1 Jobb a száraz falat, melylyel van csendesség; mint a levágott barmokkal teljes ház, melyben háborúság van.

2 Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi.

3 Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemencze az aranyéra; a szívek vizsgálója pedig az Úr.

4 A gonosztevõ hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre.

5 A ki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtõjét; a ki gyönyörködik [másnak] nyomorúságában, büntetlen nem lészen!

6 A véneknek ékessége az unokák, és a fiaknak ékessége az atyák.

7 Nem illik a bolondnak az ékes beszéd; még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd.

8 Drága kõ az ajándék elfogadójának szemei elõtt; mindenütt, a hova csak fordul, okosan cselekszik.

9 Elfedezi a vétket, a ki keresi a szeretetet; a ki pedig ismétlen elõhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a barátságosokat is.

10 Foganatosb a dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is.

11 Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene.

12 Találjon valakire a fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az õ bolondságában.

13 A ki fizet gonoszt a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától.

14 [Mint] a ki árvizet szabadít el, [olyan] a háborúság kezdete; azért minekelõtte kihatna, hagyd el a versengést.

15 A ki igaznak mondja a bûnöst, és kárhoztatja az igazat, útálatos az Úrnak egyaránt mind a kettõ.

16 Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcseség megszerzésére, holott nincsen néki elméje?

17 Minden idõben szeret, a ki [igaz] barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére.

18 Értelmetlen ember az, a ki kezét adja, fogadván kezességet barátja elõtt.

19 Szereti a gonoszt, a ki szereti a háborúságot; a ki magasbítja kapuját, romlást keres.

20 Az elfordult szívû ember nem nyerhet jót, és a ki az õ nyelvével gonosz, esik nyomorúságba.

21 A ki szül bolondot, [szüli] õ magának bánatra; és nem örvendez a bolondnak atyja.

22 A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat.

23 A kebelbõl [kivett] ajándékot az istentelen elveszi, a törvény útának elfordítására.

24 Az eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség; a bolondnak pedig szemei [országolnak] a földnek végéig.

25 Búsulása az õ atyjának a bolond fiú, és az õ szülõjének keserûsége.

26 Még megbirságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért.

27 A ki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkû, az értelmes férfiú.

28 Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek.

1 Better is a dry morsel, and quietness therewith,

Than a house full of feasting with strife.

2 A servant that dealeth wisely shall have rule over a son that causeth shame,

And shall have part in the inheritance among the brethren.

3 The refining pot is for silver, and the furnace for gold;

But Jehovah trieth the hearts.

4 An evil-doer giveth heed to wicked lips;

And a liar giveth ear to a mischievous tongue.

5 Whoso mocketh the poor reproacheth his Maker;

And he that is glad at calamity shall not be unpunished.

6 Children’s children are the crown of old men;

And the glory of children are their fathers.

7 Excellent speech becometh not a fool;

Much less do lying lips a prince.

8 A bribe is as a precious stone in the eyes of him that hath it;

Whithersoever it turneth, it prospereth.

9 He that covereth a transgression seeketh love;

But he that harpeth on a matter separateth chief friends.

10 A rebuke entereth deeper into one that hath understanding

Than a hundred stripes into a fool.

11 An evil man seeketh only rebellion;

Therefore a cruel messenger shall be sent against him.

12 Let a bear robbed of her whelps meet a man,

Rather than a fool in his folly.

13 Whoso rewardeth evil for good,

Evil shall not depart from his house.

14 The beginning of strife is as when one letteth out water:

Therefore leave off contention, before there is quarrelling.

15 He that justifieth the wicked, and he that condemneth the righteous,

Both of them alike are an abomination to Jehovah.

16 Wherefore is there a price in the hand of a fool to buy wisdom,

Seeing he hath no understanding?

17 A friend loveth at all times;

And a brother is born for adversity.

18 A man void of understanding striketh hands,

And becometh surety in the presence of his neighbor.

19 He loveth transgression that loveth strife:

He that raiseth high his gate seeketh destruction.

20 He that hath a wayward heart findeth no good;

And he that hath a perverse tongue falleth into mischief.

21 He that begetteth a fool doeth it to his sorrow;

And the father of a fool hath no joy.

22 A cheerful heart is a good medicine;

But a broken spirit drieth up the bones.

23 A wicked man receiveth a bribe out of the bosom,

To pervert the ways of justice.

24 Wisdom is before the face of him that hath understanding;

But the eyes of a fool are in the ends of the earth.

25 A foolish son is a grief to his father,

And bitterness to her that bare him.

26 Also to punish the righteous is not good,

Nor to smite the noble for their uprightness.

27 He that spareth his words hath knowledge;

And he that is of a cool spirit is a man of understanding.

28 Even a fool, when he holdeth his peace, is counted wise;

When he shutteth his lips, he is esteemed as prudent.