1 Minden istentelen fut, ha senki nem üldözi is; az igazak pedig, mint az ifjú oroszlán, bátrak.2 Az ország bûne miatt sok annak a fejedelme; az eszes és tudós ember által pedig hosszabbodik fennállása.3 A szegény ember[bõl támadott] elnyomója a szegényeknek hasonló a pusztító esõhöz, mely nem hágy kenyeret.4 A kik elhagyják a törvényt, dicsérik a latrokat; de a kik megtartják a törvényt, harczolnak azokkal.5 A gonoszságban élõ emberek nem értik meg az igazságot; a kik pedig keresik az Urat, mindent megértenek.6 Jobb a szegény, a ki jár tökéletesen, mint a kétfelé sántáló istentelen, a ki gazdag.7 A ki megõrzi a törvényt, eszes fiú az; a ki pedig társalkodik a dobzódókkal, gyalázattal illeti atyját.8 A ki öregbíti az õ marháját kamattal és uzsorával, annak gyûjt, a ki könyörül a szegényeken.9 Valaki elfordítja az õ fülét a törvénynek hallásától, annak könyörgése is útálatos.10 A ki elcsábítja az igazakat gonosz útra, vermébe maga esik bele; a tökéletesek pedig örökség szerint bírják a jót.11 Bölcs az õ maga szemei elõtt a gazdag ember; de az eszes szegény megvizsgálja õt.12 Mikor örvendeznek az igazak, nagy ékesség az; mikor pedig az istentelenek feltámadnak, keresni kell az embert.13 A ki elfedezi az õ vétkeit, nem lesz jó dolga; a ki pedig megvallja és elhagyja, irgalmasságot nyer.14 Boldog ember, a ki szüntelen retteg; a ki pedig megkeményíti az õ szívét, bajba esik.15 Mint az ordító oroszlán és éhezõ medve, olyan a szegény népen uralkodó istentelen.16 Az értelemben szûkölködõ fejedelem nagy elnyomó is; [de] a ki gyûlöli a hamis nyereséget, meghosszabbítja napjait.17 Az ember, a kit ember-vér terhel, a sírig fut; senki ne támogassa õt.18 A ki jár tökéletesen, megtartatik; a ki pedig álnokul két úton jár, egyszerre elesik.19 A ki munkálja az õ földét, megelégedik étellel; a ki pedig hiábavalóságok után futkos, megelégedik szegénységgel.20 A hivõ ember bõvelkedik áldásokkal; de a ki hirtelen akar gazdagulni, büntetlen nem marad.21 Személyt válogatni nem jó; mert [még] egy falat kenyérért [is] vétkezhetik az ember.22 Siet a marhakeresésre a gonosz szemû ember; és nem veszi észre, hogy szükség jõ reá.23 A ki megfeddi az embert, végre [is] inkább kedvességet talál, mint a sima nyelvû.24 A ki megrabolja az atyját, és anyját és azt mondja: nem vétek! társa a romboló embernek.25 A telhetetlen lélek háborúságot szerez; a ki pedig bízik az Úrban, megerõsödik.26 A ki bízik magában, bolond az; a ki pedig jár bölcsen, megszabadul.27 A ki ád a szegénynek, nem lesz néki szüksége; a ki pedig elrejti a szemét, megsokasulnak rajta az átkok.28 Mikor felemeltetnek az istentelenek, elrejti magát az ember; de mikor azok elvesznek, öregbülnek az igazak.

1 Os ímpios fogem sem que haja ninguém a persegui-los; mas os justos são ousados como um leão.2 Pela transgressão da terra muitos são os seus príncipes, mas por homem prudente e entendido a sua continuidade será prolongada.3 O homem pobre que oprime os pobres é como a chuva impetuosa, que causa a falta de alimento.4 Os que deixam a lei louvam o ímpio; porém os que guardam a lei contendem com eles.5 Os homens maus não entendem o juízo, mas os que buscam ao Senhor entendem tudo.6 Melhor é o pobre que anda na sua integridade do que o de caminhos perversos ainda que seja rico.7 O que guarda a lei é filho sábio, mas o companheiro dos desregrados envergonha a seu pai.8 O que aumenta os seus bens com usura e ganância ajunta-os para o que se compadece do pobre.9 O que desvia os seus ouvidos de ouvir a lei, até a sua oração será abominável.10 O que faz com que os retos errem por mau caminho, ele mesmo cairá na sua cova; mas os bons herdarão o bem.11 O homem rico é sábio aos seus próprios olhos, mas o pobre que é entendido, o examina.12 Quando os justos exultam, grande é a glória; mas quando os ímpios sobem, os homens se escondem.13 O que encobre as suas transgressões nunca prosperará, mas o que as confessa e deixa, alcançará misericórdia.14 Bem-aventurado o homem que continuamente teme; mas o que endurece o seu coração cairá no mal.15 Como leão rugidor, e urso faminto, assim é o ímpio que domina sobre um povo pobre.16 O príncipe falto de entendimento é também um grande opressor, mas o que odeia a avareza prolongará seus dias.17 O homem carregado do sangue de qualquer pessoa fugirá até à cova; ninguém o detenha.18 O que anda sinceramente salvar-se-á, mas o perverso em seus caminhos cairá logo.19 O que lavrar a sua terra virá a fartar-se de pão, mas o que segue a ociosos se fartará de pobreza.20 O homem fiel será coberto de bênçãos, mas o que se apressa a enriquecer não ficará impune.21 Dar importância à aparência das pessoas não é bom, porque até por um bocado de pão um homem prevaricará.22 O que quer enriquecer depressa é homem de olho maligno, porém não sabe que a pobreza há de vir sobre ele.23 O que repreende o homem gozará depois mais amizade do que aquele que lisonjeia com a língua.24 O que rouba a seu próprio pai, ou a sua mãe, e diz: Não é transgressão, companheiro é do homem destruidor.25 O orgulhoso de coração levanta contendas, mas o que confia no Senhor prosperará.26 O que confia no seu próprio coração é insensato, mas o que anda em sabedoria, será salvo.27 O que dá ao pobre não terá necessidade, mas o que esconde os seus olhos terá muitas maldições.28 Quando os ímpios se elevam, os homens andam se escondendo, mas quando perecem, os justos se multiplicam.