1 Šuachas Bildadas atsakydamas tarė:
2 "Ar dar ilgai tu šitaip kalbėsi? Tavo žodžiai yra kaip stiprus vėjas.
3 Argi Dievas neteisingai teisia, ar Visagalis iškreipia teisingumą?
4 Jei tavo sūnūs Jam nusidėjo, Jis juos atidavė jų nusikaltimams.
5 Jei tu ieškosi Dievo ir maldausi Visagalį,
6 būsi tyras ir doras, tai Jis pakils dėl tavęs ir duos klestėjimą tavo teisumo buveinei.
7 Nors tavo pradžia buvo maža, tačiau galiausiai tai labai išaugs.
8 Patyrinėk ankstesnius laikus ir sužinok, ką patyrė jų tėvai.
9 Mes gyvename tik nuo vakar dienos ir nieko nežinome, nes mūsų dienos žemėje lyg šešėlis.
10 Jie tikrai pamokys tave, duos nuoširdžių patarimų.
11 Ar auga papirusas, kur nėra drėgmės, ir nendrės be vandens?
12 Dar žydėdamas ir nenuskintas, jis sudžiūsta pirma visų žolių.
13 Tokie keliai yra visų, kurie pamiršta Dievą; ir veidmainių viltis pražus.
14 Jų viltis sunyks ir jų pasitikėjimas tik voratinklis.
15 Atsirems į savo namus, bet jie sugrius, įsitvers jų, bet jie neatlaikys.
16 Jis žaliuoja saulėje, jo atžalos plečiasi sode.
17 Akmenų krūvą apraizgo jo šaknys, jos laikosi akmenuotoje žemėje.
18 Jei Jis išraus jį iš tos vietos, ši išsigins jo: ‘Aš tavęs niekada nemačiau’.
19 Toks yra jo kelių džiaugsmas, o iš žemės auga kiti.
20 Dievas neatmes tobulojo ir nepadės piktadariams.
21 Jis pripildys tavo burną juoko ir tavo lūpas džiaugsmo.
22 Tie, kurie tavęs nekenčia, bus aprengti gėda, ir nedorėlio palapinės sunyks".
1 Akkor felele a sukhi Bildád, és monda:
2 Meddig szólasz még efféléket, és lesz a te szádnak beszéde sebes szél?
3 Elforgatja-é Isten az ítéletet, avagy a Mindenható elforgatja-é az igazságot?
4 Ha a te fiaid vétkeztek ellene, úgy az õ gonoszságuk miatt vetette el õket.
5 De ha te az Istent buzgón keresed, és a Mindenhatóhoz [bocsánatért] könyörögsz;
6 Ha tiszta és becsületes vagy, akkor legott felserken éretted, és békességessé teszi a te igazságodnak hajlékát.
7 És ha elõbbi állapotod szegényes volt, ez utáni állapotod boldog lesz nagyon.
8 Mert kérdezd meg csak az azelõtti nemzedéket, és készülj csak fel az õ atyáikról való tudakozódásra!
9 Mert mi csak tegnapiak vagyunk és semmit nem tudunk, mert a mi napjaink csak árnyék e földön.
10 Nem tanítanak-é meg azok téged? Nem mondják-é meg néked, és nem beszélik-é meg szívök szerint néked?!
11 Felnövekedik-é a káka mocsár nélkül, felnyúlik-é a sás víz nélkül?
12 Még gyenge korában, ha fel nem szakasztják is, minden fûnél elébb elszárad.
13 Ilyenek az ösvényeik mindazoknak, a kik Istenrõl elfeledkeznek, és a képmutatónak reménysége [is ]elvész.
14 Mivel szétfoszol bizakodása, és bizodalma olyan lesz, mint a pókháló.
15 Házára támaszkodik, és nem áll meg; kapaszkodik belé, és nem marad meg.
16 Bõ nedvességû ez a napfényen [is,] és ágazata túlnõ a kertjén.
17 Gyökerei átfonódnak a kõhalmon; átfúródnak a szikla-rétegen.
18 Ámha kiirtják helyérõl, megtagadja ez õt: Nem láttalak!
19 Ímé ez az õ pályájának öröme! És más hajt ki a porból.
20 Ímé az Isten nem veti meg az ártatlant, de a gonoszoknak sem ád elõmenetelt.
21 Még betölti szádat nevetéssel, és ajakidat vigassággal.
22 Gyûlölõid szégyenbe öltöznek, és a gonoszok sátora megsemmisül.