Jézus megtérésre intő beszéde a galileaiak megöletéséről
1 Jövének pedig ugyanazon időben némelyek, kik néki hírt mondának a Galileabeliek felől, kiknek vérét Pilátus az ő áldozatukkal elegyítette. 2 És felelvén Jézus, monda nékik: Gondoljátok-é, hogy ezek a Galileabeliek bűnösebbek voltak valamennyi Galileabelinél, mivelhogy ezeket szenvedték? 3 Nem, mondom néktek: sőt inkább, ha meg nem tértek, mindnyájan, hasonlóképen elvesztek. 4 Vagy az a tizennyolcz, a kire rászakadt a torony Siloámban, és megölte őket, gondoljátok-é, hogy bűnösebb volt minden más Jeruzsálemben lakó embernél? 5 Nem, mondom néktek: sőt inkább, ha meg nem tértek, mindnyájan hasonlóképen elvesztek. 6 És ezt a példázatot mondá: Vala egy embernek egy fügefája szőlejébe ültetve; és elméne, hogy azon gyümölcsöt keressen, és nem talála. 7 És monda a vinczellérnek: Ímé három esztendeje járok gyümölcsöt keresni e fügefán, és nem találok: vágd ki azt; miért foglalja a földet is hiába? 8 Az pedig felelvén, monda néki: Uram, hagyj békét néki még ez esztendőben, míg köröskörül megkapálom és megtrágyázom: 9 És ha gyümölcsöt terem, jó; ha pedig nem, azután vágd ki azt.
Tizennyolcz esztendős betegség meggyógyítása szombatnapon
10 Tanít vala pedig szombatnapon egy zsinagógában. 11 És ímé vala ott egy asszony, kiben betegségnek lelke vala tizennyolcz esztendőtől fogva; és meg volt görbedve, és teljességgel nem tudott felegyenesedni. 12 És mikor azt látta Jézus, előszólítá, és monda néki: Asszony, feloldattál a te betegségedből! 13 És reá veté kezeit; és azonnal felegyenesedék, és dicsőíté az Istent. 14 Felelvén pedig a zsinagógafő, haragudva, hogy szombatnapon gyógyított Jézus, monda a sokaságnak: Hat nap van, a melyen munkálkodni kell; azokon jőjjetek azért és gyógyíttassátok magatokat, és ne szombatnapon. 15 Felele azért néki az Úr, és monda: Képmutató, szombatnapon nem oldja-é el mindenitek az ő ökrét vagy szamarát a jászoltól, és nem viszi-é itatni? 16 Hát ezt, az Ábrahám leányát, kit a Sátán megkötözött ímé tizennyolcz esztendeje, nem kellett-é feloldani e kötélből szombatnapon? 17 És mikor ezeket mondta, megszégyenülének mindnyájan, kik magokat néki ellenébe veték; és az egész nép örül vala mind azokon a dicsőséges dolgokon, a melyek ő általa lettek.
Példázatok és beszédek Isten országáról
18 Monda pedig Jézus: Mihez hasonló az Isten országa? és mihez hasonlítsam azt? 19 Hasonló a mustármaghoz, melyet az ember vévén, elvet az ő kertjében; és felnevelkedett, és lett nagy fává, és az égi madarak fészket raktak annak ágain. 20 És ismét monda: Mihez hasonlítsam az Isten országát? 21 Hasonló a kovászhoz, melyet az asszony vévén, három mércze lisztbe elegyíte, mígnem az egész megkele. 22 És városokon és falvakon megy vala által, tanítva, és Jeruzsálembe menve. 23 Monda pedig néki valaki: Uram, avagy kevesen vannak-é a kik idvezülnek? Ő pedig monda nékik: 24 Igyekezzetek bemenni a szoros kapun: mert sokan, mondom néktek, igyekeznek bemenni és nem mehetnek. 25 Mikor már a gazda felkél és bezárja az ajtót, és kezdetek kívül állani és az ajtót zörgetni, mondván: Uram! Uram! nyisd meg nékünk; és ő felelvén, ezt mondja néktek: Nem tudom honnét valók vagytok ti; 26 Akkor kezditek mondani: Te előtted ettünk és ittunk, és a mi utczáinkon tanítottál; 27 De ezt mondja: Mondom néktek, nem tudom honnét valók vagytok ti; távozzatok el én tőlem mindnyájan, kik hamisságot cselekesztek!
28 Ott lesz sírás és fogak csikorgatása, mikor látjátok Ábrahámot, Izsákot és Jákóbot, és a prófétákat mind az Isten országában, magatokat pedig kirekesztve. 29 És jőnek napkeletről és napnyugatról, és északról és délről, és az Isten országában letelepednek. 30 És ímé vannak utolsók, a kik elsők lesznek, és vannak elsők, a kik utolsók lesznek.
Heródes áskálódásai. Fájó sóhajtás Jeruzsálem felett
31 Ugyanazon napon jövének ő hozzá némelyek a farizeusok közül, mondván néki: Eredj ki és menj el innét: mert Heródes meg akar téged ölni. 32 És monda nékik: Elmenvén mondjátok meg annak a rókának: Ímé ördögöket űzök ki és gyógyítok ma és holnap, és harmadnapon elvégeztetem. 33 Hanem nékem ma és holnap és azután úton kell lennem; mert nem lehetséges, hogy a próféta Jeruzsálemen kívül vesszen el.
34 Jeruzsálem! Jeruzsálem! ki megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, a kik te hozzád küldettek, hányszor akartam egybegyűjteni a te fiaidat, miképen a tyúk az ő kis csirkéit az ő szárnyai alá, és ti nem akarátok! 35 Ímé pusztán hagyatik néktek a ti házatok; és bizony mondom néktek, hogy nem láttok engem, mígnem eljő az idő, mikor ezt mondjátok: Áldott, a ki jő az Úrnak nevében!
A morte dos galileus e a queda da torre de Siloé
1 Nessa mesma ocasião, vieram alguns dar-lhe notícias dos galileus cujo sangue Mt 27.2Pilatos misturara com o dos sacrifícios que eles ofereciam. 2 Disse-lhes Jesus: cp.Jo 9.2s.Cuidais que estes foram maiores pecadores do que todos os outros galileus, por haverem sofrido essas coisas? 3 Não, eu vo-lo digo; mas, se não vos arrependerdes, todos perecereis do mesmo modo. 4 Ou cuidais que aqueles dezoito sobre os quais caiu a torre de Is 8.6; cp.Ne 3.15;Jo 9.7,11Siloé e os matou foram cp.Mt 6.12;Lc 11.4mais culpados que todos os outros habitantes de Jerusalém? 5 Não, eu vo-lo digo; mas, se não vos arrependerdes, todos perecereis semelhantemente.
A parábola da figueira estéril
6 Narrou esta parábola: Um homem tinha Mt 21.19uma figueira plantada na sua vinha, e foi buscar fruto nela, e não o achou. 7 Então, disse ao viticultor: Há três anos que venho procurar fruto nesta figueira e não o acho; Mt 3.10;7.19;Lc 3.9corta-a; para que está ela ainda ocupando a terra inutilmente? 8 Respondeu-lhe: Senhor, deixa-a por mais este ano, até que eu cave em roda e lhe deite estrume; 9 se der fruto no futuro, bem está; mas, se não, cortá-la-ás.
A cura de uma paralítica
10 Jesus estava Mt 4.23ensinando em uma das sinagogas no sábado. 11 Veio ali uma mulher possessa de um espírito que a Lc 13.16tinha enferma havia dezoito anos; andava curvada e não podia de modo algum endireitar-se. 12 Jesus, vendo-a, chamou-a e disse-lhe: Mulher, estás livre da tua enfermidade; 13 Mc 5.23pôs sobre ela as mãos, e imediatamente ela se endireitou e Mt 9.8glorificava a Deus. 14 Mc 5.22O chefe da sinagoga, indignado de ver que Jesus cp.Mt 12.2;Lc 14.3curava no sábado, disse à multidão: Êx 20.9;Dt 5.13Seis dias há em que se deve trabalhar; vinde, pois, nesses dias, para serdes curados e não no sábado. 15 Lc 7.13Respondeu-lhe, porém, o Senhor: Hipócritas, Lc 14.5não desprende cada um de vós o seu boi ou o seu jumento da manjedoura no sábado, para o levar a beber? 16 Não devia ser solta desta prisão no sábado esta mulher que é cp.Lc 19.9filha de Abraão e que, há dezoito anos, Mt 4.10; cp.Lc 13.11Satanás tinha presa? 17 Dizendo ele isso, ficaram envergonhados todos os seus adversários, e se alegrava Lc 18.43toda a multidão de todas as coisas gloriosas que por ele eram feitas.
A parábola do grão de mostarda
18 Lc 13.18-19;Mt 13.31-32;Mc 4.30-32Disse, pois: Mt 13.24;Lc 13.20A que é semelhante o reino de Deus, e a que o compararei? 19 É semelhante a um grão de mostarda que um homem tomou e plantou na sua horta, e que cresceu e fez-se árvore; e as aves do céu pousaram nos seus ramos.
A parábola do fermento
20 Disse-lhes mais: Mt 13.24;Lc 13.20A que compararei o reino de Deus? 21 É Lc 13.20-21;Mt 13.33semelhante ao fermento que uma mulher tomou e escondeu Mt 13.33em três medidas de farinha, até ficar toda ela levedada.
A porta estreita
22 Passava Jesus pelas cidades e aldeias, ensinando e Lc 9.51caminhando para Jerusalém. 23 Um homem perguntou-lhe: Senhor, são poucos os que se salvam? 24 Respondeu-lhes: Mt 7.13Porfiai em entrar pela porta estreita, porque vos digo que muitos procurarão entrar, e não poderão. 25 Quando o dono da casa se tiver levantado Mt 25.10e houver fechado a porta, e vós, do lado de fora, Lc 3.8começardes a bater, dizendo: Mt 25.11; cp.7.22Senhor, abre-nos a porta, e ele vos responder: Lc 13.27;Mt 7.23;25.12Não sei donde sois 26 então, começareis a dizer: Nós comemos e bebemos na tua presença, e tu ensinaste nas nossas ruas. 27 Ele vos dirá: Lc 13.25Não sei donde sois; Mt 25.41retirai-vos de mim, todos vós os que praticais a iniquidade. 28 Mt 8.12Ali haverá o choro e o ranger de dentes, quando virdes, no reino de Deus, Abraão, Isaque, Jacó e todos os profetas e vós, excluídos dele. 29 Muitos Mt 8.11virão do Oriente e do Ocidente, do Norte e do Sul e hão de sentar-se à mesa no reino de Deus. 30 Mt 19.30Últimos há que serão primeiros, e primeiros que serão últimos.
Jesus envia uma mensagem a Herodes. Lamento sobre Jerusalém
31 Naquela mesma hora, alguns fariseus vieram dizer-lhe: Retira-te e vai-te daqui, porque Mt 14.1;Lc 3.1;9.7;23.7Herodes quer tirar-te a vida. 32 Respondeu-lhes Jesus: Ide dizer a esse raposo que, hoje e amanhã, expulso os demônios, e faço curas, e, no terceiro dia, cp.Hb 2.10;5.9;7.28serei consumado. 33 cp.Jo 11.9Importa, contudo, caminhar hoje, amanhã e depois de amanhã, porque não convém Mt 21.11que um profeta pereça fora de Jerusalém. 34 Lc 13.34-35;Mt 23.37-39; cp.Lc 19.41Jerusalém, Jerusalém, que matas os profetas e apedrejas os que te são enviados! Quantas vezes quis eu ajuntar teus filhos Mt 23.37como uma galinha ajunta os do seu ninho debaixo das asas, e vós não o quisestes! 35 Eis aí vos é deixada a vossa casa. Declaro-vos que não me vereis, até que venha o dia em que digais: Sl 118.26;Mt 21.9;Lc 19.38Bendito aquele que vem em nome do Senhor!