Csodatétel a sántán
1 Péter és János pedig együtt mennek vala fel a templomba az imádkozásnak órájára, kilenczre. 2 És hoznak vala egy embert, ki az ő anyjának méhétől fogva sánta vala, kit minden nap le szoktak tenni a templom kapujánál, melyet Ékesnek neveznek, hogy kérjen alamizsnát azoktól, a kik bemennek a temlomba. 3 Ez mikor látta, hogy Péter és János a templomba akarnak bemenni, kére ő tőlük alamizsnát. 4 Péter pedig mikor szemeit reá vetette Jánossal egyben, monda: Nézz mi reánk! 5 Az annakokáért figyelmez vala reájok, remélvén, hogy valamit kap tőlük. 6 Péter pedig monda: Ezüstöm és aranyam nincsen nékem; hanem a mim van, azt adom néked: a názáreti Jézus Krisztus nevében, kelj fel és járj! 7 És őt jobbkezénél fogva felemelé, és azonnal megerősödének az ő lábai és bokái. 8 És felszökvén, megálla és jár vala és beméne ő velök a templomba, járkálva és szökdelve és dícsérve az Istent. 9 És látá őt az egész nép, hogy jár és dícséri az Istent: 10 És megismerék őt, hogy ő volt az, a ki alamizsnáért ült a templomnak Ékeskapujában; és megtelének csodálkozással és azon való álmélkodással, a mi történt vala ő vele.
Péter bizonyságot tesz Krisztusról és megtérésre int
11 Mikor pedig ragaszkodék Péterhez és Jánoshoz az a sánta, a ki meggyógyult, az egész nép álmélkodva összefuta ő hozzájok a tornáczba, mely Salamonénak neveztetik. 12 Mikor pedig ezt látta Péter, monda a népnek: Izráel férfiai, mit csodálkoztok ezen, vagy mit néztek mi reánk, mintha tulajdon erőnkkel vagy jámborságunkkal míveltük volna azt, hogy az járjon? 13 Az Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak Istene, a mi atyáinknak Istene megdicsőítette az ő Fiát, Jézust, kit ti elárulátok, és megtagadátok Pilátus előtt, noha ő úgy ítélt, hogy elbocsátja. 14 Ti pedig azt a szentet és igazat megtagadátok és kívánátok, hogy a gyilkos ember bocsáttassék el néktek, 15 Az életnek fejedelmét pedig megölétek; kit az Isten feltámasztott a halálból, minek mi vagyunk bizonyságai. 16 És az ő nevében való hit által erősítette meg az ő neve ezt, a kit láttok és ismertek; és a hit, mely ő általa van, adta néki ezt az épséget mindnyájan a ti szemetek láttára. 17 De most, atyámfiai, tudom, hogy tudatlanságból cselekedtetek, miképen a ti fejedelmeitek is. 18 Az Isten pedig, a mikről eleve megmondotta minden ő prófétájának szája által, hogy a Krisztus elszenvedi, ekképen töltötte be. 19 Bánjátok meg azért és térjetek meg, hogy eltöröltessenek a ti bűneitek, hogy így eljőjjenek a felüdülés idei az Úrnak színétől. 20 És elküldje a Jézus Krisztust, a ki néktek előre hirdettetett. 21 Kit az égnek kell magába fogadnia mind az időkig, míglen újjá teremtetnek mindenek, a mikről szólott az Isten minden ő szent prófétájának szája által eleitől fogva. 22 Mert Mózes ezt mondotta az atyáknak: Prófétát támaszt néktek az Úr, a ti Istenetek a ti atyátokfiai közül, mint engem; azt hallgassátok mindenben, a mit csak szólánd néktek. 23 Lészen pedig, hogy minden lélek, valamely nem hallgatánd arra a prófétára, ki fog irtatni a nép közül. 24 De a próféták is mindnyájan Sámueltől és a következőktől fogva, a kik csak szóltak, e napokról jövendöltek. 25 Ti vagytok a prófétáknak és a szövetségnek fiai, melyet Isten szerzett a mi atyáinkkal, mondván Ábrahámnak: És a te magodban megáldatnak a földnek nemzetségei mindnyájan. 26 Az Isten az ő Fiát, Jézust első sorban néktek támasztván, elküldé őt, hogy megáldjon titeket, mindegyikőtöket megtérítvén bűneitekből.
A cura de um coxo
1 Lc 22.8;At 3.3-4,11Pedro e João subiam ao templo para a oração cp.Sl 55.17;At 10.30;Mt 27.45da hora nona3 horas da tarde.. 2 Era levado At 14.8um homem, coxo de nascença, o qual cp.Lc 16.20punham cada dia à porta do templo, chamada Formosa, At 3.10; cp.Jo 9.8para pedir esmola aos que entravam. 3 Este, vendo a Pedro e a João, que iam entrar no templo, implorava-lhes que lhe dessem uma esmola. 4 Pedro, At 10.4fitando os olhos nele, juntamente com João, disse: Olha para nós. 5 Ele, esperando receber deles alguma coisa, olhava-os com atenção. 6 Mas Pedro disse: Não tenho prata nem ouro, mas o que tenho, isso te dou; At 4.10; cp.At 3.16;2.22em nome de Jesus Cristo, o Nazareno, anda. 7 Tomando-o pela mão direita, o levantou; logo os seus pés e artelhos se firmaram, 8 e, At 14.10dando um salto, pôs-se em pé e começou a andar; e entrou com eles no templo, andando, saltando e louvando a Deus. 9 cp.At 4.16,21Todo o povo, vendo-o andar e louvar a Deus 10 e reconhecendo ser este o homem que At 3.2; cp.Jo 9.8se assentava a esmolar à Porta Formosa do templo, ficaram cheios de admiração e pasmo pelo que lhe acontecera.
O discurso de Pedro no templo
11 Segurando-se ele a Lc 22.8;At 3.3-4Pedro e a João, todo o povo, atônito, acorreu para eles no At 5.12;Jo 10.23pórtico chamado de Salomão. 12 Pedro, vendo isso, disse ao povo: Israelitas, por que vos maravilhais deste homem ou por que fitais os olhos em nós, como se por nosso poder ou piedade o tivéssemos feito andar? 13 Mt 22.32O Deus de Abraão, de Isaque e de Jacó, At 5.30;7.32;22.14; cp.Êx 3.13,15o Deus de nossos pais, glorificou a seu At 3.26;At 4.27,30Servo Jesus, a quem At 2.23;Mt 20.19;Jo 19.11vós entregastes e negastes perante Mt 27.2Pilatos, quando este havia Lc 23.4resolvido soltá-lo; 14 mas vós negastes cp.Mc 1.24;At 4.27;7.52;2Co 5.21o Santo e Justo, Mt 27.20;Mc 15.11;Lc 23.18-25e pedistes que se vos desse um homicida, 15 e matastes o cp.Hb 2.10;12.2Autor da vida, a quem At 2.24Deus ressuscitou dentre os mortos, do que nós somos Lc 24.48testemunhas. 16 Pela fé cp.At 3.6em seu nome, fortaleceu o seu nome a este homem, a quem vedes e conheceis; sim, a fé, que vem por meio de Jesus, deu a este saúde perfeita na presença de todos vós. 17 Agora, irmãos, eu sei que o fizestes cp.Lc 23.34;At 13.27;26.9;Jo 15.21;Ef 4.18por ignorância, como também as vossas Lc 23.13autoridades; 18 mas Deus assim cumpriu o que At 2.23já dantes anunciara, por boca de todos os profetas, que Lc 24.27; cp.At 17.3;26.23o seu Cristo havia de padecer. 19 At 2.38;26.20Arrependei-vos, pois, e convertei-vos, para serem apagados os vossos pecados, de sorte que da presença do Senhor venham cp.2Ts 1.7;Hb 4.1ss.tempos de refrigério 20 e que envie aquele que já vos foi indicado, Jesus, o Cristo, 21 At 1.11ao qual é necessário que o céu receba até os tempos da cp.Mt 17.11;Rm 8.21restauração de todas as coisas, de que Lc 1.70Deus falou por boca dos seus santos profetas de outrora. 22 Moisés, na verdade, disse: O Senhor Deus vos suscitará dentre vossos irmãos um At 7.37;Dt 18.15profeta semelhante a mim; a ele ouvireis em tudo quanto vos disser. 23 Dt 18.19Acontecerá que toda alma que não ouvir a esse profeta será exterminada do meio do povo. 24 Igualmente, todos os profetas desde Samuel e os que sucederam, quantos falaram, anunciaram também estes dias. 25 Vós sois cp.At 2.39os filhos dos profetas e da cp.Rm 9.4s.aliança que Deus estabeleceu com vossos pais, dizendo a Abraão: Na tua descendência, serão abençoadas todas as famílias da terra. 26 At 2.24Deus suscitou ao seu Servo e a vós At 13.46;Rm 1.16;2.9s.; cp.Mt 15.24;Jo 4.22primeiramente vo-lo enviou para vos abençoar, apartando a cada um de vós das suas iniquidades.
/images/a/Tcg2NiV7ce24OT6kCIQGR)
/images/a/a0208299-6f37-40a0-66e1-2576b9435f00)