1 Mikor leülsz enni az uralkodóval, szorgalmasan reá vigyázz, ki van elõtted.
2 És kést tégy a torkodra, ha mértékletlen vagy.
3 Ne kivánd az õ csemegéit; mert ezek hazug étkek.
4 Ne fáraszd magadat ebben, hogy meggazdagulj; [ez ilyen testi] eszességedtõl szünjél meg.
5 Avagy a te szemeidet veted-é arra? holott az semmi, mert olyan szárnyakat szerez magának nagy hamar, mint a saskeselyû, és az ég felé elrepül!
6 Ne egyél az irígy szemûnek étkébõl, és ne kivánd az õ csemegéit;
7 Mert mint a ki számítgatja [a falatot] magában, olyan õ: egyél és igyál, azt mondja te néked; de azért nem jó akarattal van tehozzád.
8 A te falatodat, a melyet megettél, kihányod; és a te ékes beszédidet csak hiába vesztegeted.
9 A bolondnak hallására ne szólj; mert megútálja a te beszédidnek bölcseségét.
10 Ne mozdítsd meg a régi határt, és az árváknak mezeibe ne kapj;
11 Mert az õ megváltójuk erõs, az forgatja az õ ügyöket ellened!
12 Add a te elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre.
13 Ne vond el a gyermektõl a fenyítéket; ha megvered õt vesszõvel, meg nem hal.
14 Te vesszõvel vered meg õt: és az õ lelkét a pokolból ragadod ki.
15 Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is.
16 És vígadoznak az én veséim, a te ajkaidnak igazmondásán.
17 Ne irígykedjék a te szíved a bûnösökre; hanem az Úr félelmében [légy] egész napon;
18 Mert [ennek] bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik.
19 Hallgass te, fiam, [engem,] hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet.
20 Ne légy azok közül való, a kik borral dõzsölnek; azok közül, a kik hússal dobzódnak.
21 Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás.
22 Hallgasd a te atyádat, a ki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik.
23 Szerezz igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet.
24 Igen örül az igaznak atyja, és a bölcsnek szülõje annak vígadoz.
25 Vígadjon a te atyád és a te anyád, és örvendezzen a te szülõd.
26 Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megõrizzék.
27 Mert mély verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony.
28 És az, mint a tolvaj leselkedik, és az emberek közt a hitetleneket szaporítja.
29 Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége?
30 A bornál mulatóknak, a kik mennek a jó bor kutatására.
31 Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az õ csillogását; könnyen alá csuszamlik,
32 Végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp.
33 A te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol gonoszságot.
34 És olyan leszel, mint a ki fekszik a tenger közepiben, és a ki fekszik az árbóczfának tetején.
35 Ütöttek engem, nékem nem fájt; vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel? Akkor folytatom, ismét megkeresem azt.
1 When thou sittest to eat with a ruler,
Consider diligently him that is before thee;
2 And put a knife to thy throat,
If thou be a man given to appetite.
3 Be not desirous of his dainties;
Seeing they are deceitful food.
4 Weary not thyself to be rich;
Cease from thine own wisdom.
5 Wilt thou set thine eyes upon that which is not?
For riches certainly make themselves wings,
Like an eagle that flieth toward heaven.
6 Eat thou not the bread of him that hath an evil eye,
Neither desire thou his dainties:
7 For as he thinketh within himself, so is he:
Eat and drink, saith he to thee;
But his heart is not with thee.
8 The morsel which thou hast eaten shalt thou vomit up,
And lose thy sweet words.
9 Speak not in the hearing of a fool;
For he will despise the wisdom of thy words.
10 Remove not the ancient landmark;
And enter not into the fields of the fatherless:
11 For their Redeemer is strong;
He will plead their cause against thee.
12 Apply thy heart unto instruction,
And thine ears to the words of knowledge.
13 Withhold not correction from the child;
For if thou beat him with the rod, he will not die.
14 Thou shalt beat him with the rod,
And shalt deliver his soul from Sheol.
15 My son, if thy heart be wise,
My heart will be glad, even mine:
16 Yea, my heart will rejoice,
When thy lips speak right things.
17 Let not thy heart envy sinners;
But be thou in the fear of Jehovah all the day long:
18 For surely there is a reward;
And thy hope shall not be cut off.
19 Hear thou, my son, and be wise,
And guide thy heart in the way.
20 Be not among winebibbers,
Among gluttonous eaters of flesh:
21 For the drunkard and the glutton shall come to poverty;
And drowsiness will clothe a man with rags.
22 Hearken unto thy father that begat thee,
And despise not thy mother when she is old.
23 Buy the truth, and sell it not;
Yea, wisdom, and instruction, and understanding.
24 The father of the righteous will greatly rejoice;
And he that begetteth a wise child will have joy of him.
25 Let thy father and thy mother be glad,
And let her that bare thee rejoice.
26 My son, give me thy heart;
And let thine eyes delight in my ways.
27 For a harlot is a deep ditch;
And a foreign woman is a narrow pit.
28 Yea, she lieth in wait as a robber,
And increaseth the treacherous among men.
29 Who hath woe? who hath sorrow? who hath contentions?
Who hath complaining? who hath wounds without cause?
Who hath redness of eyes?
30 They that tarry long at the wine;
They that go to seek out mixed wine.
31 Look not thou upon the wine when it is red,
When it sparkleth in the cup,
When it goeth down smoothly:
32 At the last it biteth like a serpent,
And stingeth like an adder.
33 Thine eyes shall behold strange things,
And thy heart shall utter perverse things.
34 Yea, thou shalt be as he that lieth down in the midst of the sea,
Or as he that lieth upon the top of a mast.
35 They have stricken me, shalt thou say, and I was not hurt;
They have beaten me, and I felt it not:
When shall I awake? I will seek it yet again.