João 11

Lázár feltámasztása

1 Vala pedig egy beteg, Lázár, Bethániából, Máriának és az ő testvérének, Márthának falujából. 2 Az a Mária volt pedig az, a kinek a testvére Lázár beteg vala, a ki megkente vala az Urat kenettel és a hajával törlé meg annak lábait. 3 Küldének azért a testvérek ő hozzá, mondván: Uram, ímé, a kit szeretsz, beteg. 4 Jézus pedig, a mikor ezt hallotta, monda: Ez a betegség nem halálos, hanem az Isten dicsőségére való, hogy dicsőíttessék általa az Istennek Fia. 5 Szereti vala pedig Jézus Márthát és annak nőtestvérét, és Lázárt. 6 Mikor azért meghallá, hogy beteg, akkor két napig marada azon a helyen, a hol vala. 7 Ez után aztán monda tanítványainak: Menjünk ismét Júdeába. 8 Mondának néki a tanítványok: Mester, most akarnak vala téged megkövezni a Júdabeliek, és újra oda mégy? 9 Felele Jézus: Avagy nem tizenkét órája van-é a napnak? Ha valaki nappal jár, nem botlik meg, mert látja e világnak világosságát. 10 De a ki éjjel jár, megbotlik, mert nincsen abban világosság. 11 Ezeket mondá; és ezután monda nékik: Lázár, a mi barátunk, elaludt; de elmegyek, hogy felköltsem őt. 12 Mondának azért az ő tanítványai: Uram, ha elaludt, meggyógyul. 13 Pedig Jézus annak haláláról beszélt; de ők azt hitték, hogy álomnak alvásáról szól. 14 Ekkor azért nyilván monda nékik Jézus: Lázár megholt. 15 És örülök, hogy nem voltam ott, ti érettetek, hogy higyjetek. De menjünk el ő hozzá! 16 Monda azért Tamás, a ki Kettősnek mondatik, az ő tanítványtársainak: Menjünk el mi is, hogy meghaljunk vele. 17 Elmenvén azért Jézus, úgy találá, hogy az már négy napja vala sírban. 18 Bethánia pedig közel vala Jeruzsálemhez, mintegy tizenöt futamatnyira; 19 És a zsidók közül sokan mentek vala Márthához és Máriához, hogy vigasztalják őket az ő testvérök felől. 20 Mártha azért, a mint hallja vala, hogy Jézus jő, elébe méne; Mária pedig otthon ül vala. 21 Monda azért Mártha Jézusnak: Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem. 22 De most is tudom, hogy a mit csak kérsz az Istentől, megadja néked az Isten. 23 Monda néki Jézus: Feltámad a te testvéred. 24 Monda néki Mártha: Tudom, hogy feltámad a feltámadáskor az utolsó napon. 25 Monda néki Jézus: Én vagyok a feltámadás és az élet: a ki hisz én bennem, ha meghal is, él; 26 És a ki csak él és hisz én bennem, soha meg nem hal. Hiszed-é ezt? 27 Monda néki: Igen Uram, én hiszem, hogy te vagy a Krisztus, az Istennek Fia, a ki e világra jövendő vala. 28 És a mint ezeket mondotta vala, elméne, és titkon szólítá az ő testvérét Máriát, mondván: A Mester itt van és hív téged. 29 Mihelyt ez hallá, felkele hamar és hozzá méne. 30 Jézus pedig nem ment vala még be a faluba, hanem azon a helyen vala, a hová Mártha elébe ment vala. 31 A zsidók azért, a kik ő vele otthon valának és vigasztalák őt, látván, hogy Mária hamar felkél és kimegy vala, utána menének, ezt mondván: A sírhoz megy, hogy ott sírjon. 32 Mária azért, a mint oda ére, a hol Jézus vala, meglátván őt, az ő lábaihoz esék, mondván néki: Uram, ha itt voltál volna, nem halt volna meg az én testvérem. 33 Jézus azért, a mint látja vala, hogy az sír és sírnak a vele jött zsidók is, elbúsula lelkében és igen megrendüle. 34 És monda: Hová helyeztétek őt? Mondának néki: Uram, jer és lásd meg! 35 Könnyekre fakadt Jézus. 36 Mondának azért a zsidók: Ímé, mennyire szerette őt! 37 Némelyek pedig mondának közülök: Nem megtehette volna-é ez, a ki a vaknak szemét felnyitotta, hogy ez ne haljon meg? 38 Jézus pedig újra felindulva magában, oda megy vala a sírhoz. Az pedig egy üreg vala, és kő feküvék rajta. 39 Monda Jézus: Vegyétek el a követ. Monda néki a megholtnak nőtestvére, Mártha: Uram, immár szaga van, hiszen negyednapos. 40 Monda néki Jézus: Nem mondtam-é néked, hogy ha hiszel, meglátod majd az Istennek dicsőségét? 41 Elvevék azért a követ onnan, a hol a megholt feküszik vala. Jézus pedig felemelé szemeit az égre, és monda: Atyám, hálát adok néked, hogy meghallgattál engem. 42 Tudtam is én, hogy te mindenkor meghallgatsz engem; csak a körülálló sokaságért mondtam, hogy elhigyjék, hogy te küldtél engem. 43 És mikor ezeket mondá, fenszóval kiálta: Lázár, jőjj ki! 44 És kijöve a megholt, lábain és kezein kötelékekkel megkötözve, és az orczája kendővel vala leborítva. Monda nékik Jézus: Oldozzátok meg őt, és hagyjátok menni. 45 Sokan hivének azért ő benne ama zsidók közül, a kik Máriához mentek vala, és láták, a miket cselekedett vala.

A főpapok tanácsa Jézus élete ellen

46 De némelyek azok közül elmenének a farizeusokhoz, és elbeszélék nékik, a miket Jézus cselekedett vala. 47 Egybegyűjték azért a papifejedelmek és a farizeusok a főtanácsot, és mondának: Mit cselekedjünk? mert ez az ember sok csodát mível. 48 Ha ekképen hagyjuk őt, mindenki hinni fog ő benne: és eljőnek majd a rómaiak és elveszik tőlünk mind e helyet, mind e népet. 49 Egy pedig ő közülök, Kajafás, a ki főpap vala abban az esztendőben, monda nékik: Ti semmit sem tudtok. 50 Meg sem gondoljátok, hogy jobb nékünk, hogy egy ember haljon meg a népért, és az egész nép el ne vesszen. 51 Ezt pedig nem magától mondta: hanem mivelhogy abban az esztendőben főpap vala, jövendőt monda, hogy Jézus meg fog halni a népért; 52 És nemcsak a népért, hanem azért is, hogy az Istennek elszéledt gyermekeit egybegyűjtse. 53 Ama naptól azért azon tanakodának, hogy őt megöljék. 54 Jézus azért nem jár vala többé nyilvánosan a zsidók között, hanem elméne onnan a vidékre, a pusztához közel, egy Efraim nevű városba; és ott tartózkodék az ő tanítványaival. 55 Közel vala pedig a zsidók husvétja: és sokan menének fel Jeruzsálembe a vidékről husvét előtt, hogy megtisztuljanak. 56 Keresék azért Jézust, és szólnak vala egymással a templomban állva: Mit gondoltok, hogy nem jön-é fel az ünnepre? 57 A papi fejedelmek pedig és a farizeusok is parancsolatot adának, hogy ha valaki megtudja, hogy hol van, jelentse meg, hogy őt megfogják.

A ressurreição de Lázaro

1 Estava doente um homem chamado Lázaro, de *Mt 21.17;Jo 11.18Betânia, da aldeia de Maria e sua irmã *Jo 11.5,19ss.;Lc 10.38Marta. 2 Maria, cujo irmão Lázaro se achava doente, era a que *Jo 12.3; cp.Lc 7.38ungira *Lc 7.13;Jo 11.3,21,32; cp.Jo 13.13s.o Senhor com perfume e lhe enxugara os pés com os seus cabelos. 3 Mandaram, pois, as irmãs de Lázaro dizer a Jesus: *Lc 7.13;Jo 11.3,21,32; cp.Jo 13.13s.Senhor, *cp.Jo 11.5,11,36aquele que amas está doente. 4 Ao saber isso, disse Jesus: Esta doença não é para morte, mas para a *Jo 11.40; cp.Jo 9.3;10.38glória de Deus, a fim de que o Filho de Deus seja por ela glorificado. 5 Ora, Jesus estimava a *Jo 11.1Marta, e a sua irmã, e a Lázaro. 6 Tendo sabido, pois, que este estava doente, demorou-se ainda dois dias no lugar onde se achava. 7 Então, passado isso, disse aos discípulos: *cp.Jo 10.40Voltemos para a Judeia. 8 Perguntaram estes: *Mt 23.7Mestre, agora mesmo os judeus procuravam *Jo 10.31; vd.8.59apedrejar-te, e voltas ainda para lá? 9 Respondeu Jesus: *cp.Lc 13.33;Jo 9.4;12.35Não são doze as horas do dia? Se alguém andar de dia, não tropeça, porque vê a luz deste mundo; 10 mas, se alguém andar de noite, tropeça, porque a luz não está nele. 11 Assim falou e depois lhes disse: Nosso *cp.Jo 11.3amigo Lázaro *Mt 27.52;Mc 5.39;Jo 11.13;At 7.60dorme, mas vou despertá-lo do sono. 12 Disseram-lhe, então, os discípulos: Senhor, se dorme, ficará bom. 13 *Mt 9.24;Lc 8.52Jesus tinha falado da morte de Lázaro; mas eles supunham que falasse do repouso do sono. 14 Disse-lhes, pois, Jesus abertamente: Lázaro morreu; 15 e, por vossa causa, folgo de não me achar lá, para que creiais; mas vamos ter com ele. 16 Então, *Mt 10.3;Mc 3.18;Lc 6.15;Jo 14.5;20.26-28;At 1.13Tomé, chamado *Jo 20.24;21.2Dídimo, disse aos seus condiscípulos: Vamos também nós, para morrermos com ele.

17 Chegando Jesus, achou que estava Lázaro no túmulo havia *Jo 11.39já quatro dias. 18 Ora, *Jo 11.1Betânia distava de Jerusalém cerca de quinze estádios*Estádio, medida itinerária de 185 metros.. 19 Muitos dos *Jo 1.19;Jo 11.8judeus tinham vindo ter com Marta e Maria, para *Jo 11.31;Jó 2.11; cp.1Sm 31.13;1Cr 10.12as consolar pela morte de seu irmão. 20 Marta, quando soube que vinha Jesus, foi encontrá-lo; *cp.Lc 10.38-42Maria, porém, ficou sentada em casa. 21 Disse, então, Marta a Jesus: *Jo 11.2Senhor, *Jo 11.32; cp.Jo 11.37se tivesses estado aqui, não teria morrido meu irmão. 22 E mesmo agora sei que *Jo 11.41s.; cp.9.31tudo o que pedires a Deus Deus to dará. 23 Respondeu-lhe Jesus: Teu irmão há de ressuscitar. 24 *Dn 12.2; cp.At 24.15;Jo 5.28s.Eu sei, replicou Marta, que ele há de ressuscitar na ressurreição, no último dia. 25 Disse-lhe Jesus: *cp.Jo 1.4;5.26;6.39s.;Ap 1.18Eu sou a ressurreição e a vida. O que crê em mim, ainda que esteja morto, viverá; 26 e todo o que vive e crê em mim *Jo 6.47,50-51;8.51nunca jamais morrerá. Crês isso? 27 Sim, Senhor, respondeu ela, eu creio que tu és *Mt 16.16; cp.Lc 2.11o Cristo, o Filho de Deus que *Jo 6.14havia de vir ao mundo. 28 Tendo dito isso, *Jo 11.30foi ela chamar a Maria, sua irmã, e lhe disse em particular: Está aí *Mt 26.18;Mc 14.14;Lc 22.11; cp.Jo 13.13o Mestre e te chama. 29 Ela, ouvindo isso, levantou-se depressa e foi ter com ele 30 (pois Jesus não havia ainda entrado na aldeia, mas *Jo 11.20permanecia no lugar onde Marta o encontrara). 31 *Jo 11.19;Jo 11.33Os judeus que estavam com Maria em casa *Jo 11.19e a consolavam, vendo-a levantar-se depressa e partir, seguiram-na, pensando que ela ia ao túmulo para ali chorar. 32 Quando Maria chegou ao lugar onde estava Jesus, ao vê-lo, lançou-se-lhe aos pés, dizendo: *Jo 11.2Senhor, *Jo 11.21se tivesses estado aqui, não teria morrido meu irmão. 33 Jesus, vendo-a chorar e chorar também *Jo 11.19os judeus que a acompanhavam, *Jo 11.38gemeu em espírito, *cp.Jo 12.27;13.21perturbou-se 34 e perguntou: Onde o pusestes? Eles lhe responderam: Senhor, vem e vê. 35 Jesus *cp.Lc 19.41chorou. 36 *Jo 11.19Os judeus, então, diziam: Vede como ele *cp.Jo 11.3o amava! 37 Mas alguns deles disseram: Não podia este homem, que *Jo 9.7abriu os olhos ao cego, fazer que este não morresse? 38 Jesus, *Jo 11.33gemendo outra vez em si mesmo, foi ao túmulo; era este uma *cp.Mt 27.60;Mc 15.46;Lc 24.2;Jo 20.1gruta, a cuja entrada estava posta uma pedra. 39 Jesus disse: Tirai a pedra. Disse-lhe Marta, irmã do morto: Senhor, ele já cheira mal; porque está morto há *Jo 11.17quatro dias. 40 Respondeu-lhe Jesus: *Jo 11.4,23ss.Não te disse eu que, se creres, verás a glória de Deus? 41 Tiraram, então, a pedra. Jesus, *Jo 17.1; cp.At 7.55levantando os olhos, disse: *Mt 11.25Pai, graças te dou que me ouviste. 42 Eu sabia que sempre me ouves, mas assim falei *cp.Jo 12.30;17.21por causa desta multidão que me cerca, a fim de crerem que *Jo 3.17tu me enviaste. 43 Tendo assim falado, clamou em alta voz: Lázaro, sai para fora! 44 Saiu aquele que estivera morto, *Jo 19.40ligados os pés e as mãos com faixas *cp.Jo 20.7e envolto o seu rosto em um lenço. Disse-lhes Jesus: Desatai-o e deixai-o ir.

45 *Jo 7.31Muitos dos judeus *Jo 11.19; cp.Jo 12.17s.que vieram ter com Maria e *Jo 2.23viram o que fizera Jesus creram nele. 46 Alguns deles, porém, foram ter com os *Jo 11.57; cp.Jo 7.32,45fariseus e lhes contaram o que Jesus tinha feito.

O plano para tirar a vida a Jesus

47 Então, os principais sacerdotes e os fariseus *Mt 26.3convocaram uma *Mt 5.22reunião do Sinédrio e disseram: Que estamos fazendo, pois que esse homem faz muitos *Jo 2.11milagres? 48 Se o deixarmos assim, todos crerão nele; e virão os romanos e nos tirarão tanto o nosso *cp.Mt 24.15lugar como a nossa nação. 49 *Mt 26.3Caifás, porém, um dentre eles, *Jo 11.51;Jo 18.13sumo sacerdote naquele ano, disse-lhes: Vós nada sabeis, 50 nem considerais que *Jo 18.14vos convém que morra um só homem pelo povo e que não pereça toda a nação. 51 Ora, ele não disse isso por si mesmo; mas, sendo sumo sacerdote daquele ano, *cp.Êx 28.30;Nm 27.21;1Sm 23.9;30.7;Ed 2.63profetizou que Jesus havia de morrer pela nação 52 e não somente pela nação, mas também para *Jo 10.16reunir em um corpo os filhos de Deus, que estão dispersos. 53 Desde aquele dia, *Mt 26.4resolveram tirar-lhe a vida.

54 Assim, já não *Jo 7.1andava Jesus abertamente entre os judeus, mas retirou-se dali para uma região próxima do deserto, a uma cidade chamada *2Cr 13.19Efraim; e ali ficou com os discípulos. 55 Estava próxima a *Mt 26.1s.;Mc 14.1;Lc 22.1;Jo 12.1;13.1;Jo 2.13Páscoa dos judeus; e muitos subiram daquela região a Jerusalém antes da Páscoa, para *Nm 9.10;2Cr 30.17s.; cp.Jo 18.28se purificarem. 56 *Jo 7.11Procuravam a Jesus e perguntavam uns aos outros, estando no templo: Que vos parece? Não virá ele à festa? 57 Ora, os *Jo 11.47principais sacerdotes e os fariseus tinham dado ordens que, se alguém soubesse onde ele estava, o denunciasse, para o prenderem.