1 Az éneklõmesternek, az altashétre, Aszáf zsoltára, ének.

2 Tisztelünk téged, oh Isten, tisztelünk; neved közel van, hirdetik csodatetteid.

3 Ha megszabom a határidõt, én méltányosan ítélek.

4 A föld és annak minden lakosa elcsügged; én erõsítem meg annak oszlopait. Szela.

5 A kérkedõknek azt mondom: Ne kérkedjetek; és a gonoszoknak: Ne emeljetek szarvat!

6 Ne emeljétek magasra szarvatokat, ne szóljatok megkeményedett nyakkal;

7 Mert nem napkelettõl, sem napnyugattól, s nem is a puszta felõl [támad] a felmagasztalás;

8 Hanem Isten a biró, a ki egyet megaláz, mást felmagasztal!

9 Mert pohár van az Úr kezében, bortól pezseg, nedvvel tele; ha tölt belõle, még seprejét is iszsza és szopja a föld minden gonosztevõje.

10 Én pedig hirdetem [ezt] mindörökké, és éneket mondok a Jákób Istenének. [ (Psalms 75:11) És a gonoszoknak szarvait mind letördelem; az igaznak szarvai pedig felmagasztaltatnak. ]

1 Al la ĥorestro. Por Al-taŝĥet. Psalmo de Asaf. Kanto. Ni gloras Vin, ho Dio, ni gloras Vin; Proksima estas Via nomo; Oni rakontas Viajn miraklojn.

2 Kiam Mi elektos tempon, Mi faros justan juĝon.

3 Tremas la tero kaj ĉiuj ĝiaj loĝantoj; Mi fortikigis ĝiajn kolonojn. Sela.

4 Mi diras al la fanfaronuloj:Ne fanfaronu; Kaj al la malvirtuloj:Ne levu kornon;

5 Ne levu supren vian kornon, Ne parolu kun nefleksebla kolo;

6 Ĉar ne de oriento kaj ne de okcidento Kaj ne de la dezerto venas alteco.

7 Nur Dio estas juĝanto; Unu homon Li malaltigas, kaj alian Li altigas.

8 Ĉar la pokalo estas en la mano de la Eternulo, Kaj la vino ŝaŭmas, plena de aromaĵo, kaj Li verŝas el ĝi; Sed nur ĝian feĉon elsuĉos kaj trinkos ĉiuj malvirtuloj de la tero.

9 Kaj mi eterne predikos, Mi kantos al la Dio de Jakob.

10 Kaj ĉiujn kornojn de la malvirtuloj mi rompos; Altiĝos la kornoj de virtulo.