Lucas 1

Előszó

1 Mivelhogy sokan kezdették rendszerint megírni azoknak a dolgoknak az elbeszélését, a melyek minálunk beteljesedtek, 2 A mint nékünk előnkbe adták, a kik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái voltak az ígének: 3 Tetszék énnékem is, ki eleitől fogva mindeneknek szorgalmasan végére jártam, hogy azokról rendszerint írjak néked, jó Theofilus, 4 Hogy megtudhasd azoknak a dolgoknak bizonyosságát, a melyekre taníttatál.

Angyal adja hírül Keresztelő János születését

5 Heródesnek, a Júdea királyának idejében vala egy Zakariás nevű pap az Abia rendjéből; az ő felesége pedig az Áron leányai közül való vala, és annak neve Erzsébet. 6 És mind a ketten igazak valának az Isten előtt, kik az Úrnak minden parancsolataiban és rendeléseiben feddhetetlenül jártak. 7 És nem volt nékik gyermekük, mert Erzsébet meddő vala, és mind a ketten immár idős emberek valának. 8 Lőn pedig, hogy mikor ő rendjének sorában papi szolgálatot végzett az Isten előtt, 9 A papi tiszt szokása szerint reá jutott a sor, hogy bemenvén az Úrnak templomába, jó illatot gerjesszen. 10 És a népnek egész sokasága imádkozék kívül a jó illatozás idején; 11 Néki pedig megjelenék az Úrnak angyala, állván a füstölő oltár jobbja felől. 12 És láttára megrettene Zakariás, és félelem szállá meg őt. 13 Monda pedig az angyal néki: Ne félj Zakariás; mert meghallgattatott a te könyörgésed, és a te feleséged Erzsébet szül néked fiat, és nevezed az ő nevét Jánosnak. 14 És lészen tenéked örömödre és vigasságodra, és sokan fognak örvendezni az ő születésén; 15 Mert nagy lészen az Úr előtt, és bort és részegítő italt nem iszik; és betelik Szent Lélekkel még az ő anyjának méhétől fogva. 16 És az Izrael fiai közül sokakat megtérít az Úrhoz, az ő Istenükhöz. 17 És ez Ő előtte fog járni az Illés lelkével és erejével, hogy az atyák szívét a fiakhoz térítse, és az engedetleneket az igazak bölcsességére, hogy készítsen az Úrnak tökéletes népet. 18 És monda Zakariás az angyalnak: Miről tudhatom én ezt meg? mert én vén vagyok, és az én feleségem is igen idős. 19 És felelvén az angyal, monda néki: Én Gábriel vagyok, ki az Isten előtt állok; és küldettem, hogy szóljak veled, és ez örvendetes dolgokat jelentsem néked. 20 És ímé megnémulsz és nem szólhatsz mindama napig, a melyen ezek meglesznek: mivelhogy nem hittél az én beszédimnek, a melyek beteljesednek az ő idejökben. 21 A nép pedig várja vala Zakariást, és csodálkozék, hogy a templomban késik. 22 És kijövén, nem szólhata nékik; eszökbe vevék azért, hogy látást látott a templomban; mert ő csak integetett nékik, és néma maradt. 23 És lőn, hogy mikor leteltek az ő szolgálatának napjai, elméne haza. 24 E napok után pedig fogada méhében Erzsébet az ő felesége, és elrejtőzék öt hónapig, mondván: 25 Így cselekedett velem az Úr a napokban, a melyekben reám tekinte, hogy elvegye az én gyalázatomat az emberek között.

Krisztus születését adja hírül Gábriel

26 A hatodik hónapban pedig elküldeték Gábriel angyal Istentől Galileának városába, a melynek neve Názáret, 27 Egy szűzhöz, a ki a Dávid házából való József nevű férfiúnak volt eljegyezve. A szűznek neve pedig Mária. 28 És bemenvén az angyal ő hozzá, monda néki: Örülj, kegyelembe fogadott! Az Úr veled van, áldott vagy te az asszonyok között. 29 Az pedig látván, megdöbbene az ő beszédén, és elgondolkodék, hogy micsoda köszöntés ez?! 30 És monda néki az angyal: Ne félj Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél. 31 És ímé fogansz a te méhedben, és szülsz fiat, és nevezed az ő nevét JÉZUSNAK. 32 Ez nagy lészen, és a Magasságos Fiának hivattatik; és néki adja az Úr Isten a Dávidnak, az ő atyjának, királyi székét; 33 És uralkodik a Jákób házán mindörökké; és az ő királyságának vége nem lészen! 34 Monda pedig Mária az angyalnak: Mimódon lesz ez, holott én férfiat nem ismerek? 35 És felelvén az angyal, monda néki: A Szent Lélek száll te reád, és a Magasságosnak ereje árnyékoz meg téged; azért a mi születik is szentnek hivatik, Isten Fiának. 36 És ímé Erzsébet, a te rokonod, ő is fogant fiat az ő vénségében; és ez már a hatodik hónapja néki, a kit meddőnek hívtak: 37 Mert az Istennél semmi sem lehetetlen. 38 Monda pedig Mária: Imhol az Úrnak szolgálója; legyen nékem a te beszéded szerint. És elméne ő tőle az angyal.

Mária látogatása Erzsébetnél

39 Fölkelvén pedig Mária azokban a napokban, nagy sietséggel méne a hegységbe, Júdának városába; 40 És beméne Zakariásnak házába, és köszönté Erzsébetet. 41 És lőn, mikor hallotta Erzsébet Mária köszöntését, a magzat repese az ő méhében; és betelék Erzsébet Szent Lélekkel; 42 És fennszóval kiálta, mondván: Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse. 43 És honnét van ez nékem, hogy az én Uramnak anyja jön én hozzám? 44 Mert ímé, mihelyt a te köszöntésednek szava füleimbe hatolt, a magzat örvendezéssel kezde repesni az én méhemben. 45 És boldog az, a ki hitt; mert beteljesednek azok, a miket az Úr néki mondott.

Mária éneke

46 Akkor monda Mária: Magasztalja az én lelkem az Urat, 47 És örvendez az én lelkem az én megtartó Istenemben. 48 Mert reá tekintett az ő szolgáló leányának alázatos állapotjára; mert ímé mostantól fogva boldognak mondanak engem minden nemzetségek. 49 Mert nagy dolgokat cselekedék velem a Hatalmas; és szent az ő neve! 50 És az ő irgalmassága nemzetségről nemzetségre vagyon azokon, a kik őt félik. 51 Hatalmas dolgot cselekedék karjának ereje által, elszéleszté az ő szívök gondolatában felfuvalkodottakat. 52 Hatalmasokat dönte le trónjaikról, és alázatosakat magasztalt fel. 53 Éhezőket töltött be javakkal, és gazdagokat küldött el üresen. 54 Felvevé Izráelnek, az ő szolgájának ügyét, hogy megemlékezzék az ő irgalmasságáról. 55 (A miképen szólott volt a mi atyáinknak), Ábrahám iránt és az ő magva iránt mindörökké! 56 Marada pedig Mária Erzsébettel mintegy három hónapig; azután haza tére.

János születése és körülmetélése

57 Erzsébetnek pedig betelék az ő szülésének ideje, és szűle fiat. 58 És meghallák az ő szomszédai és rokonai, hogy az Úr nagy kegyelmességet cselekedett ő vele; és együtt örülének vele. 59 És lőn nyolczad napon, eljövének, hogy körülmetéljék a gyermeket; és az ő atyja nevéről Zakariásnak akarák őt nevezni. 60 És felelvén az ő anyja, monda: Nem; hanem Jánosnak neveztessék. 61 És mondának néki: Senki sincs a te rokonságodban, a ki ezen a néven neveztetnék. 62 És intének az ő atyjának, hogy minek akarja neveztetni? 63 Az pedig táblát kérvén, ezt írá, mondván: János a neve. És elcsodálkozának mindnyájan. 64 És feloldódék az ő szája és nyelve azonnal, és szóla, áldván az Istent. 65 És félelem szállott minden ő szomszédaikra; és Júdeának egész hegyes tartományában elhirdettetének mind e dolgok. 66 És szívökre vevék mindenek, a kik hallák, mondván: Vajjon mi lesz e gyermekből? És az Úrnak keze vala ő vele.

Zakariás éneke

67 És Zakariás, az ő atyja beteljesedék Szent Lélekkel, és prófétála mondván: 68 Áldott az Úr, Izráel Istene, hogy meglátogatta és megváltotta az ő népét, 69 És felemelte az üdvösségnek szarvát nékünk az ő gyermekének, Dávidnak házában, 70 A mint szólott az ő szent prófétáinak szája által, kik eleitől fogva voltak, 71 Hogy a mi ellenségeinktől megszabadít, és mindazoknak kezéből, a kik minket gyűlölnek; 72 Hogy irgalmasságot cselekedjék a mi atyáinkkal, és megemlékezzék az ő szent szövetségéről, 73 Az esküvésről, a melylyel megesküdt Ábrahámnak, a mi atyánknak, hogy ő megadja nékünk, 74 Hogy megszabadulván a mi ellenségeink kezéből, félelem nélkül szolgáljunk néki. 75 Szentségben és igazságban ő előtte a mi életünknek minden napjaiban. 76 Te pedig kis gyermek, a magasságos Isten prófétájának hivattatol; mert az Úr előtt jársz, hogy az ő útait megkészítsed; 77 És az üdvösség ismeretére megtanítsad az ő népét, a bűnöknek bocsánatjában. 78 A mi Istenünk nagy irgalmasságáért, a melylyel meglátogatott minket a naptámadat a magasságból, 79 Hogy megjelenjék azoknak, a kik a sötétségben és a halálnak árnyékában ülnek; hogy igazgassa a mi lábainkat a békességnek útjára! 80 A kis gyermek pedig nevekedik és erősödik vala lélekben; és a pusztában vala mind ama napig, a melyen megmutatta magát az Izráelnek.

Prefácio

1 Tendo muitos empreendido fazer uma narração coordenada dos fatos que *Rm 4.21(Gr.);14.5;Cl 4.12;2Tm 4.5,17; cp.Cl 2.2;1Ts 1.5;Hb 6.11;10.22entre nós se realizaram, 2 como no-los transmitiram os que foram deles *2Pe 1.16;1Jo 1.1testemunhas oculares *Jo 15.27; cp.At 1.21s.desde o princípio *At 26.16;1Co 4.1; cp.Hb 2.3e ministros da *Mc 4.14;16.20;At 8.4;14.25;16.6;17.11palavra 3 também a mim, depois de *1Tm 4.6;2Tm 3.10(Gr.)haver investigado tudo cuidadosamente desde o começo, pareceu-me bem, *cp.At 23.26;24.3;26.25excelentíssimo *At 1.1Teófilo, dar-te por escrito uma narração *At 11.4;18.23em ordem, 4 para que conheças a verdade das coisas em que *At 18.25;Rm 2.18;1Co 14.19;Gl 6.6(Gr.)foste instruído.

Zacarias e Isabel

5 *Mt 2.1Nos dias de Herodes, rei da Judeia, houve um sacerdote chamado Zacarias, da *1Cr 24.10turma de Abias; sua mulher era descendente de Arão, e chamava-se Isabel. 6 Ambos eram *Gn 7.1; cp.At 2.25;8.21justos diante de Deus, andando *Fp 2.15;3.6;1Ts 3.13(Gr.)irrepreensíveis em todos os mandamentos e preceitos do Senhor. 7 Eles não tinham filhos, porquanto Isabel era estéril, e ambos, de idade avançada.

O nascimento de João Batista predito

8 Estando Zacarias a *1Cr 24.19;2Cr 8.14;31.2exercer diante de Deus as funções sacerdotais na ordem da sua turma, coube-lhe por sorte, 9 segundo o costume do sacerdócio, *Êx 30.7s.entrar no santuário do Senhor e queimar o incenso; 10 toda a multidão do povo estava orando da parte *cp.Lv 16.17de fora, à hora do incenso. 11 Apareceu a Zacarias *Lc 2.9;At 5.19um anjo do Senhor, em pé à direita do altar do incenso. 12 Zacarias, vendo-o, ficou turbado, e o temor o assaltou. 13 Mas o anjo lhe disse: *Lc 1.30; cp.Mt 14.27Não temas, Zacarias, porque a tua oração foi ouvida, e Isabel, tua mulher, te dará à luz um filho, *Lc 1.60,63a quem chamarás João; 14 terás gozo e alegria, e muitos se regozijarão com o seu nascimento. 15 Pois ele será grande diante do Senhor *Nm 6.3;Jz 13.4;Mt 11.18;Lc 7.33e não beberá vinho nem bebida forte; já desde o ventre de sua mãe será cheio do Espírito Santo 16 e converterá muitos dos filhos de Israel ao Senhor, Deus deles. 17 Ele *Lc 1.76irá adiante do Senhor no espírito e poder de *Mt 11.14Elias, para converter os corações dos pais aos filhos e converter os desobedientes, de maneira que andem na prudência dos justos, a fim de preparar para o Senhor um povo dedicado. 18 Perguntou Zacarias ao anjo: Como terei certeza disso? Porque eu sou velho, e minha mulher já é de idade avançada. 19 Respondeu o anjo: Eu sou *Lc 1.26;Dn 8.16;9.21Gabriel, que *Mt 18.10assisto diante de Deus e fui enviado a falar-te e a trazer-te estas boas novas; 20 tu ficarás mudo e não poderás falar, até o dia em que essas coisas acontecerem, porque não deste crédito às minhas palavras, que a seu tempo se hão de cumprir. 21 O povo estava esperando a Zacarias e maravilhava-se, enquanto ele se demorava no santuário. 22 Quando ele saiu, não *Lc 1.62lhes podia falar, e perceberam que tinha tido uma visão no santuário; ele lhes fazia acenos e continuou mudo. 23 Cumpridos os dias do seu ministério, retirou-se para sua casa.

A felicidade de Isabel

24 Depois desses dias, Isabel, sua mulher, concebeu e ocultou-se por cinco meses, dizendo: 25 Assim me fez o Senhor nos dias em que ele pôs os olhos sobre mim, *Gn 30.23;Is 4.1para acabar com o meu opróbrio entre os homens.

O nascimento de Jesus predito

26 No sexto mês, foi enviado, da parte de Deus, o anjo *Lc 1.19Gabriel a uma cidade da Galileia, chamada *Mt 2.23Nazaré, 27 a *Mt 1.18uma virgem desposada com um homem que se chamava José, *Mt 1.16,20;Lc 2.4da casa de Davi; o nome da virgem era Maria. 28 Aproximando-se dela, disse: Salve, altamente favorecida! O Senhor é contigo. 29 Ela, porém, ao ouvir essas palavras, *cp.Lc 1.12perturbou-se muito e pôs-se a pensar que saudação seria esta. 30 Disse-lhe o anjo: *Lc 1.13; cp.Mt 14.27Não temas, Maria pois achaste graça diante de Deus. 31 Conceberás no teu ventre e darás à luz um filho, a *Mt 1.21,25;Lc 2.21quem chamarás JESUS. 32 Este será grande e será chamado Filho do *Lc 1.35,76;Lc 6.35;At 7.48;Mc 5.7Altíssimo; o Senhor Deus lhe dará o trono de seu pai Davi, 33 *Mt 1.1e ele reinará eternamente sobre a casa de Jacó, *cp.Mt 28.18;Dn 2.44;7.14,18,27e o seu reino não terá fim. 34 Maria perguntou ao anjo: Como será isso, uma vez que não conheço varão? 35 Respondeu-lhe o anjo: *Mt 1.18O Espírito Santo virá sobre ti, e a virtude *Lc 1.32do Altíssimo te envolverá com a sua sombra; por isso, o que há de nascer será *cp.Mc 1.24chamado santo, *Mt 4.3Filho de Deus. 36 Isabel, tua parenta, também ela concebeu um filho na sua velhice, e já está no sexto mês aquela que era chamada estéril; 37 porque *cp.Mt 19.26nenhuma palavra vinda de Deus será impossível. 38 Disse Maria: Eis aqui a serva do Senhor; faça-se em mim segundo a tua palavra. E o anjo retirou-se.

Maria visita a Isabel. O cântico de Maria

39 Naqueles dias, levantando-se Maria, foi apressadamente *Lc 1.65; cp.Js 20.7;21.11à região montanhosa, a uma cidade de Judá, 40 entrou na casa de Zacarias e saudou a Isabel. 41 Apenas Isabel ouviu a saudação de Maria, a criança deu saltos no ventre dela, e Isabel ficou *Lc 1.67cheia do Espírito Santo 42 e exclamou em alta voz: Bendita és tu entre as mulheres, e bendito é o fruto do teu ventre! 43 Como é que me vem visitar a mãe *cp.Lc 2.11do meu Senhor? 44 Pois, logo que a voz da tua saudação chegou aos meus ouvidos, a criança deu saltos de alegria no meu ventre. 45 *Lc 1.48; cp.Lc 1.20Bem-aventurada aquela que creu que se hão de cumprir as coisas que lhe foram ditas da parte do Senhor! 46 Disse Maria:

*Lc 1.46-53;1Sm 2.1-10A minha alma *Sl 34.2s.engrandece ao Senhor,

47 e *Sl 35.9o meu espírito alegrou-se em *1Tm 1.1;2.3;Tt 1.3;2.10;3.4;Jd 25Deus meu Salvador,

48 porque pôs os olhos na baixeza da sua serva.

pois, de ora em diante, todas as gerações me chamarão *Lc 1.45bem-aventurada,

49 porque o Poderoso me fez grandes coisas.

Santo é o seu nome.

50 E a sua misericórdia estende-se de geração em geração

sobre os que o temem.

51 *Sl 98.1;118.15Manifestou poder com o seu braço,

dissipou os que tinham pensamentos soberbos no coração.

52 Depôs os poderosos dos seus tronos

e exaltou os humildes.

53 Encheu de bens os famintos

e despediu vazios os ricos.

54 Socorreu a Israel, seu servo,

lembrando-se de misericórdia

55 (*cp.Gn 17.19;Sl 132.11;Gl 3.16Como falou a nossos pais.)

para com Abraão e a sua posteridade, para sempre.

Maria volta para casa

56 Maria ficou cerca de três meses com ela; depois, voltou para sua casa.

O nascimento de João Batista

57 Chegado o tempo de dar à luz, Isabel teve um filho. 58 Os seus vizinhos e parentes, sabendo *Gn 19.19da grande misericórdia que o Senhor manifestara para com ela, participavam do seu regozijo. 59 No *Gn 17.12;Lv 12.3;Lc 2.21;Fp 3.5oitavo dia, vieram circuncidar o menino e iam dar-lhe o nome de seu pai, Zacarias. 60 Sua mãe, porém, disse: Não! Mas *Lc 1.13,63será chamado João. 61 Disseram-lhe: Ninguém há entre teus parentes que tenha esse nome. 62 Perguntavam, *Lc 1.22por acenos ao pai que nome queria que lhe pusessem. 63 Ele, pedindo uma tabuinha, escreveu: *Lc 1.13,60João é o seu nome. Todos se maravilharam. 64 Imediatamente, lhe *Lc 1.20foi aberta a boca e solta a língua, e começou a falar, bendizendo a Deus. 65 O temor apoderou-se de todos os seus vizinhos; divulgou-se a notícia de todas essas coisas por toda a *Lc 1.39região montanhosa da Judeia, 66 e todos os que delas souberam as guardaram no coração, dizendo: Que virá a ser, então, este menino? Pois, na verdade, *At 11.21a mão do Senhor era com ele.

O cântico de Zacarias

67 Zacarias, seu pai, ficou *Lc 1.41cheio do Espírito Santo e *cp.Jl 2.28profetizou, dizendo:

68 Bendito seja o Senhor Deus de Israel!

Porque, visitou e *Lc 2.38;Hb 9.12; cp.Lc 1.71;At 1.6remiu o seu povo,

69 e nos suscitou um *1Sm 2.1,10;Sl 18.2;89.17;132.17;Ez 29.21libertador poderoso

na casa de *Mt 1.1Davi, seu servo,

70 *Rm 1.2(Como anunciou *At 3.21desde o princípio pela boca dos seus santos profetas),

71 *cp.Lc 1.68para nos livrar dos nossos inimigos e da mão de todos os que nos odeiam;

72 *Mq 7.20para usar de misericórdia com nossos pais

*Sl 105.8s.;106.45e lembrar-se da sua santa aliança

73 *Gn 22.16ss.do juramento que fez a Abraão, nosso pai,

74 de conceder-nos que, livres da mão dos nossos inimigos,

o servíssemos sem temor,

75 em santidade e justiça diante dele, por todos os nossos dias.

76 sim, e tu, menino, serás chamado *Mt 11.9profeta do *Lc 1.32Altíssimo,

porque *Lc 1.17irás ante a face do Senhor preparar os seus caminhos,

77 para dar ao seu povo conhecimento da salvação,

*Mc 1.4;Jr 31.34na remissão dos seus pecados,

78 devido à entranhável misericórdia de nosso Deus,

pela qual nos visitará a *cp.Ml 4.2;Ef 5.14;2Pe 1.19aurora lá do alto,

79 *cp.Is 9.2;59.8;Mt 4.16para alumiar os que estão de assento nas trevas e na sombra da morte,

para dirigir os nossos pés no caminho da paz.

João Batista habita nos desertos

80 *Lc 2.40O menino crescia, e se fortalecia em espírito, e habitava nos desertos até o dia da sua manifestação a Israel.