Lucas 12

Óvás képmutatástól és kishitűségtől

1 Ezenközben mikor sok ezerből álló sokaság gyűlt egybe, annyira, hogy egymást letapossák, kezdé az ő tanítványainak mondani: Mindenekelőtt oltalmazzátok meg magatokat a farizeusok kovászától, mely a képmutatás;

2 Mert nincs oly rejtett dolog, mely napfényre ne jőne; és oly titok, mely ki ne tudódnék. 3 Annakokáért a mit a sötétben mondtatok, a világosságban fog meghallatszani; és a mit fülbe sugtatok a rejtekházakban, azt a házak tetején fogják hirdetni. 4 Mondom pedig néktek én barátaimnak: Ne féljetek azoktól, kik a testet ölik meg, és azután többet nem árthatnak. 5 De megmondom néktek, kitől féljetek: Féljetek attól, a ki minekutána megöl, van arra is hatalma, hogy a gyehennára vessen. Bizony, mondom néktek, ettől féljetek. 6 Nemde öt verebet meg lehet venni két filléren? és egy sincs azok közül Istennél elfelejtve. 7 De néktek a fejetek hajszálai is mind számon vannak. Ne féljetek azért, sok verébnél drágábbak vagytok. 8 Mondom pedig néktek: Valaki vallást tesz én rólam az emberek előtt, az embernek Fia is vallást tesz arról az Isten angyalai előtt; 9 A ki pedig megtagad engem az emberek előtt, megtagadtatik az Isten angyalai előtt. 10 És ha valaki valamit mond az embernek Fia ellen, megbocsáttatik annak; de annak, a ki a Szent Lélek ellen szól káromlást, meg nem bocsáttatik. 11 Mikor pedig a zsinagógákba visznek benneteket, és a fejedelmek és hatalmasságok elé, ne aggodalmaskodjatok, mimódon vagy mit szóljatok védelmetekre, vagy mit mondjatok; 12 Mert a Szent Lélek azon órában megtanít titeket, mit kell mondanotok.

Óvás telhetetlenségtől és aggódástól

13 Monda pedig néki egy a sokaság közül: Mester, mondd meg az én testvéremnek, hogy oszsza meg velem az örökséget. 14 Ő pedig monda néki: Ember, ki tett engem köztetek biróvá vagy osztóvá? 15 Monda azért nékik: Meglássátok, hogy eltávoztassátok a telhetetlenséget; mert nem a vagyonnal való bővölködésben van az embernek az ő élete. 16 És monda nékik egy példázatot, szólván: Egy gazdag embernek bőségesen termett a földje. 17 Azért magában okoskodék, mondván: Mit cselekedjem? mert nincs hová takarnom az én termésemet. 18 És monda: Ezt cselekszem: Az én csűreimet lerontom, és nagyobbakat építek; és azokba takarom minden gabonámat és az én javaimat. 19 És ezt mondom az én lelkemnek: Én lelkem, sok javaid vannak sok esztendőre eltéve; tedd magadat kényelembe, egyél, igyál, gyönyörködjél! 20 Monda pedig néki az Isten: Bolond, ez éjjel elkérik a te lelkedet te tőled; a miket pedig készítettél, kiéi lesznek? 21 Így van dolga annak, a ki kincset takar magának, és nem az Istenben gazdag.

22 Monda pedig az ő tanítványainak: Annakokáért mondom néktek, ne aggodalmaskodjatok a ti éltetek felől, mit egyetek; se a ti testetek felől, mibe öltözködjetek. 23 Az élet több, hogynem az eledel, és a test, hogynem az öltözet. 24 Tekintsétek meg a hollókat, hogy nem vetnek, sem nem aratnak; kiknek nincs tárházuk, sem csűrük; és az Isten eltartja őket: mennyivel drágábbak vagytok ti a madaraknál? 25 Kicsoda pedig az közületek, a ki aggodalmaskodásával megnövelheti termetét egy arasszal? 26 Annakokáért ha a mi legkisebb dolog, azt sem tehetitek, mit aggodalmaskodtok a többi felől? 27 Tekintsétek meg a liliomokat, mimódon növekednek: nem fáradoznak és nem fonnak: de mondom néktek: Salamon minden ő dicsőségében sem öltözött úgy, mint ezek közül egy. 28 Ha pedig a füvet, mely ma a mezőn van, és holnap kemenczébe vettetik, így ruházza az Isten; mennyivel inkább titeket, ti kicsinyhitűek! 29 Ti se kérdezzétek, mit egyetek vagy mit igyatok; és ne kételkedjetek. 30 Mert mind ezeket a világi pogányok kérdezik; a ti Atyátok pedig tudja, hogy néktek szükségetek van ezekre. 31 Csak keressétek az Isten országát, és ezek mind megadatnak néktek. 32 Ne félj te kicsiny nyáj; mert tetszett a ti Atyátoknak, hogy néktek adja az országot.

33 Adjátok el a mitek van, és adjatok alamizsnát; szerezzetek magatoknak oly erszényeket, melyek meg nem avúlnak, elfogyhatatlan kincset a mennyországban, a hol a tolvaj hozzá nem fér, sem a moly meg nem emészti. 34 Mert a hol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is.

35 Legyenek a ti derekaitok felövezve, és szövétnekeitek meggyújtva; 36 Ti meg hasonlók az olyan emberekhez, a kik az ő urokat várják, mikor jő meg a menyegzőről, hogy mihelyt megjő és zörget, azonnal megnyissák néki. 37 Boldogok azok a szolgák, kiket az úr, mikor haza megy, vigyázva talál: bizony mondom néktek, hogy felövezvén magát, leülteti azokat, és előjövén, szolgál nékik. 38 És ha megjő a második őrváltáskor, és ha a harmadik őrváltáskor jő meg, és úgy találja őket, boldogok azok a szolgák! 39 Ezt pedig jegyezzétek meg, hogy ha tudná a ház gazdája, mely órában jő el a tolvaj, vigyázna, és nem engedné, hogy az ő házába törjön. 40 Ti is azért legyetek készek: mert a mely órában nem gondolnátok, abban jő el az embernek Fia. 41 Monda pedig néki Péter: Uram, nékünk mondod-é ezt a példázatot, vagy mindenkinek is? 42 Monda pedig az Úr: Kicsoda hát a hű és bölcs sáfár, kit az úr gondviselővé tőn az ő háza népén, hogy adja ki nékik élelmüket a maga idejében? 43 Boldog az a szolga, a kit az ő ura, mikor haza jő, ilyen munkában talál! 44 Bizony mondom néktek, hogy minden jószága felett gondviselővé teszi őt. 45 Ha pedig az a szolga így szólna az ő szívében: Halogatja még az én uram a hazajövetelt; és kezdené verni a szolgákat és szolgálóleányokat, és enni és inni és részegeskedni: 46 Megjő annak a szolgának az ura, a mely napon nem várja és a mely órában nem gondolja, és kettévágatja őt, és a hitetlenek sorsára juttatja. 47 És a mely szolga tudta az ő urának akaratát, és nem végezte el, sem annak akarata szerint nem cselekedett, sokkal büntettetik meg; 48 A ki pedig nem tudta, és büntetésre méltó dolgokat cselekedett, kevesebbel büntettetik. És valakinek sokat adtak, sokat követelnek tőle; és a kire sokat bíztak, többet kívánnak tőle. 49 Azért jöttem, hogy e világra tüzet bocsássak: és mit akarok, ha az immár meggerjedett? 50 De keresztséggel kell nékem megkereszteltetnem; és mely igen szorongattatom, míglen az elvégeztetik.

51 Gondoljátok-é, hogy azért jöttem, hogy békességet adjak e földön? Nem, mondom néktek; sőt inkább meghasonlást. 52 Mert mostantól fogva öten lesznek egy házban, a kik meghasonlanak, három kettő ellen, és kettő három ellen. 53 Meghasonlik az atya a fiú ellen, és a fiú az atya ellen; és az anya a leány ellen, és a leány az anya ellen; napa a menye ellen, és a menye a napa ellen.

Idők jelei

54 Monda pedig a sokaságnak is: Mikor látjátok, hogy napnyugotról felhő támad, azonnal ezt mondjátok: Záporeső jő; és úgy lesz. 55 És mikor halljátok fúni a déli szelet, ezt mondjátok: Hőség lesz; és úgy lesz. 56 Képmutatók, az égnek és a földnek ábrázatáról tudtok ítéletet tenni; erről az időről pedig mi dolog, hogy nem tudtok ítéletet tenni? 57 És mi dolog, hogy ti magatoktól is meg nem ítélitek, mi az igaz? 58 Mikor pedig a te ellenségeddel a fejedelem elé mégy, igyekezzél az úton megmenekedni tőle, hogy téged ne vonjon a bíró elé, és a bíró át ne adjon téged a poroszlónak és a poroszló a tömlöczbe ne vessen téged. 59 Mondom néked, hogy nem jősz ki onnét, mígnem megfizetsz mind az utolsó fillérig.

O fermento dos fariseus. Algumas admoestações

1 Entretanto, tendo-se ajuntado milhares de pessoas, de modo que uns a outros se atropelavam, começou Jesus a dizer, primeiro, a seus discípulos: *Mt 16.6,11ss.;Mc 8.15Guardai-vos do fermento dos fariseus, que é a hipocrisia. 2 *Lc 12.2-9;Mt 10.26-33Nada há *Lc 8.17;Mt 10.26;Mc 4.22encoberto que se não venha a descobrir; nem oculto que se não venha a saber. 3 Por isso, o que dissestes nas trevas à luz será ouvido; o que falastes ao ouvido no interior da casa será proclamado dos *Mt 10.27;Mt 24.17eirados. 4 Digo-vos, *Jo 15.13-15amigos meus, não temais aos que matam o corpo e, depois disso, nada mais podem fazer. 5 Mas eu vos mostrarei a quem haveis de temer: *Hb 10.31temei aquele que, depois de matar, tem poder de lançar-vos na *Mt 5.22Geena. Sim, digo-vos: Temei a este. 6 Não se vendem *cp.Mt 10.29cinco passarinhos por dois asses*Um asse valia cerca de 30 réis, moeda brasileira.? E nem um deles está esquecido diante de Deus. 7 *Mt 10.30Mas até os cabelos da vossa cabeça estão todos contados. Não temais; de maior valia sois vós que muitos passarinhos. 8 Digo-vos ainda: todo aquele que me confessar diante dos homens, também o Filho do Homem o confessará *cp.Mt 10.32;Lc 15.10;Rm 10.9perante os anjos de Deus; 9 mas *cp.Lc 9.26;Mt 10.33o que me negar diante dos homens será negado perante os anjos de Deus. 10 *cp.Mt 12.31-32;Mc 3.28-30Todo aquele que proferir uma palavra contra o Filho do Homem, isso lhe será perdoado; mas o que blasfemar contra o Espírito Santo não lhe será perdoado. 11 Quando vos levarem *cp.Mt 10.17perante as sinagogas, os magistrados e as autoridades, *Lc 12.22;Mt 6.25;10.19;Mc 13.11; cp.Lc 21.14não cuideis como, ou o que haveis de responder, ou no que haveis de falar; 12 porque *Mt 10.20; cp.Lc 21.15o Espírito Santo vos ensinará, naquela hora, o que deveis dizer.

Jesus reprova a um avarento

13 Um homem disse-lhe do meio da multidão: Mestre, manda a meu irmão que reparta comigo a herança. 14 Mas ele lhe respondeu: *cp.Mq 6.8;Rm 2.1,3;9.20Homem, quem me constituiu juiz ou partidor entre vós? 15 Disse ao povo: *cp.1Tm 6.6-10Olhai e guardai-vos de toda avareza, porque a vida de um homem não consiste na abundância das coisas que possui. 16 Então, lhes expôs uma parábola, dizendo: As terras de um homem rico produziram muito fruto. 17 Ele discorria consigo: Que hei de fazer, pois não tenho onde recolher os meus frutos? 18 Disse: Farei isto: derribarei os meus celeiros, e os construirei maiores, e aí guardarei toda a colheita e os meus bens; 19 e direi à minha alma: Minha alma, *cp.Ec 11.9tens muitos bens em depósito para largos anos; descansa, come, bebe, regala-te. 20 Mas Deus disse-lhe: *Jr 17.11;Lc 11.40Insensato, esta noite *Jó 27.8te exigirão a tua alma; e *Sl 39.6as coisas que ajuntaste, para quem serão? 21 Assim é aquele que *cp.Lc 12.33entesoura para si e não é rico para com Deus.

A ansiosa solicitude pela vida

22 *Lc 12.22-31;Mt 6.25-33Jesus disse a seus discípulos: Portanto, vos digo: não andeis cuidadosos da vida, pelo que haveis de comer, nem do corpo, pelo que haveis de vestir. 23 Pois a vida é mais que o alimento, e o corpo, mais que o vestido. 24 Considerai *Jó 38.41os corvos, que não semeiam, nem ceifam, não têm despensa nem *Lc 12.18celeiro; contudo, Deus os alimenta. Quanto mais valeis vós do que as aves! 25 Qual de vós, por mais ansioso que esteja, pode acrescentar um *cp.Sl 39.5cúbito à sua estatura? 26 Se, pois, não podeis fazer nem as coisas mínimas, por que estais ansiosos pelas outras? 27 Considerai os lírios, como não trabalham, nem fiam; contudo, vos digo que nem *1Rs 10.4-7Salomão, em toda a sua glória, se vestiu como um deles. 28 Pois, se Deus assim veste a erva no campo, que hoje existe e amanhã é lançada no forno, quanto mais a vós, *Mt 6.30homens de pouca fé! 29 Não procureis o que haveis de comer ou beber, *cp.Mt 6.31nem andeis solícitos; 30 porque os homens do mundo é que procuram todas essas coisas; mas vosso Pai sabe que precisais delas. 31 Buscai, antes, o seu reino, *Mt 6.33e essas coisas vos serão acrescentadas. 32 *Mt 14.27Não temas, *cp.Jo 21.15-17pequeno rebanho; porque *cp.Ef 1.5,9é do agrado de vosso Pai dar-vos o reino. 33 *Mt 19.21;Lc 18.22; cp.11.41Vendei o que possuis e dai esmolas; fazei para vós bolsas que não envelheçam, *Mt 6.20; cp.Lc 12.21um tesouro inexaurível nos céus, onde o ladrão não chega, nem a traça rói; 34 *Mt 6.21porque, onde está o vosso tesouro, aí estará também o vosso coração.

A parábola do servo vigilante

35 *Lc 12.35-36; cp.Mt 25.1ss.Estejam cingidas *cp.Ef 6.14;1Pe 1.13as vossas cintas, e acesas, as vossas candeias; 36 e sede vós semelhantes a homens que esperam pelo seu senhor, ao voltar ele das bodas; para que, quando vier e bater à porta, logo lha abram. 37 Bem-aventurados aqueles servos a quem o senhor achar *Mt 24.42vigiando, quando vier; em verdade vos digo *Lc 17.8;Jo 13.4que ele se cingirá, os fará sentar à mesa e, chegando-se, os servirá. 38 Quer ele venha na *Mt 24.43segunda vigília, quer na terceira, bem-aventurados serão eles, se assim os achar. 39 *Lc 12.39-40;Mt 24.43-44Mas sabei que, se o dono da casa tivesse sabido a que hora havia de vir o ladrão, não o haveria deixado *Mt 6.19arrombar a sua casa. 40 *cp.Lc 21.36;Mc 13.33Estai vós também apercebidos, porque, à hora que não pensais, virá o Filho do Homem.

A parábola dos servos bons e maus

41 Pedro perguntou-lhe: Senhor, diriges esta parábola a nós ou também *cp.Lc 12.47-48a todos? 42 *Lc 7.13Respondeu o Senhor: *Lc 12.42-46;Mt 24.45-51Quem é, pois, *cp.Mt 24.45;Lc 16.1ss.o despenseiro fiel e prudente, ao qual o seu senhor confiará a direção da sua casa, para que, em tempo devido, distribua o alimento? 43 Bem-aventurado aquele *Lc 12.42servo a quem o seu senhor, quando vier, achar assim fazendo. 44 Em verdade vos digo que lhe confiará todos os seus bens. 45 Mas, se aquele servo disser no seu coração: Meu senhor tarda em vir, e começar a espancar os criados e as criadas, a comer, a beber e a embriagar-se, 46 virá o senhor daquele servo no dia em que não o espera e na hora que ele não sabe, e o cortará pelo meio, e lhe dará parte com os infiéis. 47 Aquele servo, que soube a vontade do seu senhor e não se preparou, nem fez conforme a sua vontade será *Dt 25.2castigado com muitos açoites; 48 aquele, porém, *Lv 5.17;Nm 15.29s.que não a soube, e fez coisas que mereciam castigos será punido com poucos açoites. *cp.Mt 13.12De todo aquele a quem muito é dado, muito será requerido; e daquele a quem muito é confiado, mais ainda lhe será exigido.

Jesus traz fogo e dissensão à terra

49 Vim lançar fogo à terra e que mais quero, se ele já está aceso? 50 Mas tenho de ser batizado *Mc 10.38com um batismo e como me angustio até que ele se cumpra! 51 *Lc 12.51-53;Mt 10.34-36Pensais que vim trazer paz à terra? Não, eu vo-lo digo, mas divisão; 52 porque, de ora em diante, haverá numa casa cinco pessoas divididas: três contra duas, e duas contra três; 53 estarão divididas: *Mq 7.6;Mt 10.21o pai contra seu filho, e o filho contra seu pai; a mãe contra sua filha, e a filha contra sua mãe; a sogra contra sua nora, e a nora contra sua sogra.

Os sinais dos tempos

54 Disse também à multidão: *cp.Mt 16.2s.Quando virdes aparecer uma nuvem no poente, logo dizeis que vem chuva, e assim acontece; 55 e, quando virdes soprar o vento sul, dizeis que haverá *cp.Mt 20.12calor, e assim acontece. 56 Hipócritas, *Mt 16.3sabeis distinguir o aspecto da terra e do céu; como, então, não distinguis este tempo? 57 Porque não julgais também *cp.Lc 21.30por vós mesmos o que é justo. 58 Quando, pois, *Lc 12.58-59;Mt 5.25-26vais com o teu adversário ao magistrado, faze o possível para te livrar dele no caminho; para que não suceda que ele te arraste ao juiz, o juiz te entregará ao meirinho, e o meirinho te lançará na prisão. 59 Digo-te que não sairás dali até pagares o último *Mc 12.42centavo.