Atos 14

Pál működése és élményei Ikóniumban, Listrában, Derbében; visszatérése Antiókhiába

1 Lőn pedig Ikóniumban, hogy ők együtt menének be a zsidók zsinagógájába, és prédikálának, úgyannyira, hogy mind zsidóknak, mind görögöknek nagy sokasága lőn hívővé. 2 A kik azonban a zsidók közül nem hivének, felindíták és megharagíták a pogányoknak lelkét az atyafiak ellen. 3 Azért sok időt töltöttek ott, bátran prédikálva az Úrban, ki bizonyságot tesz vala az ő kegyelmének beszéde mellett, és adja vala, hogy jelek és csodák történjenek az ő kezeik által. 4 De a városnak sokasága meghasonlék; és némelyek a zsidók mellett, mások pedig az apostolok mellett valának. 5 És mikor a pogányok és zsidók az ő főembereikkel egybe támadást indítának, hogy bosszúsággal illessék és megkövezzék őket, 6 Ők megtudták, és elfutának Likaóniának városaiba, Listrába és Derbébe, és a körülvaló tartományba, 7 És ott prédikálják vala az evangyéliomot. 8 És Listrában ül vala egy lábaival tehetetlen ember, ki az ő anyjának méhétől fogva sánta volt, és soha nem járt. 9 Ez hallá Pált beszélni: a ki szemeit reá függesztvén, és látván, hogy van hite, hogy meggyógyul, 10 Monda nagy fenszóval: Állj fel lábaidra egyenesen! És felszökött és járt. 11 A sokaság pedig mikor látta, a mit Pál cselekedett, felkiálta, likaóniai nyelven mondván: Az istenek jöttek le mihozzánk emberi ábrázatban! 12 És hívják vala Barnabást Jupiternek, Pált pedig Merkúriusnak, minthogy ő volt a szóvivő. 13 Jupiter papja pedig, a kinek temploma az ő városuk előtt vala, felkoszorúzott bikákat hajtva a kapukhoz, a sokasággal együtt áldozni akar vala. 14 Mikor azonban ezt meghallották az apostolok, Barnabás és Pál, köntösüket megszaggatván, a sokaság közé futamodának, kiáltván 15 És ezt mondván: Férfiak, miért mívelitek ezeket? Mi is hozzátok hasonló természetű emberek vagyunk, és azt az örvendetes izenetet hirdetjük néktek, hogy e hiábavalóktól az élő Istenhez térjetek, ki teremtette a mennyet, a földet, a tengert és minden azokban valókat: 16 Ki az elmúlt időkben hagyta a pogányokat mind a maguk útján haladni: 17 Jóllehet nem hagyta magát tanúbizonyság nélkül, mert jóltevőnk volt, adván mennyből esőket és termő időket nékünk, és betöltvén eledellel és örömmel a mi szívünket. 18 És ezeket mondván, nagynehezen lecsendesíték a sokaságot, hogy nékik ne áldozzék. 19 Jövének azonban Antiókhiából és Ikóniumból zsidók, és a sokaságot eláltatván, megkövezék Pált, és kivonszolák a városból, azt gondolván, hogy meghalt. 20 De mikor körülvették őt a tanítványok, felkelvén, beméne a városba; és másnap Barnabással elméne Derbébe. 21 És miután hirdették az evangyéliomot annak a városnak, és sokakat tanítványokká tettek, megtérének Listrába, Ikoniumba és Antiókhiába. 22 Erősítve a tanítványok lelkét, intvén, hogy maradjanak meg a hitben, és hogy sok háborúságon által kell nékünk az Isten országába bemennünk. 23 Miután pedig választottak nékik gyülekezetenként véneket, imádkozván bőjtölésekkel egybe, ajánlák őket az Úrnak, kiben hittek vala. 24 És Pisidián általmenvén, menének Pamfiliába. 25 És miután Pergában hirdették az ígét, lemenének Attáliába; 26 És onnét elhajózának Antiókhiába, a honnét az Isten kegyelmére bízták volt őket arra a munkára, melyet elvégeztek. 27 Mikor pedig megérkeztek és a gyülekezetet egybehívták, elbeszélék, mily nagy dolgokat cselekedett az Isten ő velök, és hogy a pogányoknak kaput nyitott a hitre. 28 Ott aztán nem kevés időt töltöttek a tanítványokkal.

Paulo e Barnabé em Icônio

1 Em *At 13.51;At 14.19,21;16.2;2Tm 3.11Icônio, Paulo e Barnabé *At 13.5entraram juntos na sinagoga dos judeus e falaram de tal modo, que creu uma *cp.At 2.47grande multidão, tanto de judeus como de *Jo 7.35; cp.At 18.4gregos. 2 Mas *At 13.45,50;At 14.19;1Ts 2.16os judeus *cp.Jo 3.36que não creram excitaram e exasperaram os ânimos dos gentios contra *At 1.15os irmãos. 3 Entrando, demoraram-se ali bastante tempo, *At 4.29s.;20.32;Hb 2.4falando ousadamente no Senhor, que dava testemunho da palavra da sua graça, concedendo que por mãos deles se fizessem *Jo 4.48milagres e prodígios. 4 Mas dividiu-se *cp.At 17.4s.;19.9;28.24o povo da cidade: uns eram pelos judeus, e outros, pelos *At 14.4,14apóstolos. 5 Como houvesse um movimento dos gentios e dos judeus, juntamente com as suas autoridades, para os ultrajar e *cp.At 14.19apedrejar, 6 eles, sabendo-o, fugiram *At 14.8,21;At 16.1s.;2Tm 3.11para Listra, *At 14.20;At 16.1;20.4e Derbe, cidade da *At 14.6,11Licaônia, e para a circunvizinhança 7 e ali *At 14.21;At 16.10; cp.At 14.15pregavam o evangelho.

A cura de um coxo em Listra

8 Em Listra, estava sentado *At 3.2um homem aleijado dos pés, coxo desde o seu nascimento, e que nunca tinha andado. 9 Ele ouvia falar Paulo, e este, *At 3.4;10.4fitando nele os olhos e vendo que tinha *cp.Mt 9.28fé de que seria curado, 10 disse em alta voz: Levanta-te direito sobre os teus pés. *At 3.8Ele saltou e andava. 11 A multidão, vendo o que Paulo fizera, levantou a voz em língua licaônica, dizendo: *cp.At 8.10;28.6Os deuses em forma humana desceram a nós. 12 Chamavam a Barnabé Júpiter e a Paulo, Mercúrio, porque era este quem dirigia a palavra. 13 O sacerdote de Júpiter, que estava em frente da cidade, trouxe para as portas touros e grinaldas *Dn 2.46e queria sacrificar com a multidão. 14 Mas os apóstolos Barnabé e Paulo, quando ouviram isso, *Nm 14.6;Mt 26.65;Mc 14.63rasgaram os seus vestidos e saltaram para o meio da multidão, 15 clamando: Senhores, por que fazeis isso? Nós também somos *Tg 5.17; cp.At 10.26homens da mesma natureza que vós *At 13.32; cp.At 14.7,21e vos anunciamos o evangelho, para que dessas *Dt 32.21;1Sm 12.21;Jr 8.19;14.22; cp.1Co 8.4coisas vãs vos convertais ao *Mt 16.16Deus vivo, que *Êx 20.11;Sl 146.6;Ap 14.7; cp.At 4.24;17.24fez o céu, e a terra, e o mar, e tudo o que neles há; 16 o qual, nos tempos passados, *cp.At 17.30permitiu que todas as nações *cp.Mq 4.5;Sl 81.12andassem nos seus próprios caminhos; 17 e, contudo, *cp.At 17.26s.;Rm 1.19s.não deixou de dar testemunho de si mesmo, fazendo o bem, *Dt 11.14;Jó 5.10;Sl 65.10s.;Ez 34.26s.;Jl 2.23dando-vos do céu chuvas e estações frutíferas, enchendo os vossos corações de mantimentos e de alegria. 18 Dizendo isso, com dificuldade, impediram a multidão de lhes oferecer sacrifícios.

Paulo é apedrejado

19 Sobrevieram, porém, alguns *At 13.45judeus de *At 13.14;At 14.21; cp.At 14.26Antioquia e *At 13.51;At 14.1,19,21Icônio, e, havendo ganhado o favor do povo, *cp.At 14.5;2Co 11.25;2Tm 3.11apedrejaram a Paulo, e arrastaram-no para fora da cidade, dando-o por morto. 20 Mas, quando *At 11.26;At 14.22,28os discípulos o rodearam, ele se levantou e entrou na cidade. No dia seguinte, partiu com Barnabé para *At 14.6Derbe. 21 *At 14.7Evangelizando aquela cidade e tendo *At 2.47feito muitos discípulos, voltaram para *At 14.6Listra, Icônio e Antioquia, 22 confirmando as almas dos discípulos, exortando-os a permanecer *At 6.7na fé e dizendo que *Jo 16.33;1Ts 3.3;2Tm 3.12; cp.Mc 10.30;Jo 15.18,20;1Pe 2.21;Ap 1.9;9.16por muitas tribulações nos é necessário entrar no reino de Deus. 23 *Tt 1.5; cp.2Co 8.19Tendo feito eleger para eles *At 11.30presbíteros em cada igreja, depois *At 13.3; cp.1.24de orar com jejuns, *At 20.32encomendaram-nos ao Senhor, em quem haviam crido. 24 Atravessando a *At 13.14Pisídia, foram à *At 13.13Panfília, 25 e, tendo anunciado a palavra em *At 13.13Perge, desceram a Atália, 26 e dali navegaram para *At 11.19Antioquia, *At 13.3de onde haviam sido *At 15.40;At 11.23encomendados à graça de Deus para a obra que tinham cumprido. 27 Quando ali chegaram e reuniram a igreja, *At 15.4; cp.At 15.3,12;21.19contaram quantas coisas fizera Deus com eles e como abrira a *1Co 16.9;2Co 2.12;Cl 4.3;Ap 3.8porta da fé aos gentios. 28 Demoraram-se muito tempo com *At 11.26;At 14.20,22os discípulos.