1 Celui qui s'isole suit son inclination; il s'obstine contre toute raison.

2 Ce n'est pas à la prudence que l'insensé prend plaisir; mais c'est à manifester ce qu'il a dans le cœur.

3 Quand le méchant vient, le mépris vient aussi, et avec l'opprobre vient l'ignominie.

4 Les paroles de la bouche d'un homme sont des eaux profondes; et la source de la sagesse est un torrent qui jaillit.

5 Il n'est pas bon d'avoir égard à la personne du méchant, pour faire tort au juste dans le jugement.

6 Les lèvres de l'insensé amènent la querelle, et sa bouche appelle les coups.

7 La bouche de l'insensé est une ruine pour lui, et ses lèvres sont un piège à son âme.

8 Les paroles d'un médisant sont comme des friandises; elles pénètrent jusqu'au-dedans des entrailles.

9 Celui qui se relâche dans son ouvrage, est frère de celui qui dissipe ce qu'il a.

10 Le nom de l'Éternel est une forte tour; le juste y court, et il y est dans une haute retraite.

11 Les biens du riche sont sa ville forte, et comme une haute muraille, dans son imagination.

12 Le cœur de l'homme s'élève, avant que la ruine arrive; mais l'humilité précède la gloire.

13 Celui qui répond à un discours, avant que de l'avoir entendu, fait une folie et s'attire la confusion.

14 L'esprit de l'homme le soutiendra dans la maladie; mais si l'esprit est abattu, qui le relèvera?

15 Le cœur de l'homme intelligent acquiert de la science, et l'oreille des sages cherche la connaissance.

16 Le présent d'un homme lui fait faire place, et lui donne accès auprès des grands.

17 Celui qui plaide le premier, paraît juste; mais sa partie vient et l'examine.

18 Le sort termine les procès, et fait les partages entre les puissants.

19 Des frères divisés sont plus difficiles à gagner qu'une ville forte; et leurs différends sont comme les verrous d'un château.

20 C'est du fruit de sa bouche qu'un homme rassasie son corps; c'est du revenu de ses lèvres qu'il sera nourri.

21 La mort et la vie sont au pouvoir de la langue, et celui qui en aime l'usage, en mangera les fruits.

22 Celui qui a trouvé une femme, a trouvé le bonheur; c'est une faveur qu'il obtient de l'Éternel.

23 Le pauvre parle en suppliant; mais le riche répond avec dureté.

24 Celui qui a beaucoup de compagnons les a pour son malheur; mais il y a tel ami plus attaché qu'un frère.

1 A maga kivánsága után megy az agyas ember, minden igaz bölcseség ellen dühösködik.

2 Nem gyönyörködik a bolond az értelemben, hanem abban, hogy az õ elméje nyilvánvalóvá legyen.

3 Mikor eljõ az istentelen, eljõ a megútálás; és a szidalommal a gyalázat.

4 Mély víz az ember szájának beszéde, buzogó patak a bölcseségnek kútfeje.

5 A gonosz személyének kedvezni nem jó, elfordítani az igazat az ítéletben.

6 A bolondnak beszédei szereznek versengést, és az õ szája ütésekért kiált.

7 A bolondnak szája az õ romlása, és az õ beszédei az õ életének tõre.

8 A susárlónak beszédei hizelkedõk; és azok a szív belsejét áthatják.

9 A ki lágyan viseli magát az õ dolgában, testvére annak, a ki tönkre tesz.

10 Erõs torony az Úrnak neve, ahhoz folyamodik az igaz, és bátorságos lészen.

11 A gazdagnak vagyona az õ erõs városa, és mint a magas kõfal, az õ gondolatja szerint.

12 A megromlás elõtt felfuvalkodik az ember elméje; a tisztesség elõtt pedig alázatosság van.

13 A ki felel valamit, míg meg nem hallja, ez bolondság és gyalázatos rá nézve.

14 A férfiú lelke elviseli a maga erõtlenségét; de a megtört lelket ki viseli el?

15 Az eszesnek elméje tudományt szerez, és a bölcseknek füle tudományt keres.

16 Az embernek ajándéka szabad útat szerez néki, és a nagyoknak orczája elé viszi õt.

17 Igaza van annak, a ki elsõ a perben; mígnem eljõ az õ peresfele, és megvizsgálja õt.

18 A versengéseket megszünteti a sorsvetés, és az erõseket elválasztja.

19 A felingerelt atyafiú [erõsb] az erõs városnál, és [az ilyen] versengések olyanok, mint a vár zárja.

20 A férfi szájának hasznával elégedik meg az õ belseje; az õ beszédének jövedelmével lakik jól.

21 Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában [van], és a [miképen] kiki szeret azzal élni, [úgy ]eszi annak gyümölcsét.

22 Megnyerte a jót, a ki talált feleséget, és vett jóakaratot az Úrtól!

23 Alázatos kérést szól a szegény; a gazdag pedig keményen felel.

24 Az ember, a kinek [sok] barátja van, széttöretik; de van barát, a ki ragaszkodóbb a testvérnél.