Atos 12

Jakab halála. Péter kiszabadulása

1 Abban az időben pedig Heródes király elkezde kegyetlenkedni némelyekkel, a gyülekezetből valók közül. 2 Megöleté pedig Jakabot, Jánosnak testvérét, fegyverrel. 3 És látván, hogy ez tetszik a zsidóknak, föltette magában, hogy elfogatja Pétert is. (Valának pedig a kovásztalan kenyerek napjai.) 4 Kit el is fogatván, tömlöczbe veté, átadván négy négyes katonai szakasznak, hogy őrizzék őt; husvét után akarván őt a nép elé vezettetni. 5 Péter azért őrizteték a fogságban; a gyülekezet pedig szüntelen könyörög vala az Istennek ő érette. 6 Mikor pedig Heródes őt elő akará vezettetni, azon az éjszakán aluszik vala Péter két vitéz között, megkötözve két lánczczal; és őrök őrizék az ajtó előtt a tömlöczöt. 7 És ímé az Úrnak angyala eljöve, és világosság fénylék a tömlöczben: és meglökvén Péter oldalát, felkölté őt, mondván: Kelj föl hamar! És leesének a lánczok kezeiről. 8 És monda néki az angyal: Övezd fel magadat, és kösd fel saruidat. És úgy cselekedék. És monda néki: Vedd rád felsőruhádat és kövess engem! 9 És kimenvén, követé őt; és nem tudta, hogy valóság az, a mi történik az angyal által, hanem azt hitte, hogy látást lát. 10 Mikor pedig általmentek az első őrsön és a másodikon, jutának a vaskapuhoz, mely a városba visz; mely magától megnyílék előttük: és kimenvén, egy utczán előremenének; és azonnal eltávozék az angyal ő tőle. 11 És Péter magához térve monda: Most tudom igazán, hogy az Úr elbocsátotta az ő angyalát, és megszabadított engem Heródes kezéből és a zsidók népének egész várakozásától. 12 És miután ezt megértette, elméne Máriának, a János anyjának házához, ki Márknak neveztetik; hol sokan valának egybegyűlve és könyörögnek vala. 13 És mikor Péter zörgetett a tornácz ajtaján, egy Rhodé nevű szolgálóleány méne oda, hogy hallgatózzék: 14 És megismervén a Péter szavát, örömében nem nyitá meg a kaput, hanem befutván, hírül adá, hogy Péter áll a kapu előtt. 15 Azok pedig mondának néki: Elment az eszed. Ő azonban erősíté, hogy úgy van. Azok pedig mondának: Az ő angyala az. 16 Péter pedig szüntelen zörget vala: mikor azért felnyitották, megláták őt és elálmélkodának. 17 Miután pedig kezével hallgatást intett nékik, elbeszélé nékik, mimódon hozta ki őt az Úr a tömlöczből. És monda: Adjátok tudtára ezeket Jakabnak és az atyafiaknak. És kimenvén elméne más helyre.

Heródes vége

18 Mikor pedig megvirradt, nem csekély háborúság támada a vitézek között, mi történt hát Péterrel. 19 Heródes pedig mikor előkérte őt és nem találta, kivallatván az őröket, parancsolá, hogy kivégeztessenek. És lemenvén Júdeából Czézáreába, ott időzött. 20 Heródes pedig ellenséges indulattal vala a tirusiak és sidoniak iránt; de azok egyakarattal eljövének ő hozzá, és Blástust, a király kamarását megnyervén, békességet kérének, mivelhogy az ő tartományuk a királyéból élelmeztetik vala. 21 Egy kitűzött napon pedig Heródes királyi ruhájába felöltözve és székibe ülve nyilvánosan szóla hozzájuk. 22 A nép pedig felkiálta: Isten szava ez és nem emberé. 23 És azonnal megveré őt az Úrnak angyala, azért, hogy nem az Istennek adá a dicsőséget; és a férgektől megemésztetvén, meghala. 24 Az Istennek ígéje pedig növekedik és terjed vala, 25 Barnabás és Saulus pedig visszatérének Jeruzsálemből, betöltvén szolgálatukat, maguk mellé véve Jánost is, kinek mellékneve Márk vala.

Tiago morto à espada. Pedro é livre da prisão

1 Naquele tempo, o rei Herodes mandou prender alguns da igreja para os maltratar. 2 Ordenou que *Mt 4.21; cp.Mt 20.23matassem à espada Tiago, irmão de João. 3 Vendo que isso *cp.At 24.27;25.9agradava aos judeus, fez ainda mais: mandou prender também a Pedro — e eram *Êx 12.15;23.15;At 20.6os dias dos Pães Asmos — 4 e, tendo-o feito prender, lançou-o no cárcere, entregando-o a quatro escoltas de *cp.Jo 19.23quatro soldados cada uma para o guardarem, tencionando apresentá-lo ao povo depois da *Mc 14.1;At 12.3Páscoa. 5 Pedro, pois, estava guardado no cárcere; mas a igreja orava com insistência a Deus por ele. 6 Quando Herodes estava para apresentá-lo, nessa mesma noite, Pedro dormia entre dois soldados, *At 21.33acorrentado com duas cadeias, e sentinelas, à porta, guardavam o cárcere. 7 Eis que *Lc 2.9;24.4sobreveio *At 5.19um anjo do Senhor, e uma luz brilhou na prisão; e ele, tocando o lado de Pedro, o despertou, dizendo: Levanta-te depressa. *cp.At 16.26As cadeias caíram-lhe das mãos. 8 O anjo acrescentou: Cinge-te e calça as tuas sandálias. Ele assim o fez. Disse-lhe mais: Cobre-te com a tua capa e segue-me. 9 Pedro, saindo, seguia-o e não sabia que era real o que se fazia por meio do anjo, mas julgava que era *At 9.10uma visão. 10 Depois de terem passado a primeira e a segunda sentinela, chegaram ao portão de ferro que dá para a cidade, o qual se lhes *cp.At 5.19;16.26abriu por si mesmo; e, saindo, andaram uma rua, e logo o anjo o deixou. 11 Pedro, *cp.Lc 15.17tornando a si, disse: Agora, sei verdadeiramente que *cp.Dn 3.28;6.22o Senhor enviou o seu anjo e me livrou da mão de Herodes e de tudo o que esperava o povo judaico. 12 Depois de refletir, foi à casa de Maria, mãe *At 12.25;At 13.5,13;15.37,39;Cl 4.10;2Tm 4.11;Fm 24;1Pe 5.13de João, que tem por sobrenome Marcos, onde muitas pessoas estavam congregadas *At 12.5e oravam. 13 Quando ele bateu ao postigo do portão, veio uma *Jo 18.16s.criada chamada Rode ver quem era; 14 reconhecendo a voz de Pedro, *Lc 24.41de gozo não abriu o portão, mas, correndo para dentro, contou que Pedro estava ali. 15 Eles lhe disseram: Estás louca. Ela, porém, asseverava que era ele. Diziam: É o *Mt 18.10seu anjo. 16 Mas Pedro continuava a bater; quando abriram o portão, viram-no e ficaram atônitos. 17 Mas ele, *At 13.16;19.33;21.40acenando-lhes com a mão que se calassem, contou-lhes como o Senhor o tirou do cárcere e acrescentou: Anunciai isso *At 15.13;21.18;1Co 15.7;Gl 1.19;2.9,12; cp.Mc 6.3a Tiago e *At 1.15aos irmãos. E, saindo, retirou-se para outro lugar. 18 Logo que amanheceu, houve grande alvoroço entre os soldados sobre o que teria acontecido a Pedro. 19 Herodes, tendo-o procurado e não o achando, inquiriu as sentinelas e mandou *cp.At 16.27;27.42que fossem justiçadas; e, descendo da Judeia *At 8.40a Cesareia, ali se demorou.

A morte de Herodes

20 Herodes estava irritado contra os de *Mt 11.21Tiro e de Sidom; porém eles, de comum acordo, se apresentaram a ele e, depois de alcançar o favor de Blasto, camarista do rei, pediam paz, porque *cp.1Rs 5.11;Ed 3.7;Ez 27.17era do país do rei que se abastecia o país deles. 21 Num dia designado, Herodes, vestido de traje real, sentado no trono, dirigia-lhes uma fala; 22 e o povo clamava: É voz de um deus e não de um homem. 23 No mesmo instante, um *At 5.19; cp.2Sm 24.16;2Rs 19.35anjo do Senhor o feriu, por ele não haver dado glória a Deus; e, comido de vermes, expirou.

24 Entretanto, *At 6.7;19.20a palavra de Deus crescia e se multiplicava.

25 *At 13.1ss.; vd.4.36Barnabé e Saulo, *At 11.30tendo acabado o seu serviço, voltaram de Jerusalém, levando consigo a *At 12.12João, que tem por sobrenome Marcos.