Atos 10

Kornélius és háza népe Péter által megtér és megkeresztelkedik

1 Vala pedig Czézáreában egy Kornélius nevű férfiú, százados az úgynevezett itáliai seregből. 2 Jámbor és istenfélő egész házanépével egybe, ki sok alamizsnát osztogat vala a népnek, és szüntelen könyörög vala Istennek. 3 Ez látá látásban világosan, a napnak mintegy kilenczedik órája körül, hogy az Istennek angyala beméne őhozzá, és monda néki: Kornélius! 4 Ő pedig szemeit reá függesztve és megrémülve monda: Mi az, Uram? Az pedig monda néki: A te könyörgéseid és alamizsnáid felmentek Isten elébe emlékezetnek okáért. 5 Most azért küldj Joppéba embereket, és hivasd magadhoz Simont, ki neveztetik Péternek; 6 Ő egy Simon nevű tímárnál van szálláson, kinek háza a tenger mellett van. Ő megmondja néked, mit kell cselekedned. 7 A mint pedig elment az angyal, a ki Kornéliussal beszélt, szólíta kettőt az ő szolgái közül, és egy kegyes vitézt azok közül, kik rendelkezésére állnak vala. 8 És elmondván nékik mindent, elküldé őket Joppéba. 9 Másnap pedig, míg azok menének és közelgetének a városhoz, felméne Péter a háznak felső részére imádkozni hat óra tájban. 10 Megéhezék azonban, és akara enni: míg azonban azok ételt készítének, szálla ő reá elragadtatás; 11 És látá, hogy az ég megnyilt és leszálla ő hozzá valami edény, mint egy nagy lepedő, négy sarkánál fogva felkötve, és leeresztve a földre: 12 Melyben valának mindenféle földi négylábú állatok, vadak, csúszómászó állatok és égi madarak. 13 És szózat lőn ő hozzá: Kelj fel Péter, öljed és egyél! 14 Péter pedig monda: Semmiképen sem, Uram; mert sohasem ettem semmi közönségest, vagy tisztátalant. 15 És ismét szózat lőn ő hozzá másodszor is: A miket az Isten megtisztított, te ne mondd tisztátalanoknak. 16 Ez pedig három ízben történt; és ismét felviteték az edény az égbe. 17 A mint pedig Péter magában tünődék, mi lehet az a látás, a melyet látott, ímé az férfiak, kiket Kornélius küldött, megtudakozván a Simon házát, odaérkezének a kapuhoz, 18 És bekiáltván megtudakozák, vajjon Simon, ki neveztetik Péternek, ott van-é szálláson? 19 És a míg Péter a látás felől gondolkodék, monda néki a Lélek: Ímé három férfiú keres téged: 20 Nosza kelj fel, eredj alá, és minden kételkedés nélkül menj el ő velök: mert én küldöttem őket. 21 Alámenvén azért Péter a férfiakhoz, kiket Kornélius küldött ő hozzá, monda: Ímé, én vagyok, a kit kerestek: mi dolog az, a miért jöttetek? 22 Ők pedig mondának: Kornélius százados, igaz és istenfélő férfiú, ki mellett a zsidók egész népe jó bizonyságot tesz, szent angyal által megintetett, hogy hívasson téged házához, és halljon tőled valami dolgokról. 23 Behíván azért őket, szállására fogadá. Másnap pedig elméne Péter ő velök, és a Joppébeli atyafiak közül is némelyek együtt menének ő vele. 24 És másnap eljutának Czézáreába. Kornélius pedig várja vala őket, egybegyűjtvén rokonait és jó barátait. 25 És lőn, hogy a mint Péter beméne, Kornélius elébe menvén, lábaihoz borulva imádá őt. 26 Péter azonban felemelé őt, mondván: Kelj fel; én magam is ember vagyok. 27 És beszélgetve vele, belépett, és talála sokakat egybegyűlve; 28 És monda nékik: Ti tudjátok, hogy tilalmas zsidó embernek más nemzetbelivel barátkozni, vagy hozzámenni; de nékem az Isten megmutatá, hogy senkit se mondjak közönséges, vagy tisztátalan embernek: 29 Annak okáért ellenmondás nélkül el is jöttem, miután meghívattam. Azt kérdem azért, mi okból hivattatok engem? 30 És Kornélius monda: Negyednaptól fogva mind ez óráig bőjtöltem, és kilencz órakor imádkozám az én házamban; és ímé egy férfiú álla meg előttem fényes ruhában, 31 És monda: Kornélius, meghallgattatott a te imádságod, és a te alamizsnáid emlékezetbe jutottak Isten előtt. 32 Küldj el azért Joppéba, és hívasd magadhoz Simont, ki Péternek neveztetik; ez Simon tímár házában van szálláson a tenger mellett: ő, minekutána eljő, szól néked. 33 Azonnal azért küldöttem hozzád; és te jól tetted, hogy eljöttél. Most azért mi mindnyájan az Isten előtt állunk, hogy meghallgassuk mindazokat, a miket Isten néked parancsolt. 34 Péter pedig megnyitván száját, monda: Bizonynyal látom, hogy nem személyválogató az Isten; 35 Hanem minden nemzetben kedves ő előtte, a ki őt féli és igazságot cselekszik. 36 Azt az ígét, melyet elkülde az Izráel fiainak, hirdetvén békességet a Jézus Krisztus által (ő mindeneknek Ura). 37 Ti ismeritek azt a dolgot, mely lőn az egész Júdeában, Galileától kezdve, az után a keresztség után, melyet János prédikált, 38 A názáreti Jézust, mint kené fel őt az Isten Szent Lélekkel és hatalommal, ki széjjeljárt jót tévén és meggyógyítván mindeneket, kik az ördög hatalma alatt voltak; mert az Isten vala ő vele. 39 És mi vagyunk bizonyságai mindazoknak, a miket mind a zsidóknak tartományában, mind Jeruzsálemben cselekedett; a kit megölének, fára feszítvén. 40 Ezt az Isten feltámasztá harmadnapon, és megadá, hogy ő megjelenjék nyilván, 41 Nem az egész népnek, hanem az Istentől eleve választott bizonyságoknak, nékünk, kik együtt ettünk és együtt ittunk ő vele, minekutána feltámadott halottaiból. 42 És megparancsolta nékünk, hogy hirdessük a népnek, és tegyünk bizonyságot, hogy ő az Istentől rendelt bírája élőknek és holtaknak. 43 Erről a próféták mind bizonyságot tesznek, hogy bűneinek bocsánatját veszi az ő neve által mindenki, a ki hiszen ő benne. 44 Mikor még szólá Péter ez ígéket, leszálla a Szent Lélek mindazokra, a kik hallgatják vala e beszédet. 45 És elálmélkodának a zsidóságból való hívek, mindazok, a kik Péterrel együtt mentek, hogy a pogányokra is kitöltetett a Szent Lélek ajándéka. 46 Mert hallják vala, hogy ők nyelveken szólnak és magasztalják az Istent. Akkor felele Péter: 47 Vajjon eltilthatja-é valaki a vizet, hogy ezek meg ne keresztelkedjenek, kik vették a Szent Lelket miképen mi is? 48 És parancsolá, hogy keresztelkedjenek meg az Úrnak nevében. Akkor kérék őt, hogy maradjon náluk néhány napig.

O centurião Cornélio

1 Um homem em *At 8.40;At 10.24Cesareia, por nome Cornélio, centurião de uma *Mt 27.27;Mc 15.16;Jo 18.3,12;At 21.31;27.1coorte chamada Italiana, 2 piedoso e *At 10.22,35; cp.At 13.16,26temente a Deus com toda a sua casa, e que *cp.Lc 7.4s.fazia muitas esmolas ao povo e de contínuo orava a Deus, 3 viu *At 9.10;At 10.17,19em visão claramente, cerca *At 3.1da hora nona do dia, *At 5.19um anjo chegando e dizendo: 4 Cornélio! Este, *At 3.4fitando nele os olhos e cheio de temor, perguntou: Que é, Senhor? O anjo acrescentou: As tuas orações e as tuas esmolas *cp.Ap 8.4têm subido *cp.Mt 26.13;Fp 4.18;Hb 6.10para lembrança diante de Deus. 5 Agora, envia homens a *At 9.36Jope e manda chamar um certo Simão que tem por sobrenome Pedro; 6 este se acha hospedado em casa de *At 9.43um curtidor chamado Simão, a qual fica junto ao mar. 7 Logo que se retirou o anjo que lhe falava, chamou a dois dos seus domésticos e a um soldado piedoso dos que estavam ao seu serviço 8 e, havendo-lhes contado tudo, enviou-os a Jope.

Pedro tem uma visão

9 Ao outro dia, seguindo eles o seu caminho e estando já perto da cidade, subiu *At 10.9-32;At 11.5-14Pedro ao *Mt 24.17; cp.Jr 19.13;32.29;Sf 1.5eirado para orar, cerca da *cp.At 10.3;Sl 55.17hora sexta. 10 Teve ele fome e quis comer; mas, enquanto lhe aprontavam a comida, *At 22.17; cp.11.5veio-lhe um êxtase; 11 viu *Jo 1.51o céu aberto e descer um objeto como se fora uma grande toalha, o qual era baixado à terra pelas quatro pontas, 12 e nele havia de todos os quadrúpedes e répteis da terra e aves do céu. 13 Uma voz disse-lhe: Levanta-te, Pedro! Mata e come. 14 Mas Pedro replicou: De nenhum modo, *cp.Mt 8.2ss.;Jo 4.11ss.;At 9.5;22.8, etc.Senhor, porque *At 10.28;Ez 4.14;Dn 1.8;Lv 11;20.25;Dt 14.4-20jamais comi coisa alguma impura e imunda. 15 Segunda vez, a voz lhe falou: *cp.Mc 7.19;Rm 14.14;1Co 10.25ss.;1Tm 4.4s.;Tt 1.15;Mt 15.11Ao que Deus purificou, não faças tu impuro. 16 Sucedeu isso por três vezes, e logo o objeto foi recolhido ao céu.

Cornélio envia mensageiros a Pedro

17 Enquanto Pedro estava consigo perplexo sobre o que seria *At 10.3a visão que tinha tido, eis que *At 10.8os homens que haviam sido enviados por Cornélio, tendo perguntado pela casa de Simão, pararam à porta 18 e, chamando, indagavam se estava ali hospedado Simão, que tinha por sobrenome Pedro. 19 Enquanto Pedro estava meditando sobre a visão, disse-lhe *At 8.29o Espírito: Eis que dois homens te procuram; 20 levanta-te, pois, desce e *cp.At 15.7-9vai com eles, nada duvidando; porque eu os enviei. 21 Descendo Pedro ao encontro desses homens, disse: Sou eu a quem procurais; qual é a causa por que viestes? 22 Eles responderam: O centurião Cornélio, homem justo *At 10.2e temente a Deus, tendo bom testemunho de toda a nação judaica, *Mt 2.12recebeu um aviso de Deus, por meio de um *cp.Mc 8.38;Lc 9.26;Ap 14.10santo anjo, que te mandasse chamar para sua casa e ouvisse *At 11.14as tuas palavras. 23 Pedro, pois, convidando-os a entrar, hospedou-os.

Pedro vai com eles

No dia seguinte, levantou-se e partiu com eles, *At 10.45;At 11.12e alguns *At 1.15irmãos de *At 9.36Jope acompanharam-no. 24 No outro dia, entrou em *At 10.1;At 8.40Cesareia. Cornélio estava esperando por eles, tendo reunido seus parentes e amigos íntimos. 25 Quando Pedro ia entrar, veio Cornélio recebê-lo e, prostrando-se-lhe aos pés, *Mt 8.2adorou-o. 26 Mas Pedro ergueu-o, dizendo: *Ap 19.10;22.8s.; cp.At 14.15Levanta-te, que eu também sou homem. 27 Falando com ele, entrou, e achou *At 10.24muitos reunidos, 28 e disse-lhes: Vós bem sabeis que *At 11.3; cp.Jo 4.9;18.28é proibido a um judeu ajuntar-se ou chegar-se a um de outra nação; todavia, *At 10.14s.; cp.10.35;At 15.9Deus mostrou-me que a ninguém chamasse impuro ou imundo; 29 por isso, sem objeção, vim logo que fui chamado. Pergunto, pois, por que razão me mandaste chamar? 30 Respondeu-lhe Cornélio: Faz agora *At 10.9,22s.quatro dias que eu estava orando à *At 10.3;At 3.1hora nona em minha casa, e eis que se apresentou diante de mim *At 10.30-32; cp.At 10.3-6um varão de vestidura resplandecente 31 e disse: Cornélio, a tua oração foi ouvida, e as tuas esmolas foram lembradas na presença de Deus. 32 Envia, pois, a *At 9.36Jope e chama a Simão, que tem por sobrenome Pedro; este se acha hospedado na casa de Simão, curtidor, à beira-mar. 33 Portanto, mandei logo chamar-te, e tu fizeste bem em vir. Agora, pois, todos nós estamos aqui diante de Deus, para ouvir tudo o que te foi ordenado pelo Senhor. 34 Pedro *Mt 5.2começou a falar e disse:

Pedro prega em Cesareia

Na verdade, reconheço que *Dt 10.17;2Cr 19.7;Rm 2.11;Gl 2.6;Ef 6.9;Cl 3.25;1Pe 1.17Deus não se deixa levar de respeitos humanos, 35 mas que *At 10.28em toda a nação aquele que *cp.At 10.2o teme e faz o que é justo, este lhe é aceito; 36 esta é a mensagem que Deus enviou aos filhos de Israel, *cp.13.32evangelizando-lhes *Lc 1.79;2.14;Rm 5.1;Ef 2.17a paz por meio de Jesus Cristo — este é o *Rm 10.12;At 2.36;Mt 28.18Senhor de todos. 37 Vós sabeis o que sucedeu por toda a Judeia, começando desde a Galileia, depois do batismo que pregou João, 38 como Deus *At 4.26ungiu a *At 2.22Jesus de Nazaré com o Espírito Santo e poder, *Mt 4.23o qual andou por toda parte, fazendo o bem e sarando a todos os oprimidos do Diabo, 39 porque *Jo 3.2Deus era com ele; e nós somos *Lc 24.48;At 10.41testemunhas de tudo o que se fez na terra dos judeus e em Jerusalém; ao qual também *At 5.30tiraram a vida, pendurando-o em um madeiro. 40 A este *At 2.24ressuscitou Deus ao terceiro dia e concedeu que fosse ele manifesto, 41 *cp.Jo 14.19,22;15.27não a todo o povo, mas às testemunhas que Deus tinha antes escolhido, a nós *Lc 24.43;At 1.4que comemos e bebemos com ele, depois que ressurgiu dentre os mortos; 42 *At 1.2e nos mandou pregar ao povo *Lc 16.28e testificar que ele é o que *Lc 22.22por Deus tem sido constituído *2Tm 4.1;1Pe 4.5;Jo 5.22,27; cp.At 17.31juiz de vivos e mortos. 43 A ele *At 3.18todos os profetas dão testemunho de que, por meio de *Lc 24.47; cp.At 2.38;4.12seu nome, todo o que nele crê recebe remissão de pecados.

O Espírito Santo desce sobre os gentios

44 Enquanto Pedro ainda falava essas coisas, desceu o *At 11.15;15.8Espírito Santo sobre todos os que ouviam a palavra. 45 *At 10.23Admiraram-se todos os crentes que eram da circuncisão, quantos vieram com Pedro, porque também sobre os gentios foi *At 2.33,38derramado o dom do Espírito Santo, 46 pois os ouviam *At 2.4;19.6; cp.Mc 16.17falar outras línguas e engrandecer a Deus. Então, *At 3.12perguntou Pedro: 47 *At 8.36Porventura, pode alguém negar a água, para que não sejam batizados estes que *At 10.44s.;At 11.17;15.8; cp.2.4receberam o Espírito Santo como nós? 48 E *cp.1Co 1.14-17ordenou que fossem batizados *At 2.38;8.16;19.5em nome de Jesus Cristo. Então, lhe rogaram que se demorasse ali alguns dias.