1 Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.2 A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettõt pedig az Úr szerzi.3 Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.4 Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.5 Tövisek [és] tõrök vannak a gonosznak útában; a ki megõrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.6 Tanítsd a gyermeket az õ útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.7 A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevõ a kölcsönadónak.8 A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az õ haragjának vesszeje megtöretik.9 Az irgalmas szemû ember megáldatik, mert adott az õ kenyerébõl a szegénynek.10 Ûzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.11 A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.12 Az Úrnak szemei megõrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.13 A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.14 Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.15 A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; [de] a fenyítés vesszeje messze elûzi õ tõle azt.16 A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az õ [marháját]; a ki ád a gazdagnak: végre szûkölködésre [jut.]17 Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.18 Mert gyönyörûséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!19 Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.20 Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?21 Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldõidnek.22 Ne rabold ki a szegényt, mert szegény õ; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;23 Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az õ kirablóik életét elragadja.24 Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködõvel ne menj;25 Hogy el ne tanuld az õ útait, és tõrt ne keress tennen magadnak.26 Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.27 Ha nincs néked mibõl megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?28 Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.29 Láttál-é az õ dolgában szorgalmatos embert? A királyok elõtt álland, nem marad meg az alsó rendûek között.

1 Vale mais ter um bom nome do que muitas riquezas; e o ser estimado é melhor do que a riqueza e o ouro.2 O rico e o pobre se encontram; a todos o Senhor os fez.3 O prudente prevê o mal, e esconde-se; mas os simples passam e acabam pagando.4 O galardão da humildade e o temor do Senhor são riquezas, honra e vida.5 Espinhos e laços há no caminho do perverso; o que guarda a sua alma retira-se para longe dele.6 Educa a criança no caminho em que deve andar; e até quando envelhecer não se desviará dele.7 O rico domina sobre os pobres e o que toma emprestado é servo do que empresta.8 O que semear a perversidade segará males; e com a vara da sua própria indignação será extinto.9 O que vê com bons olhos será abençoado, porque dá do seu pão ao pobre.10 Lança fora o escarnecedor, e se irá a contenda; e acabará a questão e a vergonha.11 O que ama a pureza de coração, e é amável de lábios, será amigo do rei.12 Os olhos do Senhor conservam o conhecimento, mas as palavras do iníquo ele transtornará.13 Diz o preguiçoso: Um leão está lá fora; serei morto no meio das ruas.14 Cova profunda é a boca das mulheres estranhas; aquele contra quem o Senhor se irar, cairá nela.15 A estultícia está ligada ao coração da criança, mas a vara da correção a afugentará dela.16 O que oprime ao pobre para se engrandecer a si mesmo, ou o que dá ao rico, certamente empobrecerá.17 Inclina o teu ouvido e ouve as palavras dos sábios, e aplica o teu coração ao meu conhecimento.18 Porque te será agradável se as guardares no teu íntimo, se aplicares todas elas aos teus lábios.19 Para que a tua confiança esteja no Senhor, faço-te sabê-las hoje, a ti mesmo.20 Porventura não te escrevi excelentes coisas, acerca de todo conselho e conhecimento,21 Para fazer-te saber a certeza das palavras da verdade, e assim possas responder palavras de verdade aos que te consultarem?22 Não roubes ao pobre, porque é pobre, nem atropeles na porta o aflito;23 Porque o Senhor defenderá a sua causa em juízo, e aos que os roubam ele lhes tirará a vida.24 Não sejas companheiro do homem briguento nem andes com o colérico,25 Para que não aprendas as suas veredas, e tomes um laço para a tua alma.26 Não estejas entre os que se comprometem, e entre os que ficam por fiadores de dívidas,27 Pois se não tens com que pagar, deixarias que te tirassem até a tua cama de debaixo de ti?28 Não removas os antigos limites que teus pais fizeram.29 Viste o homem diligente na sua obra? Perante reis será posto; não permanecerá entre os de posição inferior.