele um anjo,

*Gn 40.8um intérprete, um entre mil,

para mostrar ao homem qual é o seu dever,

24 então, Deus se compadece dele e diz ao anjo:

Livra-o, *Jó 33.18,28;Is 38.17para que não desça à cova;

acabo de achar *Jó 36.18;Sl 49.7resgate.

25 A sua carne faz-se mais fresca do que a duma criança;

ele torna aos dias da sua mocidade.

26 Ele *Jó 22.27;34.28ora a Deus, e Deus lhe é propício,

de modo *Jó 22.26que lhe vê o rosto com júbilo

e lhe restitui a sua justiça.

27 *Jó 8.21Canta diante dos homens e diz:

*2Sm 12.13;Lc 15.21Pequei, e perverti o que era reto,

e não fui punido como merecia.

28 Deus resgatou a minha alma da cova,

e a minha vida *Jó 22.28, ref.verá a luz.

29 Eis que *Ef 1.11;Fp 2.13tudo isso faz Deus

duas e três vezes ao homem,

30 *Jó 33.18para reconduzir da cova a sua alma,

a fim de que seja iluminado com a luz dos viventes.

31 Atende, Jó, ouve-me;

cala-te, e eu falarei.

32 Se tens alguma coisa que dizer, responde-me;

fala, porque gostaria de te dar razão.

33 Se não, escuta-me;

cala-te, e eu te ensinarei a sabedoria.