Pular para o conteúdo
Publicidade

João 10

TB

A Pásztorról és az ő juhairól

1 Bizony, bizony mondom néktek: A ki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem másunnan hág be, tolvaj az és rabló. 2 A ki pedig az ajtón megy be, a juhok pásztora az. 3 Ennek az ajtónálló ajtót nyit; és a juhok hallgatnak annak szavára; és a maga juhait nevökön szólítja, és kivezeti őket. 4 És mikor kiereszti az ő juhait, előttök megy; és a juhok követik őt, mert ismerik az ő hangját. 5 Idegent pedig nem követnek, hanem elfutnak attól: mert nem ismerik az idegenek hangját. 6 Ezt a példázatot mondá nékik Jézus; de ők nem értették, mi az, a mit szól vala nékik. 7 Újra monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek, hogy én vagyok a juhoknak ajtaja. 8 Mindazok, a kik előttem jöttek, tolvajok és rablók: de nem hallgattak rájok a juhok. 9 Én vagyok az ajtó: ha valaki én rajtam megy be, megtartatik és bejár és kijár majd, és legelőt talál. 10 A tolvaj nem egyébért , hanem hogy lopjon és öljön és pusztítson; én azért jöttem, hogy életök legyen, és bővölködjenek. 11 Én vagyok a pásztor: a pásztor életét adja a juhokért. 12 A béres pedig és a ki nem pásztor, a kinek a juhok nem tulajdonai, látja a farkast jőni, és elhagyja a juhokat, és elfut: és a farkas elragadozza azokat, és elszéleszti a juhokat. 13 A béres pedig azért fut el, mert béres, és nincs gondja a juhokra. 14 Én vagyok a pásztor; és ismerem az enyéimet, és engem is ismernek az enyéim, 15 A miként ismer engem az Atya, és én is ismerem az Atyát; és életemet adom a juhokért. 16 Más juhaim is vannak nékem, a melyek nem ebből az akolból valók: azokat is elő kell hoznom, és hallgatnak majd az én szómra; és lészen egy akol és egy pásztor. 17 Azért szeret engem az Atya, mert én leteszem az én életemet, hogy újra felvegyem azt. 18 Senki sem veszi azt el én tőlem, hanem én teszem le azt én magamtól. Van hatalmam letenni azt, és van hatalmam ismét felvenni azt. Ezt a parancsolatot vettem az én Atyámtól. 19 Újra hasonlás lőn a zsidók között e beszédek miatt. 20 És sokan mondják vala közülök: Ördög van benne és bolondozik, mit hallgattok reá? 21 Mások mondának: Ezek nem ördöngősnek beszédei. Vajjon az ördög megnyithatja-é a vakok szemeit? 22 Lőn pedig Jeruzsálemben a templomszentelés ünnepe: és tél vala; 23 És Jézus a templomban, a Salamon tornáczában jár vala. 24 Körülvevék azért őt a zsidók, és mondának néki: Meddig tartasz még bizonytalanságban bennünket? Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nékünk nyilván! 25 Felele nékik Jézus: Megmondtam néktek, és nem hiszitek: a cselekedetek, a melyeket én cselekszem az én Atyám nevében, azok tesznek bizonyságot rólam. 26 De ti nem hisztek, mert ti nem az én juhaim közül vagytok. A mint megmondtam néktek: 27 Az én juhaim hallják az én szómat, és én ismerem őket, és követnek engem: 28 És én örök életet adok nékik; és soha örökké el nem vesznek, és senki ki nem ragadja őket az én kezemből. 29 Az én Atyám, a ki azokat adta nékem, nagyobb mindeneknél; és senki sem ragadhatja ki azokat az én Atyámnak kezéből. 30 Én és az Atya egy vagyunk. 31 Ismét köveket ragadának azért a zsidók, hogy megkövezzék őt. 32 Felele nékik Jézus: Sok dolgot mutattam néktek az én Atyámtól; azok közül melyik dologért köveztek meg engem? 33 Felelének néki a zsidók, mondván: dologért nem kövezünk meg téged, hanem káromlásért, tudniillik, hogy te ember létedre Istenné teszed magadat. 34 Felele nékik Jézus: Nincs-é megírva a ti törvényetekben: Én mondám: Istenek vagytok? 35 Ha azokat isteneknek mondá, a kikhez az Isten beszéde lőn (és az írás fel nem bontható), 36 Arról mondjátok-é ti, a kit az Atya megszentelt és elküldött e világra: Káromlást szólsz; mivelhogy azt mondám: Az Isten Fia vagyok?! 37 Ha az én Atyám dolgait nem cselekszem, ne higyjetek nékem; 38 Ha pedig azokat cselekszem, ha nékem nem hisztek is, higyjetek a cselekedeteknek: hogy megtudjátok és elhigyjétek, hogy az Atya én bennem van, és én ő benne vagyok. 39 Ismét meg akarák azért őt fogni; de kiméne az ő kezökből. 40 És újra elméne túl a Jordánon, arra a helyre, a hol János először keresztelt vala; és ott marada. 41 És sokan menének ő hozzá és mondják vala, hogy: János nem tett ugyan semmi csodát; de mindaz, a mit János e felől mondott, igaz vala. 42 És sokan hivének ott ő benne.

Jesus, o bom pastor

1 Em verdade, em verdade vos digo: o que não entra pela porta no aprisco das ovelhas, mas sobe por outra parte, este é Jo 10.8ladrão e salteador; 2 mas o que entra pela porta, este é o Jo 10.11s.pastor das ovelhas. 3 A este abre o porteiro, e as ovelhas ouvem a Jo 10.4-5,16,27sua voz; e ele chama pelo nome as suas ovelhas e cp.Jo 10.9as conduz para fora. 4 Depois de fazer sair todas as que lhe pertencem, vai adiante delas, e elas o seguem, porque conhecem a Jo 10.3,5,16,27sua voz; 5 mas de modo algum seguirão o estranho; antes, fugirão dele, porque não conhecem a voz dos estranhos. 6 Jesus lhes fez essa cp.Jo 16.25,29;2Pe 2.22comparação, mas eles não compreenderam que era o que ele lhes falava.

7 Tornou, pois, Jesus a dizer: Em verdade, em verdade vos digo: eu sou a cp.Jo 10.1-2,9porta das ovelhas. 8 Todos os que vieram antes de mim são Jo 10.1; cp.Jr 23.1s.;Ez 34.2ss.ladrões e salteadores; mas as ovelhas não os ouviram. 9 Eu sou a porta. Se alguém entrar por mim, será salvo; e entrará, sairá e achará pastagem. 10 O ladrão não vem senão para furtar, matar e destruir; eu vim para que elas cp.Jo 5.40tenham vida e a tenham em abundância. 11 Jo 10.14; cp.Is 40.11;Ez 34.11-16,23;Hb 13.20;1Pe 5.4;Ap 7.17Eu sou o bom pastor. O bom pastor Jo 10.15,17-18;1Jo 3.16; cp.Jo 15.13a sua vida pelas ovelhas. 12 O que é mercenário e não Jo 10.2pastor, a quem não pertencem as ovelhas, vir o lobo, abandona as ovelhas e foge, e o lobo as arrebata e dispersa. 13 O mercenário foge, porque é mercenário e não se importa com as ovelhas. 14 Jo 10.11Eu sou o bom pastor, Jo 10.27conheço as minhas ovelhas, e as que são minhas me conhecem a mim, 15 assim como Mt 11.27o Pai me conhece, e eu conheço o Pai; Jo 10.11,17-18e dou a minha vida pelas ovelhas. 16 Tenho também cp.Is 56.8outras ovelhas que não são deste aprisco; estas também é necessário que eu as traga; elas ouvirão a minha voz, e haverá cp.Jo 11.52;17.20s.;Ef 2.13-18;1Pe 2.25um rebanho e cp.Ez 34.23;37.24um pastor. 17 Por isso, o Pai me ama, porque eu dou a minha vida para a reassumir. 18 cp.Mt 26.53;Jo 2.19;5.26Ninguém a tira de mim, mas eu de mim mesmo a dou. Tenho direito de a dar e tenho direito de a reassumir; cp.Jo 14.31;15.10;Fp 2.8;Hb 5.8esse mandamento recebi de meu Pai.

De novo houve uma dissensão entre os judeus

19 Jo 7.43; cp.9.16Por causa desses discursos, houve de novo dissensão entre os judeus. 20 Muitos deles diziam: Ele Jo 7.20tem demônio e cp.Mc 3.21perdeu o juízo; por que o escutais? 21 Outros diziam: Essas palavras não são de um Mt 4.24endemoninhado; cp.Jo 9.32s.;Êx 4.11pode, porventura, o demônio abrir os olhos aos cegos?

A Festa da Dedicação. Jesus é interrogado

22 Então, celebrava-se em Jerusalém a Festa da Dedicação. 23 Era o inverno. Jesus passeava no templo, no At 3.11;5.12Pórtico de Salomão. 24 Cercaram-no Jo 1.19;Jo 10.31,33os judeus e perguntaram-lhe: Até quando nos deixarás suspensos? Se tu és o Cristo, dize-no-lo cp.Jo 16.25;Lc 22.67francamente. 25 Respondeu-lhes Jesus: cp.Jo 8.56,58Eu vo-lo disse, e não credes; Jo 5.36;Jo 10.38as obras que eu faço em nome de meu Pai dão testemunho de mim; 26 mas vós não credes, porque cp.Jo 8.47não sois das minhas ovelhas. 27 As minhas ovelhas Jo 10.16;Jo 10.4ouvem a minha voz; Jo 10.14eu as conheço, e elas me seguem. 28 Eu lhes dou Jo 17.2s.;1Jo 2.25;5.11a vida eterna, e nunca jamais hão de perecer, cp.Jo 6.37,39e ninguém as arrebatará da minha mão. 29 Aquilo que meu Pai me tem dado é maior do que tudo; e ninguém pode arrebatá-lo da mão do Pai. 30 cp.Jo 17.21ss.Eu e meu Pai somos um. 31 Os judeus outra vez Jo 8.59pegaram em pedras para lhe atirar. 32 Disse-lhes Jesus: Mostrei-vos muitas obras boas da parte do Pai; por qual dessas obras ides apedrejar-me. 33 Responderam-lhe os judeus: Não te vamos apedrejar por uma boa obra, mas por Lv 24.16blasfêmia e porque, sendo tu homem, te Jo 5.18fazes Deus. 34 Replicou-lhes Jesus: Não está escrito na cp.Jo 8.17vossa Sl 82.6; cp.Jo 12.34;15.25;Rm 3.19;1Co 14.21Lei: Eu disse que vós sois deuses? 35 Se ele chamou deuses àqueles a quem foi dirigida a palavra de Deus, e a Escritura não pode falhar, 36 daquele a quem o Pai cp.Jo 6.69;Jr 1.5santificou e Jo 3.17enviou ao mundo dizeis vós: Tu blasfemas, porque eu disse: cp.Jo 10.30;Jo 5.17s.sou Filho de Deus? 37 cp.Jo 15.24;Jo 10.25Se não faço as obras de meu Pai, não me creiais; 38 mas, se as faço, embora não me creiais, crede Jo 10.25;Jo 14.11nas obras, para que conheçais e compreendais que Jo 14.10-11,20;17.21,23o Pai está em mim, e eu estou no Pai. 39 Jo 7.30De novo, procuravam prendê-lo; mas cp.Jo 8.59;Lc 4.30ele saiu das suas mãos.

40 Retirou-se, Jo 1.28outra vez, para além do Jordão, para o lugar onde João batizava no princípio; e ali ficou. 41 Muitos foram ter com ele e diziam: João, na verdade, não fez Jo 2.11milagre algum; mas Jo 1.27,30,34;3.27-30tudo quanto ele disse deste homem era verdade. 42 Jo 7.31Muitos ali creram nele.

Veja também