João 5

Krisztus meggyógyítja a 38 esztendei beteget a Bethesda tavánál

1 Ezek után ünnepök vala a zsidóknak, és felméne Jézus Jeruzsálembe. 2 Van pedig Jeruzsálemben a Juhkapunál egy tó, a melyet héberül Bethesdának neveznek. Öt tornácza van. 3 Ezekben feküvék a betegek, vakok, sánták, aszkórosok nagy sokasága, várva a víznek megmozdulását. 4 Mert időnként angyal szálla a tóra, és felzavará a vizet: a ki tehát először lépett bele a víz felzavarása után, meggyógyult, akárminémű betegségben volt. 5 Vala pedig ott egy ember, a ki harmincnyolcz esztendőt töltött betegségében. 6 Ezt a mint látta Jézus, hogy ott fekszik, és megtudta, hogy már sok idő óta úgy van; monda néki: Akarsz-é meggyógyulni? 7 Felele néki a beteg: Uram, nincs emberem, hogy a mikor a víz felzavarodik, bevigyen engem a tóba; és mire én oda érek, más lép be előttem. 8 Monda néki Jézus: Kelj fel, vedd fel a te nyoszolyádat, és járj! 9 És azonnal meggyógyula az ember, és felvevé nyoszolyáját, és jár vala. Aznap pedig szombat vala. 10 Mondának azért a zsidók a meggyógyultnak: Szombat van, nem szabad néked a nyoszolyádat hordanod! 11 Felele nékik: A ki meggyógyított engem, az mondá nékem: Vedd fel a nyoszolyádat, és járj. 12 Megkérdék azért őt: Ki az az ember, a ki mondá néked: Vedd fel a nyoszolyádat, és járj? 13 A meggyógyult pedig nem tudja vala, hogy ki az; mert Jézus félre vonult, sokaság lévén azon a helyen. 14 Ezek után találkozék vele Jézus a templomban, és monda néki: Ímé meggyógyultál; többé ne vétkezzél, hogy rosszabbul ne legyen dolgod! 15 Elméne az az ember, és hírül adá a zsidóknak, hogy Jézus az, a ki őt meggyógyította. 16 És e miatt üldözőbe vevék a zsidók Jézust, és meg akarák őt ölni, hogy ezeket művelte szombaton.

Jézus beszédei magáról, hogy ő bíró és a halottak feltámasztója

17 Jézus pedig felele nékik: Az én Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom. 18 E miatt aztán még inkább meg akarák őt ölni a zsidók, mivel nem csak a szombatot rontotta meg, hanem az Istent is saját Atyjának mondotta, egyenlővé tévén magát az Istennel. 19 Felele azért Jézus, és monda nékik: Bizony, bizony mondom néktek: a Fiú semmit sem tehet önmagától, hanem ha látja cselekedni az Atyát, mert a miket az cselekszik, ugyanazokat hasonlatosképen a Fiú is cselekszi. 20 Mert az Atya szereti a Fiút, és mindent megmutat néki, a miket ő maga cselekszik; és ezeknél nagyobb dolgokat is mutat majd néki, hogy ti csudálkozzatok. 21 Mert a mint az Atya feltámasztja a halottakat és megeleveníti, úgy a Fiú is a kiket akar, megelevenít. 22 Mert az Atya nem ítél senkit, hanem az ítéletet egészen a Fiúnak adta; 23 Hogy mindenki úgy tisztelje a Fiút, miként tisztelik az Atyát. A ki nem tiszteli a Fiút, nem tiszteli az Atyát, a ki elküldte őt. 24 Bizony, bizony mondom néktek, hogy a ki az én beszédemet hallja és hisz annak, a ki engem elbocsátott, örök élete van; és nem megy a kárhozatra, hanem általment a halálból az életre. 25 Bizony, bizony mondom néktek, hogy eljő az idő, és az most vagyon, mikor a halottak hallják az Isten Fiának szavát, és a kik hallják, élnek. 26 Mert a miként az Atyának élete van önmagában, akként adta a Fiúnak is, hogy élete legyen önmagában: 27 És hatalmat ada néki az ítélettételre is, mivelhogy embernek fia. 28 Ne csodálkozzatok ezen: mert eljő az óra, a melyben mindazok, a kik a koporsókban vannak, meghallják az ő szavát, 29 És kijőnek; a kik a jót cselekedték, az élet feltámadására; a kik pedig a gonoszt művelték, a kárhozat feltámadására. 30 Én semmit sem cselekedhetem magamtól; a mint hallok, úgy ítélek, és az én ítéletem igazságos; mert nem a magam akaratát keresem, hanem annak akaratát, a ki elküldött engem, az Atyáét. 31 Ha én teszek bizonyságot magamról, az én bizonyságtételem nem igaz. 32 Más az, a ki bizonyságot tesz rólam; és tudom, hogy igaz az a bizonyságtétel, a melylyel bizonyságot tesz rólam. 33 Ti elküldtetek Jánoshoz, és bizonyságot tett az igazságról. 34 De én nem embertől nyerem a bizonyságtételt; hanem ezeket azért mondom, hogy ti megtartassatok. 35 Ő az égő és fénylő szövétnek vala, ti pedig csak egy ideig akartatok örvendezni az ő világosságában. 36 De nékem nagyobb bizonyságom van a Jánosénál: mert azok a dolgok, a melyeket rám bízott az Atya, hogy elvégezzem azokat, azok a dolgok, a melyeket én cselekszem, tesznek bizonyságot rólam, hogy az Atya küldött engem. 37 A ki elküldött engem, maga az Atya is bizonyságot tett rólam. Sem hangját nem hallottátok soha, sem ábrázatát nem láttátok. 38 Az ő ígéje sincs maradandóan bennetek: mert a kit ő elküldött, ti annak nem hisztek. 39 Tudakozzátok az írásokat, mert azt hiszitek, hogy azokban van a ti örök életetek; és ezek azok, a melyek bizonyságot tesznek rólam; 40 És nem akartok hozzám jőni, hogy életetek legyen! 41 Dicsőséget emberektől nem nyerek. 42 De ismerlek benneteket, hogy az Istennek szeretete nincs meg bennetek: 43 Én az én Atyám nevében jöttem, és nem fogadtatok be engem; ha más jőne a maga nevében, azt befogadnátok. 44 Mimódon hihettek ti, a kik egymástól nyertek dicsőséget, és azt a dicsőséget, a mely az egy Istentől van, nem keresitek? 45 Ne állítsátok, hogy én vádollak majd benneteket az Atyánál; van a ki vádol titeket, Mózes, a kiben ti reménykedtetek. 46 Mert ha hinnétek Mózesnek, nékem is hinnétek; mert én rólam írt ő. 47 Ha pedig az ő írásainak nem hisztek, mimódon hisztek az én beszédeimnek?

Jesus sobe a Jerusalém

1 Depois disso, havia uma festa dos judeus, e Jesus subiu a Jerusalém.

2 Ora, em Jerusalém, junto *Ne 3.1,32;12.39à Porta das Ovelhas, há um tanque, que *Jo 19.13,17,20;20.16;Ap 9.11;16.16; cp.At 21.40em hebraico se chama Betesda, o qual tem cinco alpendres. 3 Nestes jazia um grande número de enfermos, cegos, coxos, paralíticos 4 *Alguns manuscritos omitem.[esperando que se movesse a água. Pois descia um anjo em certo tempo ao tanque e agitava a água; e o primeiro que entrava no tanque, depois de se mover a água, ficava curado de qualquer doença que tivesse.] 5 Achava-se ali um homem que havia trinta e oito anos estava enfermo. 6 Jesus, vendo-o deitado e sabendo que estava assim desde muito tempo, perguntou-lhe: Queres ficar são? 7 Respondeu-lhe o enfermo: Senhor, não tenho ninguém que me ponha no tanque, quando *Jo 5.4a água for movida; mas, enquanto eu vou, outro desce antes de mim. 8 Disse-lhe Jesus: *Mt 9.6;Mc 2.11;Lc 5.24Levanta-te, toma o teu leito e anda. 9 Imediatamente, o homem ficou são, tomou o seu leito e começou a andar.

A oposição dos judeus começa

*Jo 9.14Era sábado aquele dia. 10 Por isso, disseram *Jo 5.15-16,18;Jo 1.19os judeus ao que havia sido curado: Hoje, é sábado, *Ne 13.19;Jr 17.21s.; cp.Jo 7.23;9.16;Mt 12.2e não te é lícito levar o teu leito. 11 Ele respondeu: Aquele que me curou, este mesmo me disse: Toma o teu leito e anda. 12 Eles lhe perguntaram: Quem é o homem que te disse: Toma o teu leito e anda? 13 Mas o que havia sido curado não sabia quem era; porque Jesus se tinha retirado, por haver muita gente naquele lugar. 14 Depois, Jesus o encontrou no templo e lhe disse: Olha, já estás são; *Jo 8.11; cp.Mc 2.5não peques mais, *cp.Ed 9.14para que te não suceda coisa pior. 15 O homem foi dizer aos judeus que Jesus era quem o havia curado. 16 Por isso, os judeus perseguiam a Jesus, porque fazia essas coisas nos sábados. 17 Mas Jesus disse-lhes: Meu Pai não cessa de agir até agora, e eu, também. 18 Por isso, pois, os judeus *cp.Jo 5.16;Jo 7.1procuravam com maior ânsia tirar-lhe a vida, porque não somente violava o sábado, mas também dizia que Deus era seu próprio Pai, *Jo 10.33; cp.19.7fazendo-se igual a Deus.

Jesus explica a sua missão

19 Jesus, pois, lhes disse: Em verdade, em verdade vos digo que *Jo 5.30;Jo 8.28; cp.12.49;14.10o Filho nada pode fazer de si mesmo, senão o que vir o Pai fazer; porque tudo o que ele fizer, o faz também semelhantemente o Filho. 20 *cp.Jo 3.35Pois o Pai ama ao Filho e lhe mostra tudo o que faz, e *Jo 14.12maiores obras do que estas lhe mostrará, para que vós vos maravilheis. 21 Pois, assim como o Pai ressuscita os mortos *Rm 4.17;8.11e lhes dá vida, assim também *Jo 11.25o Filho dá vida aos que ele quer. 22 O Pai a ninguém julga, mas *Jo 5.27;Jo 9.39;At 10.42;17.31tem dado todo o julgamento ao Filho, 23 a fim de que todos honrem o Filho, assim como honram o Pai. *cp.Lc 10.16;1Jo 2.23Quem não honra o Filho não honra o Pai, que o enviou. 24 Em verdade, em verdade vos digo que o que ouve a minha palavra e *cp.Jo 3.18;12.44;20.31;1Jo 5.13crê aquele que me enviou tem a vida eterna e *Jo 3.18não entra em juízo; pelo contrário, já *1Jo 3.14passou da morte para a vida. 25 Em verdade, em verdade vos digo que *Jo 4.23; cp.Jo 5.28;Jo 4.21vem a hora e agora é, em que os *Lc 15.24mortos ouvirão a voz do Filho de Deus; e os que *cp.Jo 6.60;8.43,47;9.27a ouvirem viverão. 26 Pois, assim como o Pai tem vida em si mesmo, assim também *Jo 1.4; cp.6.57deu ele ao Filho ter vida em si mesmo. 27 Ele lhe deu autoridade para *Jo 5.22;Jo 9.39;At 10.42;17.31julgar, porque é Filho do Homem. 28 Não vos maravilheis disso, porque *Jo 4.21vem a hora em que *Jo 11.24;1Co 15.52todos os que se acham nos túmulos ouvirão a sua voz e sairão: 29 *Dn 12.2;At 24.15; cp.Mt 25.46os que fizeram o bem, para a ressurreição da vida; e os que praticaram o mal, para a ressurreição do juízo.

30 *Jo 5.19Eu não posso de mim mesmo fazer coisa alguma; assim como ouço, julgo; *Jo 8.16o meu juízo é justo, porque não procuro a minha vontade, mas a *Jo 4.34;6.38vontade daquele que me enviou. 31 *cp.Jo 8.14Se eu der testemunho de mim mesmo, o meu testemunho não é verdadeiro; 32 *Jo 5.37outro é o que dá testemunho de mim, e sei que é verdadeiro o testemunho que ele dá de mim. 33 Vós tendes mandado mensageiros a João, *Jo 1.7e ele tem dado testemunho da verdade; 34 *1Jo 5.9;Jo 5.32eu, porém, não é do homem que recebo o testemunho, mas digo-vos essas coisas para que sejais salvos. 35 Ele era *cp.2Sm 21.17;2Pe 1.19a lâmpada que ardia e brilhava, e vós *cp.Mc 1.5quisestes alegrar-vos por algum tempo com a sua luz. 36 Mas o testemunho que eu tenho é maior que o de João; porque *Jo 10.25,38;14.11;15.24; cp.Jo 2.23;Mt 11.4as obras que o Pai me tem dado *Jo 4.34para executar, essas obras que eu faço dão testemunho de mim que o Pai *Jo 3.17me tem enviado. 37 O Pai que me enviou, *Jo 8.18; cp.Lc 24.27este é que tem dado testemunho de mim. Nunca tendes ouvido a sua voz, nem visto a sua forma, 38 *1Jo 2.14e a sua palavra não permanece em vós, porque não credes aquele a quem ele enviou. 39 *cp.Jo 7.52;Rm 2.17ss.Examinais as Escrituras, porque julgais ter nelas a vida eterna, e *Lc 24.25,27;At 13.27elas mesmas são as que dão testemunho de mim; 40 e não quereis vir a mim para terdes vida. 41 *Jo 5.44;Jo 7.18Não recebo glória dos homens, 42 mas eu vos conheço e sei que não tendes em vós o amor de Deus. 43 Eu vim em nome de meu Pai, e não me recebeis; *cp.Mt 24.5se outro vier em seu próprio nome, recebê-lo-eis. 44 Como podeis crer, *Jo 5.41vós que recebeis glória uns dos outros e não buscais *Rm 2.29a glória que vem *Jo 17.3;1Tm 1.17do único Deus? 45 Não penseis que eu vos hei de acusar perante o Pai; quem vos acusa é *cp.Jo 9.28;Rm 2.17Moisés, no qual confiais. 46 Pois, se tivésseis crido a Moisés, me teríeis crido a mim; porque *Lc 24.27ele escreveu de mim. 47 Porém, *cp.Lc 16.29,31se não dais crédito aos seus escritos, como dareis crédito às minhas palavras?