1 Agurnak, a Jáké fiának beszédei, próféczia, melyet mondott a férfiú Itielnek, Itielnek és Ukálnak.

2 Minden embernél tudatlanabb vagyok én, és nincs emberi értelem én bennem.

3 És nem tanultam a bölcseséget, hogy a Szentnek ismeretét tudnám.

4 Kicsoda ment fel az égbe, hogy onnan leszállott volna? Kicsoda fogta össze a szelet az õ markába? Kicsoda kötötte a vizet az õ köntösébe? Ki állapította meg a földnek minden határit? Kicsoda ennek neve? Avagy kicsoda ennek fiának neve, ha tudod?

5 Az Istennek teljes beszéde igen tiszta, és paizs az ahhoz folyamodóknak.

6 Ne tégy az õ beszédéhez; hogy meg ne feddjen téged, és hazug ne légy.

7 Kettõt kérek tõled; ne tartsd meg én tõlem, mielõtt meghalnék.

8 A hiábavalóságot és a hazugságot messze távoztasd tõlem; szegénységet vagy gazdagságot ne adj nékem; táplálj engem hozzám illendõ eledellel.

9 Hogy megelégedvén, meg ne tagadjalak, és azt ne mondjam: kicsoda az Úr? Se pedig megszegényedvén, ne lopjak, és gonoszul ne éljek az én Istenem nevével!

10 Ne rágalmazd a szolgát az õ uránál, hogy meg ne átkozzon téged, és bûnhõdnöd ne kelljen.

11 [Van oly] nemzetség, a ki az õ atyját átkozza, és az õ anyját nem áldja.

12 [Van] nemzetség, a ki a maga szemei elõtt tiszta, pedig az õ rútságából ki nem tisztíttatott.

13 [Van] kevély szemû nemzetség, és a kinek szemöldökei igen fellátnak!

14 [Van] olyan nemzetség, a kinek fogai fegyverek, és a kinek zápfogai kések; hogy a szegényeket kiemészszék e földrõl, és az emberek közül a szûkölködõket.

15 A nadálynak két leánya van: addsza, addsza! E három nem elégszik meg; négyen nem mondják: elég;

16 A sír és a meddõ asszony, a föld meg nem elégszik a vízzel, és a tûz nem mondja: elég!

17 A szemet, mely megcsúfolja atyját, vagy megútálja az anyja iránt való engedelmességet, kivágják a völgynek hollói, vagy megeszik a sasfiak.

18 E három megfoghatatlan elõttem, és e négy dolgot nem tudom:

19 A keselyûnek útát az égben, a kígyónak útát a kõsziklán, a hajónak nyomát a mély tengerben, és a férfiúnak útát a leányzóval.

20 Ilyen a paráználkodó asszonynak úta; eszik, azután megtörli száját és azt mondja: nem cselekedtem semmi gonoszt.

21 Három [dolog] alatt indul meg a föld, és négyet nem szenvedhet el.

22 A szolga alatt, mikor uralkodik, és a bolond alatt, mikor elég kenyere van,

23 A gyûlölt asszony alatt, ha [mégis] férjhez megy; és a szolgáló alatt, ha örököse lesz az õ asszonyának.

24 E négy apró állata [van] a földnek, a melyek bölcsek, elmések:

25 A hangyák erõtlen nép, mégis megkeresik nyárban a magok eledelét;

26 A marmoták nem hatalmas nép, mégis kõsziklán csinálják az õ házokat;

27 Királyuk nincs a sáskáknak, mindazáltal mindnyájan szép renddel mennek ki;

28 A pókot kézzel megfoghatod, mégis ott van a királyok palotáiban.

29 Három állat van, a mely szépen jár, sõt négy, a mely jól jár.

30 Az oroszlán, a hõs a vadak között, mely el nem fut senki elõl;

31 A harczra felékesített ló, vagy a kecskebak, és a király, a kinek senki nem mer ellene állani.

32 Ha bolond voltál felfuvalkodásodban, vagy ha meggondoltad: kezedet szájadra vessed.

33 Mert [miképen] a ki tejet köpül, vajat csinál; és a ki keményen fújja ki az õ orrát, vért hoz ki: [úgy] a ki a haragot ingerli, háborúságot szerez.

1 The words of Agur the son of Jakeh; The oracle.

The man saith unto Ithiel, unto Ithiel and Ucal:

2 Surely I am more brutish than any man,

And have not the understanding of a man;

3 And I have not learned wisdom,

Neither have I the knowledge of the Holy One.

4 Who hath ascended up into heaven, and descended?

Who hath gathered the wind in his fists?

Who hath bound the waters in his garment?

Who hath established all the ends of the earth?

What is his name, and what is his son’s name, if thou knowest?

5 Every word of God is tried:

He is a shield unto them that take refuge in him.

6 Add thou not unto his words,

Lest he reprove thee, and thou be found a liar.

7 Two things have I asked of thee;

Deny me them not before I die:

8 Remove far from me falsehood and lies;

Give me neither poverty nor riches;

Feed me with the food that is needful for me:

9 Lest I be full, and deny thee, and say, Who is Jehovah?

Or lest I be poor, and steal,

And use profanely the name of my God.

10 Slander not a servant unto his master,

Lest he curse thee, and thou be held guilty.

11 There is a generation that curse their father,

And bless not their mother.

12 There is a generation that are pure in their own eyes,

And yet are not washed from their filthiness.

13 There is a generation, oh how lofty are their eyes!

And their eyelids are lifted up.

14 There is a generation whose teeth are as swords, and their jaw teeth as knives,

To devour the poor from off the earth, and the needy from among men.

15 The horseleach hath two daughters, crying, Give, give.

There are three things that are never satisfied,

Yea, four that say not, Enough:

16 Sheol; and the barren womb;

The earth that is not satisfied with water;

And the fire that saith not, Enough.

17 The eye that mocketh at his father,

And despiseth to obey his mother,

The ravens of the valley shall pick it out,

And the young eagles shall eat it.

18 There are three things which are too wonderful for me,

Yea, four which I know not:

19 The way of an eagle in the air;

The way of a serpent upon a rock;

The way of a ship in the midst of the sea;

And the way of a man with a maiden.

20 So is the way of an adulterous woman;

She eateth, and wipeth her mouth,

And saith, I have done no wickedness.

21 For three things the earth doth tremble,

And for four, which it cannot bear:

22 For a servant when he is king;

And a fool when he is filled with food;

23 For an odious woman when she is married;

And a handmaid that is heir to her mistress.

24 There are four things which are little upon the earth,

But they are exceeding wise:

25 The ants are a people not strong,

Yet they provide their food in the summer;

26 The conies are but a feeble folk,

Yet make they their houses in the rocks;

27 The locusts have no king,

Yet go they forth all of them by bands;

28 The lizard taketh hold with her hands,

Yet is she in kings’ palaces.

29 There are three things which are stately in their march,

Yea, four which are stately in going:

30 The lion, which is mightiest among beasts,

And turneth not away for any;

31 The greyhound; the he-goat also;

And the king against whom there is no rising up.

32 If thou hast done foolishly in lifting up thyself,

Or if thou hast thought evil,

Lay thy hand upon thy mouth.

33 For the churning of milk bringeth forth butter,

And the wringing of the nose bringeth forth blood;

So the forcing of wrath bringeth forth strife.