Pál Félix tiszttartó előtt
1 Öt nap mulva aztán aláméne Ananiás főpap a vénekkel és egy Tertullus nevű prókátorral, kik panaszt tettek a tiszttartónál Pál ellen. 2 Mikor pedig ő előszólíttatott, Tertullus vádolni kezdé, mondván: 3 Nagyságos Félix, teljes háládatossággal ismerjük el, hogy te általad nagy békességet nyerünk, és a te gondoskodásod folytán igen jó intézkedések történnek e népre nézve, minden tekintetben és mindenütt. 4 De hogy téged sok ideig ne tartóztassalak, kérlek hallgass meg minket röviden a te kegyelmességed szerint. 5 Mi ugyanis úgy találtuk, hogy ez veszedelmes ember, és hasonlást támaszt a föld kerekségén levő valamennyi zsidó közt, és a nazarénusok felekezetének feje, 6 Ki a templomot is meg akarta fertőztetni. Meg is fogtuk őt, és a mi törvényünk szerint akartuk megítélni. 7 De Lisiás, az ezredes, nagy karhatalommal oda jövén, kivevé őt kezünkből. 8 És azt parancsolá, hogy az ő vádolói hozzád jőjjenek. Tőle te magad, ha kihallgatod, értesülhetsz mindezekről, melyekkel mi őt vádoljuk. 9 Helybenhagyák pedig a zsidók is, mondogatván, hogy úgy vannak ezek. 10 Felele pedig Pál, miután intett néki a tiszttartó a szólásra: Mivelhogy tudom, hogy te sok esztendő óta vagy e népnek bírája, bátorságosabban védekezem a magam ügyében, 11 Mert megtudhatod, hogy nincsen tizenkét napjánál több, mióta feljöttem imádkozni Jeruzsálembe. 12 És a templomban sem találtak engem, hogy valakivel vetekedtem volna, vagy hogy a népet egybezendítettem volna, sem a zsinagógákban, sem a városban. 13 Rám sem bizonyíthatják azokat, a mikkel most engem vádolnak. 14 Erről pedig vallást teszek néked, hogy én a szerint az út szerint, melyet felekezetnek mondanak, úgy szolgálok az én atyáim Istenének, mint a ki hiszek mindazokban, a mik a törvényben és a prófétákban meg vannak írva. 15 Reménységem lévén az Istenben, hogy a mit ezek maguk is várnak, lesz feltámadásuk a halottaknak, mind igazaknak, mind hamisaknak. 16 Ebben gyakorlom pedig magamat, hogy botránkozás nélkül való lelkiismeretem legyen az Isten és emberek előtt mindenkor. 17 Sok esztendő múlva pedig eljövék, hogy az én népemnek alamizsnát hozzak és áldozatokat. 18 Ezek közben találának engem megtisztulva a templomban, nem sokasággal, sem pedig háborúságtámasztásban, némely Ázsiából való zsidók, 19 Kiknek ide kellett volna te elődbe jőni és vádolni, ha valami panaszuk volna ellenem. 20 Avagy ezek magok mondják meg, vajjon találtak-é bennem valami hamis cselekedetet, mikor én a tanács előtt álltam; 21 Hacsak ez egy szó tekintetében nem, melyet közöttük állva kiáltottam, hogy: A halottak feltámadása felől vádoltatom én tőletek e mai napon. 22 Mikor pedig ezeket hallotta Félix, elhalasztá dolgukat, mivelhogy tüzetesebb tudomása volt e szerzet dolgai felől, és monda: Mikor Lisias ezredes alájő, dönteni fogok ügyetekben. 23 És megparancsolá a századosnak, hogy Pált őrizzék, de enyhébb fogságban legyen, és senkit ne tiltsanak el az övéi közül attól, hogy szolgáljon néki, vagy hozzá menjen. 24 Egynéhány nap mulva pedig Félix megjelenvén feleségével Drusillával egybe, ki zsidó asszony vala, maga elé hívatá Pált, és hallgatá őt a Krisztusban való hit felől. 25 Mikor pedig ő igazságról, önmegtartóztatásról és az eljövendő ítéletről szólt, megrémülve monda Félix: Mostan eredj el; de mikor alkalmatosságom lesz, magamhoz hivatlak téged. 26 Egyszersmind pedig azt is reményli vala, hogy Pál pénzt ad néki, hogy őt szabadon bocsássa: ezért gyakrabban is magához hivatván őt, beszélget vala véle. 27 Mikor pedig két esztendő elmúlt, Félix utóda Porcius Festus lőn; és a zsidóknak kedveskedni akarván Félix, Pált fogságban hagyá.
Ananias e Tértulo acusam Paulo perante Félix
1 At 24.11Cinco dias depois, desceu o sumo sacerdote, At 23.2Ananias, com alguns anciãos e com um orador chamado Tértulo, os quais acusaram Paulo perante At 23.24o governador. 2 Sendo ele chamado, começou Tértulo a acusá-lo, dizendo:
Visto que por ti gozamos de muita paz, e, pela tua providência, têm-se feito reformas nesta nação, 3 em tudo e em todo lugar reconhecemos com toda a gratidão, At 23.26;26.25potentíssimo Félix. 4 Mas, para não te enfadar por mais tempo, rogo-te que, na tua bondade, nos ouças por um momento. 5 Pois temos achado que este é um homem pestífero e que em todo o mundo promove sedições entre os judeus, e é chefe da At 15.5;At 24.14seita dos nazarenos; 6 o qual também tentou At 21.28profanar o templo, e nós o prendemos;Alguns manuscritos inserem: conforme a nossa Lei o quisemos julgar. [conforme a nossa Lei o quisemos julgar. 7 Porém sobrevindo o tribuno Lísias, no-lo tirou dentre as mãos com violência.] 8 e tu mesmo, examinando-o, poderás tomar conhecimento de tudo aquilo de que nós o acusamos. 9 Os 1Ts 2.16judeus também concordaram na acusação, afirmando que essas coisas eram assim.
Paulo apresenta a sua defesa
10 Paulo, tendo-lhe At 23.24o governador feito sinal que falasse, disse:
Sabendo que há muitos anos és juiz desta nação, com bom ânimo faço a minha defesa, 11 visto poderes verificar que não há mais de cp.At 21.18,27;At 24.1doze dias subi a Jerusalém para adorar; 12 e que At 25.8não me acharam no templo disputando com alguém ou At 24.18fazendo ajuntamento de povo, quer nas sinagogas, quer na cidade, 13 At 25.7nem te podem provar as coisas de que agora me acusam. 14 Porém confesso-te isso que, segundo o At 24.22;At 9.2Caminho a que eles chamam At 15.5;At 24.5seita, sirvo ao At 3.13Deus de nossos pais, cp.At 25.8;26.4-8,22s.;28.23crendo todas as coisas que são conformes à Lei e estão escritas nos profetas, 15 tendo esperança em Deus, cp.Dn 12.2;Jo 5.28s.;11.24;At 23.6como também eles esperam, de que há de haver uma ressurreição tanto dos justos como dos injustos. 16 Por isso, também At 23.1me esforço para ter sempre uma consciência limpa para com Deus e para com os homens. 17 cp.At 20.31Depois de alguns anos, Rm 15.25-28;1Co 16.1-4;2Co 8.1-4;9.1-2,12; cp.At 11.29s.;Gl 2.10vim trazer esmolas à minha nação e fazer oferendas, 18 e neste exercício acharam-me At 21.26purificado no templo, At 24.12não com turba nem em tumulto; mas alguns At 21.27judeus vindos da Ásia — 19 e estes deviam comparecer diante de ti e At 23.30acusar-me, se tivessem alguma coisa contra mim. 20 Ou estes aqui digam que iniquidade acharam, quando estive perante o Mt 5.22Sinédrio, 21 a não ser acerca desta única frase que At 23.6; cp.At 24.15proferi em alta voz, estando no meio deles: Por causa da ressurreição dos mortos é que eu estou sendo julgado por vós.
Paulo detido por Félix
22 Porém Félix, que sabia muito bem as coisas acerca do At 24.14Caminho, adiou a causa, dizendo: Quando descer o tribuno Lísias, decidirei a vossa questão; 23 e ordenou ao centurião que Paulo fosse cp.At 23.35detido e tratado cp.At 28.16com brandura, sem impedir que cp.At 23.16;27.3os seus o servissem.
Paulo perante Félix e Drusila
24 Passados alguns dias, vindo Félix com Drusila, sua mulher, que era judia, mandou chamar a Paulo e ouviu-o acerca da At 20.21fé em Jesus Cristo. 25 Discorrendo Paulo sobre Tt 2.12a justiça, Gl 5.23;2Pe 1.6; cp.Tt 1.8a temperança e At 10.42o juízo vindouro, Félix ficou atemorizado e disse: Por ora, vai-te, e, quando eu tiver ocasião e oportunidade, mandar-te-ei chamar, 26 esperando também ao mesmo tempo que Paulo lhe desse cp.At 24.17dinheiro; pelo que, mandando-o chamar com mais frequência, conversava com ele. 27 Passados, porém, dois anos, teve Félix por sucessor Pórcio At 25.1,4,9,12, etc.;26.24-25,32Festo; e, At 25.9; cp.12.3querendo alcançar o favor dos judeus, Félix deixou a Paulo cp.At 23.35;25.14na prisão.