João 8

A házasságtörő nő

1 Jézus pedig elméne az Olajfák hegyére. 2 Jó reggel azonban ismét ott vala a templomban, és az egész nép hozzá méne; és leülvén, tanítja vala őket. 3 Az írástudók és a farizeusok pedig egy asszonyt vivének hozzá, a kit házasságtörésen kaptak vala, és a középre állítván azt, 4 Mondának néki: Mester, ez az asszony tetten kapatott, mint házasságtörő. 5 A törvényben pedig megparancsolta nékünk Mózes, hogy az ilyenek köveztessenek meg: te azért mit mondasz? 6 Ezt pedig azért mondák, hogy megkísértsék őt, hogy legyen őt mivel vádolniok. Jézus pedig lehajolván, az ujjával ír vala a földre. 7 De mikor szorgalmazva kérdezék őt, felegyenesedve monda nékik: A ki közületek nem bűnös, az vesse rá először a követ. 8 És újra lehajolván, írt vala a földre. 9 Azok pedig ezt hallván és a lelkiismeret által vádoltatván, egymásután kimenének a vénektől kezdve mind az utolsóig; és egyedül Jézus maradt vala és az asszony a középen állva. 10 Mikor pedig Jézus felegyenesedék és senkit sem láta az asszonyon kívül, monda néki: Asszony, hol vannak azok a te vádlóid? Senki sem kárhoztatott-é téged? 11 Az pedig monda: Senki, Uram! Jézus pedig monda néki: Én sem kárhoztatlak: eredj el és többé ne vétkezzél!

Jézus a világ világossága

12 Ismét szóla azért hozzájok Jézus, mondván: Én vagyok a világ világossága: a ki engem követ, nem járhat a sötétségben, hanem övé lesz az életnek világossága. 13 Mondának azért néki a farizeusok: Te magadról teszel bizonyságot; a te bizonyságtételed nem igaz. 14 Felele Jézus és monda nékik: Ha magam teszek is bizonyságot magamról, az én bizonyságtételem igaz; mert tudom honnan jöttem és hová megyek; ti pedig nem tudjátok honnan jövök és hová megyek. 15 Ti test szerint ítéltek, én nem ítélek senkit. 16 De ha ítélek is én, az én ítéletem igaz; mert én nem egyedül vagyok, hanem én és az Atya, a ki küldött engem. 17 A ti törvényetekben is meg van pedig írva, hogy két ember bizonyságtétele igaz. 18 Én vagyok a ki bizonyságot teszek magamról, és bizonyságot tesz rólam az Atya, a ki küldött engem. 19 Mondának azért néki: Hol van a te Atyád? Felele Jézus: Sem engem nem ismertek, sem az én Atyámat; ha engem ismernétek, az én Atyámat is ismernétek. 20 Ezeket a beszédeket mondá Jézus a kincstartó helyen, a mikor tanít vala a templomban; és senki sem fogta meg őt, mert még nem jött el az ő órája.

Beszéd a zsidók hitetlensége ellen

21 Ismét monda azért nékik Jézus: Én elmegyek, és kerestek majd engem, és a ti bűneitekben fogtok meghalni: a hová én megyek, ti nem jöhettek oda. 22 Mondának azért a zsidók: Avagy megöli-é magát, hogy azt mondja: A hová én megyek, ti nem jöhettek oda? 23 És monda nékik: Ti innét alól valók vagytok, én onnét felül való vagyok; ti e világból valók vagytok, én nem vagyok e világból való. 24 Azért mondám néktek, hogy a ti bűneitekben haltok meg: mert ha nem hiszitek, hogy én vagyok, meghaltok a ti bűneitekben. 25 Mondának azért néki: Ki vagy te? És monda nékik Jézus: A mit eleitől fogva mondok is néktek. 26 Sok beszélni és ítélni valóm van felőletek: de igaz az, a ki küldött engem; és én azokat beszélem a világnak, a miket tőle hallottam vala. 27 Nem vevék észre, hogy az Atyáról szól vala nékik. 28 Monda azért nékik Jézus: Mikor felemelitek az embernek Fiát, akkor megismeritek, hogy én vagyok és semmit sem cselekszem magamtól, hanem a mint az Atya tanított engem, úgy szólok. 29 És a ki küldött engem, én velem van. Nem hagyott engem az Atya egyedül, mert én mindenkor azokat cselekszem, a melyek néki kedvesek. 30 A mikor ezeket mondá, sokan hivének ő benne. 31 Monda azért Jézus a benne hívő zsidóknak: Ha ti megmaradtok az én beszédemben, bizonynyal az én tanítványaim vagytok; 32 És megismeritek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket. 33 Felelének néki: Ábrahám magva vagyunk, és nem szolgáltunk soha senkinek: mimódon mondod te, hogy szabadokká lesztek? 34 Felele nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek, hogy mindaz, a ki bűnt cselekszik, szolgája a bűnnek. 35 A szolga pedig nem marad mindörökké a házban: a Fiú marad ott mindörökké. 36 Azért ha a Fiú megszabadít titeket, valósággal szabadok lesztek. 37 Tudom, hogy Ábrahám magva vagytok; de meg akartok engem ölni, mert az én beszédemnek nincs helye nálatok. 38 Én azt beszélem, a mit az én Atyámnál láttam; ti is azt cselekszitek azért, a mit a ti atyátoknál láttatok. 39 Felelének és mondának néki: A mi atyánk Ábrahám. Monda nékik Jézus: Ha Ábrahám gyermekei volnátok, az Ábrahám dolgait cselekednétek. 40 Ámde meg akartok engem ölni, olyan embert, a ki az igazságot beszéltem néktek, a melyet az Istentől hallottam. Ábrahám ezt nem cselekedte. 41 Ti a ti atyátok dolgait cselekszitek. Mondának azért néki: Mi nem paráznaságból születtünk; egy atyánk van, az Isten. 42 Monda azért nékik Jézus: Ha az Isten volna a ti atyátok, szeretnétek engem: mert én az Istentől származtam és jöttem; mert nem is magamtól jöttem, hanem ő küldött engem. 43 Miért nem értitek az én beszédemet? Mert nem hallgatjátok az én szómat. 44 Ti az ördög atyától valók vagytok, és a ti atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Az emberölő volt kezdettől fogva, és nem állott meg az igazságban, mert nincsen ő benne igazság. Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja. 45 Mivelhogy pedig én igazságot szólok, nem hisztek nékem. 46 Ki vádol engem közületek bűnnel? Ha pedig igazságot szólok: miért nem hisztek ti nékem? 47 A ki az Istentől van, hallgatja az Isten beszédeit; azért nem hallgatjátok ti, mert nem vagytok az Istentől valók. 48 Felelének azért a zsidók és mondának néki: Nem jól mondjuk-é mi, hogy te Samaritánus vagy, és ördög van benned? 49 Felele Jézus: Nincs én bennem ördög; hanem tisztelem az én Atyámat, és ti gyaláztok engem. 50 Pedig én nem keresem az én dicsőségemet: van a ki keresi és megítéli. 51 Bizony, bizony mondom néktek, ha valaki megtartja az én beszédemet, nem lát halált soha örökké. 52 Mondának azért néki a zsidók: Most értettük meg, hogy ördög van benned. Ábrahám meghalt, a próféták is; és te azt mondod: Ha valaki megtartja az én beszédemet, nem kóstol halált örökké. 53 Avagy nagyobb vagy-é te a mi atyánknál Ábrahámnál, a ki meghalt? A próféták is meghaltak: kinek állítod te magadat? 54 Felele Jézus: Ha én dicsőítem magamat, az én dicsőségem semmi: az én Atyám az, a ki dicsőít engem, a kiről ti azt mondjátok, hogy a ti Istenetek, 55 És nem ismeritek őt: de én ismerem őt; és ha azt mondom, hogy nem ismerem őt, hozzátok hasonlóvá, hazuggá leszek: de ismerem őt, és az ő beszédét megtartom. 56 Ábrahám a ti atyátok örvendezett, hogy meglátja az én napomat; látta is, és örült. 57 Mondának azért néki a zsidók: Még ötven esztendős nem vagy, és Ábrahámot láttad? 58 Monda nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek: Mielőtt Ábrahám lett, én vagyok. 59 Köveket ragadának azért, hogy reá hajigálják; Jézus pedig elrejtőzködék, és kiméne a templomból, átmenvén közöttük; és ilyen módon eltávozék.

1 mas Jesus foi para o *Mt 21.1monte das Oliveiras. 2 De madrugada, voltou ao templo, e todo o povo ia ter com ele; e Jesus, *Mt 26.55;Jo 8.20sentando-se o ensinava. 3 Os escribas e os fariseus trouxeram uma mulher apanhada em adultério, puseram-na no meio de todos 4 e disseram a Jesus: Mestre, esta mulher tem sido apanhada em flagrante adultério. 5 *Lv 20.10;Dt 22.22s.Moisés nos ordenou na Lei que tais mulheres sejam apedrejadas; tu, pois, que dizes? 6 Isso diziam, *Mt 16.1;19.3;22.18,35;Mc 8.11;10.2;12.15;Lc 10.25;11.16experimentando-o, *Mc 3.2para ter de que o acusar. Jesus, porém, abaixando-se começou a escrever no chão com o dedo. 7 Como eles insistissem na pergunta, *Jo 8.10levantou-se e disse-lhes: *cp.Mt 7.1;Rm 2.1Aquele que dentre vós está sem pecado *cp.Dt 17.7seja o primeiro que lhe atire uma pedra. 8 Tornando a abaixar-se, continuou a escrever no chão. 9 Mas, ouvindo essa resposta, foram saindo um a um, começando pelos mais velhos, ficando só Jesus e a mulher no lugar em que estava. 10 Então, *Jo 8.7levantando-se Jesus, perguntou-lhe: Mulher, onde estão eles? Ninguém te condenou? 11 Respondeu ela: Ninguém, Senhor. Disse Jesus: *cp.Jo 3.17Nem eu tampouco te condeno; *Jo 5.14vai e não peques mais.]

Jesus é a luz do mundo

12 Então, Jesus tornou a falar-lhes, dizendo: *Jo 1.4; cp.12.35Eu sou a luz do mundo; *cp.Mt 5.14quem me segue de modo nenhum andará nas trevas; pelo contrário, terá a luz da vida. 13 Disseram-lhe os fariseus: *cp.Jo 5.31Tu dás testemunho de ti mesmo; o teu testemunho não é verdadeiro. 14 Respondeu-lhes Jesus: *cp.Jo 18.37;Ap 1.5;3.14Ainda que eu dou testemunho de mim mesmo, o meu testemunho é verdadeiro; porque sei *Jo 13.3;16.28; cp.Jo 8.42de onde vim e para onde vou; mas *cp.Jo 7.28;9.29vós não sabeis donde venho, nem para onde vou. 15 *1Sm 16.7;Jo 7.24Vós julgais segundo a carne, *Jo 3.17eu a ninguém julgo. 16 *Jo 5.30E, se eu julgo, o meu juízo é verdadeiro; porque não estou só, mas o Pai, que me enviou, está comigo. 17 Na vossa Lei está escrito que o testemunho de *cp.Dt 19.15;17.6;Mt 18.16duas pessoas é verdadeiro. 18 Eu dou testemunho de mim, *Jo 5.37; cp.1Jo 5.9e meu Pai, que me enviou, também dá testemunho de mim. 19 Estes lhe perguntaram: Onde está teu Pai? Respondeu Jesus: Não me conheceis a mim, nem a meu Pai; *Jo 14.7;16.3; cp.7.28;14.9;Jo 8.55se me conhecêsseis, também conheceríeis a meu Pai. 20 Proferiu ele essas palavras *Mc 12.41,43;Lc 21.1no lugar do gazofilácio, *Jo 7.14; cp.Jo 8.2quando ensinava no templo; e ninguém o prendeu, *Jo 7.30porque não era ainda chegada a sua hora.

Jesus defende a sua missão e autoridade

21 Disse-lhes outra vez: Eu vou retirar-me, *Jo 7.34e me buscareis *Jo 8.24e morrereis em vossos pecados; para onde eu vou, vós não podeis ir. 22 Então, diziam *Jo 1.19;Jo 8.48,52,57os judeus: Será caso que se suicide, pois diz: *cp.Jo 7.35Para onde eu vou, não podeis vós ir? 23 Disse-lhes Jesus: Vós *cp.Jo 3.31sois cá de baixo; eu sou lá de cima; *1Jo 4.5vós sois deste mundo; *Jo 17.14,16eu não sou deste mundo. 24 Por isso, eu vos disse que morrereis em vossos pecados; porque, se não crerdes *Jo 8.28;Mc 13.6;Lc 21.8; cp.Mt 24.5;Jo 4.26;13.19que Eu Sou, morrereis em vossos pecados. 25 Perguntaram-lhe, então: Quem és tu? Respondeu-lhes Jesus: Perguntais aquilo que vos tenho dito desde o princípio? 26 Muitas coisas tenho a falar e a julgar acerca de vós; *Jo 7.28; cp.3.33mas aquele que me enviou é verdadeiro, *cp.Jo 12.49;15.15;Jo 8.40e o que dele ouvi, isto falo ao mundo. 27 Eles não perceberam que ele lhes falava do Pai. 28 Jesus, pois, continuou: Quando tiverdes *Jo 3.14;12.32levantado o Filho do Homem, então, conhecereis que *Jo 8.24;Mc 13.6;Lc 21.8; cp.Mt 24.5;Jo 4.26;13.19Eu Sou e que *Jo 5.19; cp.3.11nada faço de mim mesmo, mas, como me ensinou o Pai, assim falo. 29 Quem me enviou está comigo; *Jo 8.16;Jo 16.32ele não me deixou só, porque *cp.Jo 4.34eu faço sempre as coisas que são do seu agrado. 30 Falando essas coisas, *Jo 7.31muitos creram nele.

31 Disse, pois, Jesus aos judeus que o haviam crido: *Jo 15.7;2Jo 9Se vós permanecerdes na minha palavra, verdadeiramente sois meus *Jo 2.2discípulos, 32 *cp.Jo 1.14,17conhecereis a verdade, *Jo 8.36; cp.Rm 8.2;2Co 3.17;Gl 5.1,13;Tg 2.12;1Pe 2.16e a verdade vos libertará. 33 Eles lhe responderam: *Jo 8.37,39;Mt 3.9Nós somos descendência de Abraão e nunca temos sido escravos de ninguém; como dizes tu: Vós sereis livres? 34 Replicou-lhes Jesus: Em verdade, em verdade vos digo: *Rm 6.16;2Pe 2.19todo o que comete pecado é escravo do pecado. 35 *Gn 21.10;Gl 4.30O escravo não fica para sempre na casa; *Lc 15.31o filho fica para sempre. 36 Se, pois, o Filho *Jo 8.32vos libertar, sereis realmente livres. 37 Sei que sois descendência de *Jo 8.37,39;Mt 3.9Abraão; mas *Jo 8.40;Jo 7.1procurais tirar-me a vida, porque a minha palavra não cabe em vós. 38 Eu falo o que tenho visto na presença de meu Pai; e vós fazeis o que ouvistes de *Jo 8.41,44vosso pai. 39 Responderam-lhe eles: Nós somos filhos de Abraão. Disse-lhes Jesus: *cp.Rm 9.7;Gl 3.7Se sois filhos de Abraão, fazei as obras de Abraão; 40 mas agora procurais tirar-me a vida, a mim que vos tenho *cp.Jo 8.26falado a verdade que ouvi de Deus; isso Abraão não fez. 41 Vós fazeis as obras de vosso pai. Responderam-lhe eles: Nós não somos bastardos; *Dt 32.6;Is 63.16;64.8temos um pai, que é Deus. 42 Replicou-lhes Jesus: Se Deus fosse vosso pai, *1Jo 5.1vós me amaríeis; *Jo 13.3;16.28,30;17.8porque eu vim de Deus e estou aqui; pois *Jo 7.28não vim de mim mesmo, *Jo 3.17mas ele me enviou. 43 Por que não compreendeis a *Jo 8.33,39,41, etc.minha linguagem? É porque não podeis *cp.Jo 5.25ouvir as minhas palavras. 44 *1Jo 3.8Vós sois *Jo 8.38,41filhos do Diabo *cp.Jo 7.17e tendes vontade de cumprir os desejos de vosso pai. *Gn 3.4; cp.1Jo 3.8,15Ele era homicida desde o princípio e não permaneceu na verdade, porque *1Jo 2.4não há nele verdade. Quando ele diz uma mentira, *cp.Mt 12.34fala do que lhe é próprio, porque é mentiroso e o pai da mentira. 45 Mas porque *Jo 18.37eu digo a verdade, vós não me credes. 46 Qual de vós me convence de pecado? Se digo a verdade, porque não me credes? 47 *cp.1Jo 4.6Quem é de Deus ouve as palavras de Deus; por isso, vós não me ouvis, porque não sois de Deus. 48 Responderam-lhe *Jo 1.19os judeus: Não dizemos nós bem que és *Mt 10.5;Jo 4.9samaritano e *Jo 7.20tens demônio? 49 Replicou Jesus: Eu não tenho demônio; mas honro a meu Pai, e vós me desonrais. 50 *Jo 5.41; cp.Jo 8.54Eu não busco a minha glória; há quem a busque e julgue. 51 Em verdade, em verdade vos digo: se alguém *Jo 14.23;15.20;17.6; cp.Jo 8.55guardar a minha palavra, nunca jamais *Lc 2.26;Hb 11.5; cp.Mt 16.28;Hb 2.9;Jo 8.52verá a morte. 52 Disseram-lhe os judeus: Agora, estamos certos de que estás possesso de demônio. Abraão morreu, e também os profetas, e tu dizes: Se alguém guardar a minha palavra, nunca jamais *Jo 8.51provará a morte. 53 *cp.Jo 4.12Porventura, és tu maior do que nosso pai Abraão, que morreu? Também os profetas morreram. Quem pretendes tu ser? 54 Respondeu Jesus: Se *cp.Jo 8.50eu me glorificar, a minha glória não é nada. *Jo 7.39Quem me glorifica é meu Pai, aquele que vós dizeis ser vosso Deus; 55 entretanto, *Jo 8.19;15.21vós não o tendes conhecido, *Jo 7.29mas eu o conheço. Se eu disser que não o conheço, serei, como vós, *cp.Jo 8.44mentiroso; mas eu o conheço *Jo 15.10; cp.Jo 8.51e guardo a sua palavra. 56 *Jo 8.37,39Vosso pai Abraão *cp.Mt 13.17;Hb 11.13alegrou-se de ver o meu dia, viu-o e regozijou-se. 57 Perguntaram-lhe os judeus: Ainda não tens cinquenta anos e viste a Abraão? 58 Respondeu-lhes Jesus: Em verdade, em verdade vos digo: antes que Abraão fosse feito, *cp.Jo 17.5,24;1.1Eu Sou. 59 Então, *Jo 10.31;11.8; cp.Mt 12.14pegaram em pedras, para lhe atirar, mas ele *Jo 12.36encobriu-se e saiu do templo.