1 Dávid zsoltára. Templomszentelési ének.

2 Magasztallak Uram, hogy felemeltél engem, és nem engedted, hogy ellenségeim örüljenek rajtam.

3 Uram, Istenem, hozzád kiáltottam, és te meggyógyítottál engem!

4 Uram, felhoztad a Seolból az én lelkemet, fölélesztettél a sírbaszállók közül.

5 Zengedezzetek az Úrnak, ti hívei! Dicsõítsétek szent emlékezetét.

6 Mert csak pillanatig [tart] haragja, [de] élethossziglan jóakarata; este bánat száll be [hozzánk], reggelre öröm.

7 Azt mondtam azért én jó állapotomban: Nem rendülhetek meg soha.

8 Uram, jókedvedbõl erõsséget állítottál föl hegyemre; de elrejtéd orczádat, és megroskadtam.

9 Hozzád kiáltok, Uram! Az én Uramnak irgalmáért könyörgök!

10 Mit használ vérem, ha sírba szállok? Dicsér-e téged a por; hirdeti-é igazságodat?

11 Hallgass meg, Uram, könyörülj rajtam! Uram, légy segítségem!

12 Siralmamat vígságra fordítottad, leoldoztad gyászruhámat, körülöveztél örömmel. [ (Psalms 30:13) Hogy zengjen néked és el ne hallgasson felõled a dicséret: Uram, én Istenem, örökké dicsõítlek téged. ]

1 Psalmo-kanto ĉe inaŭguro de la Domo; de David. Mi gloros Vin alte, ho Eternulo, Ĉar Vi levis min kaj Vi ne lasis miajn malamikojn triumfi super mi.

2 Ho Eternulo, mia Dio, mi vokis al Vi, Kaj Vi min sanigis.

3 Ho Eternulo, Vi ellevis el Ŝeol mian animon; Vi vivigis min, ke mi ne iru en la tombon.

4 Kantu al la Eternulo, ho Liaj piuloj, Kaj gloru Lian sanktan nomon.

5 Ĉar nur momenton daŭras Lia kolero, Sed tutan vivon daŭras Lia favoro; Vespere povas esti ploro, Sed matene venos ĝojego.

6 Kaj mi diris en la tempo de mia feliĉo: Mi neniam falos.

7 Ho Eternulo, per Via favoro Vi starigis mian monton fortike; Sed kiam Vi kaŝis Vian vizaĝon, mi konfuziĝis.

8 Al Vi, ho Eternulo, mi vokis, Kaj al la Eternulo mi preĝis:

9 Kion utilos mia sango, se mi iros en la tombon? Ĉu gloros Vin polvo? ĉu ĝi aŭdigos Vian veron?

10 Aŭskultu, ho Eternulo, kaj korfavoru min; Ho Eternulo, estu helpanto al mi.

11 Vi anstataŭigis al mi mian plendon per danco; Vi deprenis de mi mian sakaĵon kaj zonis min per ĝojo,

12 Por ke mia animo kantu al Vi kaj ne silentiĝu. Ho Eternulo, mia Dio, eterne mi Vin gloros.