Jézus Pilátus előtt. Megostorozás. Töviskorona
1 Akkor azért előfogá Pilátus Jézust, és megostoroztatá. 2 És a vitézek tövisből koronát fonván, a fejére tevék, és bíbor köntöst adának reá, 3 És mondának: Üdvöz légy zsidók királya! És arczul csapdossák vala őt. 4 Majd ismét kiméne Pilátus, és monda nékik: Ímé kihozom őt néktek, hogy értsétek meg, hogy nem találok benne semmi bűnt. 5 Kiméne azért Jézus a töviskoronát és a bíbor köntöst viselve. És monda nékik Pilátus: Ímhol az ember! 6 Mikor azért látják vala őt a papifejedelmek és a szolgák, kiáltozának, mondván: Feszítsd meg, feszítsd meg! Monda nékik Pilátus: Vigyétek el őt ti és feszítsétek meg, mert én nem találok bűnt ő benne. 7 Felelének néki a zsidók: Nékünk törvényünk van, és a mi törvényünk szerint meg kell halnia, mivelhogy Isten Fiává tette magát. 8 Mikor pedig ezt a beszédet hallotta Pilátus, még inkább megrémül vala; 9 És ismét beméne a törvényházba, és szóla Jézusnak: Honnét való vagy te? De Jézus nem felelt néki. 10 Monda azért néki Pilátus: Nékem nem szólsz-é? Nem tudod-é hogy hatalmam van arra, hogy megfeszítselek, és hatalmam van arra, hogy szabadon bocsássalak? 11 Felele Jézus: Semmi hatalmad sem volna rajtam, ha felülről nem adatott volna néked: nagyobb bűne van azért annak, a ki a te kezedbe adott engem. 12 Ettől fogva igyekszik vala Pilátus őt szabadon bocsátani; de a zsidók kiáltozának, mondván: Ha ezt szabadon bocsátod, nem vagy a császár barátja; valaki magát királylyá teszi, ellene mond a császárnak! 13 Pilátus azért, a mikor hallja vala e beszédet, kihozá Jézust, és űle a törvénytevő székbe azon a helyen, a melyet Kőpadolatnak hívtak, zsidóul pedig Gabbathának. 14 Vala pedig a husvét péntekje; és mintegy hat óra. És monda a zsidóknak: Ímhol a ti királyotok! 15 Azok pedig kiáltoznak vala: Vidd el, vidd el, feszítsd meg őt! Monda nékik Pilátus: A ti királyotokat feszítsem meg? Felelének a papifejedelmek: Nem királyunk van, hanem császárunk!
Jézus megfeszítése. Utolsó szavai és halála
16 Akkor azért nékik adá őt, hogy megfeszíttessék. Átvevék azért Jézust és elvivék. 17 És emelvén az ő keresztfáját, méne az úgynevezett Koponya helyére, a melyet héberül Golgothának hívnak: 18 A hol megfeszíték őt, és ő vele más kettőt, egyfelől, és másfelől, középen pedig Jézust. 19 Pilátus pedig czímet is íra, és feltevé a keresztfára. Ez vala pedig az írás: A NÁZÁRETI JÉZUS, A ZSIDÓK KIRÁLYA. 20 Sokan olvasák azért e czímet a zsidók közül; mivelhogy közel vala a városhoz az a hely, a hol Jézus megfeszíttetett vala: és héberül, görögül és latinul vala az írva. 21 Mondának azért Pilátusnak a zsidók papifejedelmei: Ne írd: A zsidók királya; hanem hogy ő mondotta: A zsidók királya vagyok. 22 Felele Pilátus: A mit megírtam, megírtam. 23 A vitézek azért, mikor megfeszítették Jézust, vevék az ő ruháit, és négy részre oszták, egy részt mindenik vitéznek, és a köntösét. A köntös pedig varrástalan vala, felülről mindvégig szövött. 24 Mondának azért egymásnak: Ezt ne hasogassuk el, hanem vessünk sorsot reá, kié legyen. Hogy beteljesedjék az írás, a mely ezt mondja: Megosztoztak ruháimon, és a köntösömre sorsot vetettek. A vitézek tehát ezeket művelék. 25 A Jézus keresztje alatt pedig ott állottak vala az ő anyja, és az ő anyjának nőtestvére; Mária, a Kleopás felesége, és Mária Magdaléna. 26 Jézus azért, mikor látja vala, hogy ott áll az ő anyja és az a tanítvány, a kit szeret vala, monda az ő anyjának: Asszony, ímhol a te fiad! 27 Azután monda a tanítványnak: Ímhol a te anyád! És ettől az órától magához fogadá azt az a tanítvány. 28 Ezután tudván Jézus, hogy immár minden elvégeztetett, hogy beteljesedjék az írás, monda: Szomjúhozom. 29 Vala pedig ott egy eczettel teli edény. Azok azért szivacsot töltvén meg eczettel, és izsópra tévén azt, oda vivék az ő szájához. 30 Mikor azért elvette Jézus az eczetet, monda: Elvégeztetett! És lehajtván fejét, kibocsátá lelkét. 31 A zsidók pedig, hogy a testek szombaton át a keresztfán ne maradjanak, miután péntek vala, (mert annak a szombatnak napja nagy nap vala) kérék Pilátust, hogy törjék meg azoknak lábszárait és vegyék le őket. 32 Eljövének azért a vitézek, és megtörék az elsőnek lábszárait és a másikét is, a ki ő vele együtt feszíttetett meg; 33 Mikor pedig Jézushoz érének és látják vala, hogy ő már halott, nem törék meg az ő lábszárait; 34 Hanem egy a vitézek közül dárdával döfé meg az ő oldalát, és azonnal vér és víz jöve ki abból. 35 És a ki látta, bizonyságot tett, és igaz az ő tanúbizonysága; és az tudja, hogy ő igazat mond, hogy ti is higyjetek. 36 Mert azért lettek ezek, hogy beteljesedjék az írás: Az ő csontja meg ne törettessék. 37 Másutt ismét így szól az írás: Néznek majd arra, a kit általszegeztek.
Jézus temetése
38 Ezek után pedig kéré Pilátust az arimathiai József (a ki a Jézus tanítványa vala, de csak titokban, a zsidóktól való félelem miatt), hogy levehesse a Jézus testét. És megengedé Pilátus. Elméne azért és levevé a Jézus testét. 39 Eljöve pedig Nikodémus is (a ki éjszaka ment vala először Jézushoz), hozván mirhából és áloéból való kenetet, mintegy száz fontot. 40 Vevék azért a Jézus testét, és begöngyölgeték azt lepedőkbe illatos szerekkel együtt, a mint a zsidóknál szokás temetni. 41 Azon a helyen pedig, a hol megfeszítteték, vala egy kert, és a kertben egy új sír, a melybe még senki sem helyheztetett vala. 42 A zsidók péntekje miatt azért, mivelhogy az a sír közel vala, abba helyhezteték Jézust.
1 Então, Pilatos tomou a Jesus e o mandou Mt 27.26açoitar. 2 Mt 27.27-30;Mc 15.16-19Os soldados, tendo tecido uma coroa de espinhos, puseram-lha na cabeça e vestiram-no com um manto de púrpura; 3 chegavam-se a ele e diziam: Mt 27.29;Mc 15.18Salve, Rei dos Judeus! E Jo 18.22davam-lhe bofetadas. 4 Outra vez, Jo 18.38; cp.18.33saiu Pilatos e disse-lhes: Eis que vo-lo trago fora, para que saibais que Jo 18.38;Jo 19.6;Lc 23.4não acho nele crime algum. 5 Saiu, pois, Jesus, Jo 19.2trazendo a coroa de espinhos e o manto de púrpura. Disse-lhes Pilatos: Eis o homem! 6 Logo que o viram, os principais sacerdotes e Jo 18.3;Mt 26.58os oficiais de justiça clamaram: Crucifica-o! Crucifica-o! Disse-lhes Pilatos: Tomai-o vós mesmos e crucificai-o, porque Jo 18.38;Jo 19.6;Lc 23.4eu não acho nele crime. 7 Responderam-lhe os judeus: Lv 24.16;Mt 26.63-66Nós temos uma Lei, e, segundo a nossa Lei ele deve morrer, porque Jo 5.18;10.33se fez Filho de Deus. 8 Pilatos, ouvindo isso, temeu ainda mais 9 e, Jo 18.33tornando a entrar no Pretórioou, palácio., perguntou a Jesus: Donde és? Mas Mt 26.63;27.12,14; cp.Jo 18.34-37Jesus não lhe respondeu. 10 Perguntou-lhe Pilatos: Não me falas? Não sabes que tenho poder para te soltar e poder para te crucificar? 11 Respondeu Jesus: Rm 13.1Não terias sobre mim poder algum, se ele te não fosse dado lá de cima; por isso, Jo 18.13-14,28ss.; cp.At 3.13o que me entregou a ti tem maior pecado. 12 Desde então, Pilatos procurava soltá-lo, mas os judeus clamavam: Lc 23.2; cp.Jo 18.33ss.Se soltares este homem, não és amigo de César; todo aquele que se faz rei opõe-se a César. 13 Pilatos, ouvindo essas palavras, trouxe a Jesus para fora e Mt 27.19sentou-se no tribunal, no lugar chamado Pavimento e, em Jo 5.2;Jo 19.17,20hebraico, Gábata. 14 Era Mt 27.62;Jo 19.31,42a Parasceve, e cerca da cp.Mc 15.25;Mt 27.45hora sexta. Pilatos disse aos judeus: Eis Jo 19.19,21o vosso Rei! 15 Eles, porém, clamaram: Lc 23.18Tira-o! Tira-o! Crucifica-o! Disse-lhes Pilatos: Hei de crucificar o vosso Rei? Responderam os principais sacerdotes: Não temos outro rei, senão César. 16 Então, Pilatos lhes Mt 27.26;Mc 15.15;Lc 23.25entregou Jesus para ser crucificado.
A crucificação
17 Jo 19.17-24;Mt 27.33-44;Mc 15.22-32;Lc 23.33-43Eles tomaram a Jesus; e ele próprio, Lc 14.27; cp.Mt 27.32;Mc 15.21;Lc 23.26carregando a sua cruz, saiu para o lugar chamado cp.Lc 23.33Calvário Jo 19.13e, em hebraico, Gólgota, 18 onde o crucificaram e, com ele, Lc 23.32outros dois, um de cada lado e Jesus no meio. 19 Pilatos escreveu também um título e o mandou colocar no alto da cruz; nele estava escrito: cp.Mt 27.37;Mc 15.26;Lc 23.38JESUS, O NAZARENO, Jo 19.14,21REI DOS JUDEUS. 20 Muitos judeus leram esse título, porque o lugar em que Jesus fora crucificado era perto da cidade; e estava escrito em hebraico, latim e grego. 21 Os principais sacerdotes disseram a Pilatos: Não escrevas: Rei dos Judeus, mas sim que ele disse: Eu sou Rei dos Judeus. 22 Respondeu Pilatos: cp.Gn 43.14;Et 4.16O que escrevi escrevi.
Os soldados deitaram sortes
23 Mt 27.35;Mc 15.24;Lc 23.34Os soldados, depois de terem crucificado a Jesus, tomaram-lhe as vestes (dividiram-nas em cp.At 12.4quatro partes, uma para cada um) e também a túnica. Ora, a túnica não tinha costura, porque era toda tecida de alto a baixo. 24 Disseram, pois, uns aos outros: Mt 27.35;Mc 15.24;Lc 23.34; cp.Êx 28.32Não a rasguemos, mas deitemos sortes sobre ela, para ver a quem tocará, Jo 19.28,36s.;Sl 22.18para se cumprir a Escritura:
Repartiram entre si as minhas vestes
e deitaram sortes sobre a minha vestidura.
25 Assim, pois, fizeram os soldados. cp.Mt 27.55s.;Mc 15.40s.;Lc 23.49Perto da cruz de Jesus, estavam Mt 12.46sua mãe, e a irmã de sua mãe, Maria, mulher de Lc 24.18(?)Cléopas, e Jo 20.1,18;Lc 8.2Maria Madalena. 26 Jesus, vendo a sua mãe e, perto dela, Jo 13.23o discípulo a quem ele amava, disse a sua mãe: Jo 2.4Mulher, eis aí teu filho! 27 Depois, disse ao discípulo: Eis aí tua mãe! Dessa hora em diante, o discípulo a tomou Lc 18.28;Jo 1.11;16.32;At 21.6(Gr.)para sua casa.
A morte de Jesus
28 Depois disso, Jo 13.1;17.4sabendo Jesus que tudo já estava consumado, Jo 19.24,36s.;Sl 69.21para se cumprir a Escritura, disse: Tenho sede. 29 Estava ali um vaso cheio de vinagre; Jo 19.29-30; cp.Mt 27.48,50;Mc 15.36s.;Lc 23.36ensopando nele uma esponja e pondo-a em um hissopo, chegaram-lha à boca. 30 Jesus, depois de ter tomado o vinagre, disse: Jo 17.4Está consumado; e, inclinando a cabeça, Mt 27.50;Mc 15.37;Lc 23.46rendeu o espírito.
Um soldado abriu o lado de Jesus com uma lança
31 Os judeus, porém, como era a Jo 19.14,42Parasceve e para que os Dt 21.23;Js 8.29;10.26s.corpos não ficassem na cruz ao sábado (pois aquele sábado era um Êx 12.16grande dia), pediram a Pilatos que se lhes quebrassem as pernas e que fossem eles dali retirados. 32 Os soldados foram e quebraram as pernas ao primeiro e ao outro que Jo 19.18fora com ele crucificado; 33 chegando-se, porém, a Jesus, como o vissem já morto, não lhe quebraram as pernas, 34 mas um dos soldados lhe abriu o lado com uma lança, e logo saiu cp.1Jo 5.6,8sangue e água. 35 Aquele que isso viu Jo 15.27; cp.21.24deu testemunho, e o seu testemunho é verdadeiro; e ele sabe que diz a verdade, para que também vós creiais. 36 Pois essas coisas aconteceram Jo 19.24,28;Êx 12.46;Nm 9.12;Sl 34.20para se cumprir a Escritura: Nenhum dos seus ossos será quebrado. 37 Diz ainda Zc 12.10outra passagem: Olharão para aquele a quem traspassaram.
O enterro de Jesus
38 Jo 19.38-42;Mt 27.57-61;Mc 15.42-47;Lc 23.50-56Depois disso, José de Arimateia, que era discípulo de Jesus, ainda cp.Mc 15.43que oculto, Jo 7.13por medo dos judeus, pediu a Pilatos permissão para tirar o corpo de Jesus; e Pilatos concedeu-a. Foi José e tirou o corpo. 39 Jo 3.1Nicodemos, aquele que no princípio viera ter com Jesus de noite, foi também, Mc 16.1levando uma composição de cerca de cp.Jo 12.3cem libras de Sl 45.8;Pv 7.17;Ct 4.14;Mt 2.11mirra e aloés. 40 Tomaram o corpo de Jesus e cp.Jo 11.44;Mt 26.12;Mc 14.8envolveram-no em Jo 20.5,7;Lc 24.12panos de linho com os aromas, como é costume entre os judeus sepultar os mortos. 41 No lugar em que Jesus fora crucificado, havia um jardim, e, neste, um Mt 27.60túmulo novo, Lc 23.53em que ninguém tinha sido ainda posto. 42 Ali, pois, por causa da Jo 19.14,31Parasceve dos judeus e por estar Jo 19.20,41perto o túmulo, depositaram a Jesus.