Pál Milétusból Jeruzsálembe utazik
1 A mint pedig, ő tőlük elszakadván, elindultunk, egyenesen haladva Kóusba érkezénk, másnap pedig Rhodusba, és onnét Patarába. 2 És mikor találtunk egy hajót, mely Fenicziába méne által, abba beülvén, elhajózánk. 3 És miután megláttuk Cziprust és elhagytuk azt balkézre, evezénk Siriába, és Tirusban köténk ki: mert a hajó ott rakja vala ki a terhét. 4 És ott maradánk hét napig, miután feltaláltuk a tanítványokat, kik Pálnak mondják vala a Lélek által, hogy ne menjen fel Jeruzsálembe. 5 Mikor pedig eltöltöttük azokat a napokat, kimenvén, elutazánk; kikísérvén bennünket mindnyájan feleségestől, gyermekestől egészen a városon kívülre. És a tenger partján térdre esve imádkozánk. 6 És egymástól elbúcsúzván, beülénk a hajóba, azok pedig megtérének az övéikhez. 7 Mi pedig a hajózást bevégezvén, Tirusból eljutánk Ptolemaisba; és köszöntvén az atyafiakat, nálok maradánk egy napig. 8 Másnap pedig elmenvén Pál és mi, kik ő vele valánk, érkezénk Czezáreába; és bemenvén a Filep evangyélista házába, ki ama hét közül való vala, ő nála maradánk. 9 Ennek pedig vala négy szűz leánya, a kik prófétálnak vala. 10 Mialatt pedig mi több napig ott maradánk, alájöve egy Júdeából való próféta, névszerint Agabus. 11 És mikor hozzánk jött, vevé Pálnak az övét, és megkötözvén a maga kezeit és lábait, monda: Ezt mondja a Szent Lélek: A férfiút, a kié ez az öv, ekképen kötözik meg a zsidók Jeruzsálemben, és adják a pogányoknak kezébe. 12 Mikor pedig ezeket hallottuk, kérők, mind mi, mind az oda valók, hogy ne menjen fel Jeruzsálembe. 13 De Pál felele: Mit míveltek sírván és az én szívemet kesergetvén? mert én nemcsak megkötöztetni, hanem meghalni is kész vagyok Jeruzsálemben az Úr Jézusnak nevéért. 14 Mikor azért nem engedett, megnyugodtunk, mondván: Legyen meg az Úrnak akaratja. 15 E napok után pedig felkészülődvén, felmenénk Jeruzsálembe. 16 Jövének pedig mi velünk együtt a tanítványok közül is Czézáreából, kik elvezetének bizonyos cziprusi Mnásonhoz, egy régi tanítványhoz, hogy ott legyen szállásunk. 17 Mikor azért Jeruzsálembe jutottunk, örömmel fogadának minket az atyafiak. 18 Másnap pedig beméne Pál velünk együtt Jakabhoz; és a vének mindnyájan ott valának. 19 És köszöntvén őket, elbeszélé egyenként, a miket az Isten a pogányok között az ő szolgálata által cselekedett. 20 Azok pedig ezt hallván, dicsőíték az Urat; és mondának néki: Látod, atyámfia, mely sok ezeren vannak zsidók, kik hívőkké lettek; és mindnyájan buzognak a törvény mellett: 21 Felőled pedig azt hallották, hogy te mindazokat a zsidókat, kik a pogányok között vannak, Mózestől való elszakadásra tanítod, azt mondván, hogy ne metéljék körül fiaikat, se a zsidó szokások szerint ne járjanak. 22 Micsoda annakokáért? Mindenesetre össze kell gyülekezni a sokaságnak; mert meghallják, hogy ide jöttél. 23 Ezt míveld azért, a mit néked mondunk: Van mi köztünk négy férfiú, kik fogadalmat vettek magokra; 24 Ezeket magad mellé vévén, tisztulj meg velök, és költs rájok, hogy megnyíressék fejöket: és megtudják mindenek, hogy semmi sincs azokban, a miket te felőled hallottak; hanem te magad is úgy jársz, hogy a törvényt megtartod. 25 A pogányokból lett hívők felől pedig mi írtunk, azt végezvén, hogy ők semmi ilyenfélét ne tartsanak meg, hanem csak oltalmazzák meg magokat mind a bálványoknak áldozott hústól, mind a vértől, mind a fúlvaholt állattól, mind a paráznaságtól. 26 Akkor Pál maga mellé véve azokat a férfiakat, másnap ő velök megtisztulván, beméne a templomba, bejelentvén a tisztulás napjainak eltelését, a míg mindegyikökért elvégeztetik az áldozat.
Pált a templomban elfogják és a római táborba (kastélyba) viszik
27 Mikor pedig a hét nap immár eltelőben volt, az Ázsiából való zsidók, meglátván őt a templomban, felindíták az egész sokaságot, és reá veték kezöket, 28 Kiáltván: Izraelita férfiak, legyetek segítségül: ez az az ember, ki e nép ellen, a törvény ellen és e hely ellen tanít mindenkit mindenütt; ezen felül még görögöket is hozott be a templomba, és megfertéztette ezt a szent helyet. 29 Mert látták vala annakelőtte az efézusi Trofimust ő vele a városban, kiről azt vélék, hogy Pál bevitte a templomba. 30 Megmozdula azért az egész város, és a nép összecsődüle: és Pált megragadván, vonszolják vala ki őt a templomból: és mindjárt bezáratának az ajtók. 31 Mikor pedig meg akarák őt ölni, feljuta a hír a sereg ezredeséhez, hogy az egész Jeruzsálem felzendült. 32 Ki azonnal vitézeket és századosokat vévén maga mellé, lefutott hozzájok. Azok pedig mikor meglátták az ezredest és a vitézeket, megszűnének Pált verni. 33 Akkor odaérvén az ezredes, elfogatá őt, és parancsolá, hogy kötözzék meg két lánczczal; és tudakozá, hogy kicsoda és mit cselekedett. 34 De ki egyet, ki mást kiált vala a sokaság között; és mikor nem értheté meg a bizonyos valóságot a zajongás miatt, parancsolá, hogy vigyék el őt a várba. 35 Mikor pedig a lépcsőkhöz jutott, lőn, hogy úgy vivék őt a vitézek a néptömeg erőszaktétele miatt; 36 Mert követi vala a népnek sokasága, kiáltozva: Öld meg őt! 37 És mikor immár a várba akarák bevinni Pált, monda az ezredesnek: Vajjon szabad-e nékem valamit szólanom te hozzád? Az pedig monda: Tudsz görögül? 38 Hát nem te vagy az az egyiptomi, ki e napoknak előtte fellázította és kivitte a pusztába azt a négyezer orgyilkos férfiút? 39 Monda pedig Pál: Én ugyan tárzusi zsidó ember vagyok, Cziliczia nem ismeretlen városának polgára; de kérlek téged, engedd meg nékem, hogy szóljak a néphez. 40 Mikor aztán az megengedte, Pál a lépcsőkön állva intett kezével a népnek: és mikor nagy csendesség lőn, megszólala zsidó nyelven, mondván:
Paulo chega a Tiro
1 Depois de At 21.1-18;At 16.10nos apartarmos deles, fizemo-nos à vela, e, indo em At 16.11direitura, chegamos a Cós, no dia seguinte, a Rodes, e, dali, a Pátara; 2 e, tendo encontrado um navio que passava para At 11.19; cp.At 21.3Fenícia, embarcando nele, seguimos viagem. 3 Tendo avistado a At 4.36;At 21.16Chipre, deixando-a à esquerda, navegamos para a Mt 4.24Síria e desembarcamos em At 12.20;At 21.7Tiro; pois At 21.2aí se devia descarregar o navio. 4 Tendo achado At 21.16; vd.11.26os discípulos, permanecemos aí sete dias; e eles, At 21.11;20.23pelo Espírito, diziam a Paulo que não entrasse em Jerusalém. 5 Quando findaram esses dias, partimos e seguimos a nossa viagem, At 15.3acompanhados por todos, com suas mulheres e filhos, até fora da cidade; At 9.40;20.36;Lc 22.41ajoelhados na praia, oramos e, despedindo-nos uns dos outros, 6 embarcamos, e eles voltaram Jo 19.27para suas casas.
Paulo em Cesareia
7 Concluída a viagem de At 12.20;At 21.3Tiro, chegamos a Ptolemaida; depois de saudarmos At 1.15;At 21.17os irmãos, passamos um dia com eles. 8 Partindo no dia seguinte, fomos a At 8.40;At 21.16Cesareia; e, entrando na casa de At 6.5Filipe, o Ef 4.11;2Tm 4.5evangelista, que era um dos sete, ficamos com ele. 9 Este tinha quatro filhas virgens, que cp.At 13.1;Lc 2.36;1Co 11.5profetizavam. 10 Demorando-nos ali por muitos dias, desceu da Judeia um profeta chamado At 11.28Ágabo, 11 e, vindo ter conosco, cp.1Rs 22.11;Is 20.2;Jr 13.1-11;19.1,11;Jo 18, etc.tomou a cinta de Paulo, ligou com ela os seus próprios pés e mãos e disse: Isto diz o At 8.29Espírito Santo: Assim os judeus, em Jerusalém, At 9.16; cp.At 21.33ligarão o homem a quem pertence esta cinta e cp.Mt 20.19o entregarão nas mãos dos gentios. 12 Quando ouvimos isso, nós e os daquele lugar rogamos a Paulo que At 21.15não subisse a Jerusalém. 13 Então, ele respondeu: Que fazeis chorando e magoando-me o coração? Pois At 20.24eu estou pronto não só para ser ligado, mas até para morrer em Jerusalém At 5.41;9.16pelo nome do Senhor Jesus. 14 Como não pudéssemos persuadi-lo, desistimos, dizendo: cp.Lc 22.42Faça-se a vontade do Senhor!
Paulo sobe a Jerusalém
15 Depois desses dias, tendo feito os preparativos, At 21.12subimos a Jerusalém; 16 e alguns At 21.4discípulos foram também conosco de Cesareia, levando consigo um certo Mnasom, de At 4.36;At 21.3Chipre, discípulo antigo, com quem nos deveríamos hospedar.
Paulo chega a Jerusalém
17 Tendo nós chegado a Jerusalém, At 1.15;At 21.7os irmãos nos receberam alegremente. 18 No dia seguinte, Paulo foi, em nossa companhia, ter com At 12.17Tiago; e estavam presentes At 11.30todos os presbíteros. 19 Paulo, tendo-os saudado, At 14.27contou uma por uma as coisas que Deus fizera entre os gentios pelo seu cp.At 1.17ministério. 20 Eles, depois de o ouvir, Mt 9.8glorificaram a Deus e disseram-lhe: Bem vês, irmão, quantos milhares há que têm crido entre os judeus; e todos são At 15.1;22.3;Rm 10.2;Gl 1.14zelosos da Lei 21 e têm sido informados a teu respeito de que At 21.28ensinas todos os judeus que estão entre os gentios a apostatarem de Moisés, dizendo-lhes que cp.At 15.19ss.;1Co 7.18s.não circuncidem seus filhos, nem andem segundo At 6.14os nossos ritos. 22 Que se há de fazer, pois? Certamente, saberão que tu és chegado. 23 Faze, pois, isto que te vamos dizer: temos quatro homens que At 18.18fizeram voto; 24 toma-os, At 21.26;At 24.18; cp.Jo 11.55purifica-te com eles e faze a despesa necessária para raparem a cabeça; e saberão todos que não é verdade aquilo de que têm sido informados a teu respeito, mas que andas também retamente, guardando a Lei. 25 Mas, quanto aos gentios que têm crido, já escrevemos, At 15.19-20,29ordenando que se abstenham do que é sacrificado aos ídolos, de sangue, de animais sufocados e de fornicação. 26 Então, Paulo, tomando aqueles homens, no dia seguinte, purificou-se com eles e Nm 6.13;At 24.18entrou no templo, notificando o cumprimento dos dias da purificação em que cada um deles deveria trazer a oferenda.
Paulo arrastado do templo e preso
27 Mas, quando cp.Nm 6.9,13-20os sete dias estavam findando, At 24.18; cp.20.19os judeus vindos da At 16.6Ásia, tendo visto Paulo no templo, alvoroçaram todo o povo e agarraram-no, 28 gritando: Israelitas, acudi! cp.At 6.13Este é o homem que por toda parte prega a todos contra o povo, contra a Lei e contra esse lugar; e, além disso, introduziu gregos no templo e At 24.6;Mt 24.15;At 6.13s.tem profanado este lugar santo. 29 Pois, antes, tinham visto com ele na cidade At 20.4Trófimo, de cp.At 18.19Éfeso, e julgavam que Paulo o introduzira no templo. 30 Alvoroçou-se toda a cidade, e houve ajuntamento do povo; e, agarrando a Paulo, At 26.21; cp.2Rs 11.15;At 16.19arrastaram-no para fora do templo; e imediatamente foram fechadas as portas. 31 Procurando eles matá-lo, o tribuno da At 10.1coorte foi avisado de que toda a Jerusalém estava amotinada; 32 e este, At 23.27levando logo soldados e centuriões consigo, correu a eles, os quais, tendo visto ao tribuno e aos soldados, cessaram de espancar a Paulo. 33 Então, chegando-se o tribuno, prendeu-o, e ordenou que fosse At 20.33; cp.At 21.11;22.29;26.29;28.20;2Tm 1.16;2.9;Ef 6.20acorrentado com At 12.6duas cadeias, e perguntou-lhe quem era e o que tinha feito. 34 Na multidão At 19.32uns gritavam de um modo; outros, de outro; e, não podendo, por causa do tumulto, saber a verdade, mandou que Paulo fosse recolhido At 21.37;22.24;23.10,16,32à cidadela. 35 Ao chegar às At 21.40escadas, foi ele carregado pelos soldados por causa da violência do povo; 36 pois a multidão o seguia, gritando: At 22.22; cp.Lc 23.18;Jo 19.15Mata-o!
37 Quando Paulo estava para ser recolhido à cidadela, perguntou ao tribuno: É-me permitido dizer-te alguma coisa? Respondeu ele: Sabes grego? 38 Porventura, não és tu o cp.At 5.36egípcio que há tempos sublevou e conduziu cp.Mt 24.26ao deserto os quatro mil sicários? 39 Paulo, porém, replicou: At 22.3;At 9.11Eu sou judeu, cidadão de Tarso, cidade não insignificante da At 6.9Cilícia; e rogo-te que me permitas falar ao povo. 40 Tendo-lho permitido, Paulo, em pé na escada, At 12.17fez sinal ao povo com a mão; e, feito um grande silêncio, falou At 22.2;26.14; cp.At 1.19;Jo 5.2em língua hebraica, dizendo: