Jézus megkisértetik
1 Jézus pedig Szent Lélekkel telve, visszatére a Jordántól, és viteték a Lélektől a pusztába 2 Negyven napig, kísértetvén az ördög által. És nem evék semmit azokban a napokban; de mikor azok elmúltak, végre megéhezék. 3 És monda néki az ördög. Ha Isten Fia vagy, mondd e kőnek, hogy változzék kenyérré. 4 Jézus pedig felele néki, mondván: Meg van írva, hogy nemcsak kenyérrel él az ember, hanem az Istennek minden ígéjével. 5 Majd felvivén őt az ördög egy nagy magas hegyre, megmutatá néki e föld minden országait egy szempillantásban, 6 És monda néki az ördög: Néked adom mindezt a hatalmat és ezeknek dicsőségét; mert nékem adatott, és annak adom, a kinek akarom; 7 Azért ha te engem imádsz, mindez a tied lesz. 8 Felelvén pedig Jézus, monda néki: Távozz tőlem, Sátán; mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak néki szolgálj. 9 Azután Jeruzsálembe vivé őt, és a templom ormára állítván, monda néki: Ha Isten Fia vagy, vesd alá magad innét; 10 Mert meg van írva: Az ő angyalinak parancsol te felőled, hogy megőrizzenek téged; 11 És: Kezökben hordoznak téged, hogy valamikép meg ne üssed lábadat a kőbe. 12 Felelvén pedig Jézus, monda néki: Megmondatott: Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet. 13 És elvégezvén minden kísértést az ördög, eltávozék tőle egy időre.
Krisztus megkezdi tanítói hivatalát és prédikál Názáretben
14 Jézus pedig megtére a Léleknek erejével Galileába: és híre méne néki az egész környéken. 15 És ő taníta azoknak zsinagógáiban, dicsőíttetvén mindenektől.
16 És méne Názáretbe, a hol felneveltetett: és beméne, szokása szerint, szombatnapon a zsinagógába, és felálla olvasni. 17 És adák néki az Ésaiás próféta könyvét; és a könyvet feltárván, arra a helyre nyita, a hol ez vala írva: 18 Az Úrnak lelke van én rajtam, mivelhogy felkent engem, hogy a szegényeknek az evangyéliomot hirdessem, elküldött, hogy a töredelmes szívűeket meggyógyítsam, hogy a foglyoknak szabadulást hirdessek és a vakok szemeinek megnyilását, hogy szabadon bocsássam a lesujtottakat, 19 Hogy hirdessem az Úrnak kedves esztendejét. 20 És behajtván a könyvet, átadá a szolgának, és leüle. És a zsinagógában mindenek szemei ő reá valának függesztve. 21 Ő pedig kezde hozzájuk szólani: Ma teljesedett be ez az Írás a ti hallástokra. 22 És mindnyájan bizonyságot tőnek felőle, és elálmélkodának kedves beszédein, a melyek szájából származtak, és mondának: Avagy nem a József fia-é ez? 23 És monda nékik: Bizonyára azt a példabeszédet mondjátok nékem: Orvos, gyógyítsd meg magadat! A miket hallottunk, hogy Kapernaumban történtek, itt a te hazádban is cselekedd meg azokat. 24 Monda pedig: Bizony mondom néktek: Egy próféta sem kedves az ő hazájában. 25 És igazán mondom néktek, hogy Illés idejében sok özvegy asszony volt Izráelben, mikor az ég három esztendeig és hat hónapig be volt zárva, úgy hogy az egész tartományban nagy éhség volt; 26 Mégis azok közül senkihez nem küldetett Illés, hanem csak Sidonnak Sareptájába az özvegy asszonyhoz. 27 És az Elizeus próféta idejében sok bélpoklos volt Izráelben; de azok közül egy sem tisztult meg, csak a Siriából való Naámán. 28 És betelének mindnyájan haraggal a zsinagógában, mikor ezeket hallották. 29 És felkelvén, kiűzék őt a városon kívül és vivék őt annak a hegynek szélére, a melyen az ő városuk épült, hogy onnan letaszítsák. 30 Ő azonban közöttük átmenve, eltávozék.
Jézus Kapernaumban prédikál, ördöngőst gyógyít meg
31 És leméne Kapernaumba, Galilea városába; és tanítja vala azokat szombatnapokon. 32 És csodálkozának az ő tudományán, mert beszéde hatalmas vala. 33 És a zsinagógában vala egy tisztátalan ördögi lélektől megszállt ember, a ki fennhangon kiálta, 34 Mondván: Ah, mi közünk hozzád názáreti Jézus? Jöttél, hogy elveszíts minket? Ismerlek téged ki vagy: az Istennek ama Szentje! 35 És megdorgálá őt Jézus, mondván: Némulj meg és menj ki ez emberből! És az ördög azt a középre vetvén, kiméne belőle, és nem árta néki semmit. 36 És támada félelem mindenekben, és egymással szólnak és beszélnek vala, mondván: Mi dolog ez, hogy nagy méltósággal és hatalommal parancsol a tisztátalan lelkeknek és kimennek? 37 És elterjede a hír ő felőle a környék minden helyén.
Jézus meggyógyítja Péter napát
38 Azután a zsinagógából eltávozván, a Simon házába méne. A Simon napa pedig nagy hideglelésben feküdt, és könyörögtek neki érette. 39 És Jézus mellé állván, megdorgálá a hideglelést, és az elhagyá őt; és ő azonnal felkelvén, szolgála nékik. 40 A nap lementével pedig, mindenek, a kiknek különféle betegeik valának, ő hozzá vivék azokat; ő pedig mindegyikőjükre reávetvén kezeit, meggyógyítá őket. 41 Sokakból pedig ördögök is mentek ki, kiáltozván és mondván: Te vagy ama Krisztus, az Isten Fia! De ő megdorgálván, nem engedé őket szólani, mivelhogy tudták, hogy ő a Krisztus. 42 A nap fölkeltekor pedig kimenvén, puszta helyre méne; de a sokaság felkeresé őt, és hozzámenének, és tartóztaták őt, hogy ne menjen el tőlök. 43 Ő pedig monda nékik: Egyéb városoknak is hirdetnem kell nékem az Istennek országát; mert azért küldettem. 44 És prédikál vala Galilea zsinagógáiban.
A tentação de Jesus
1 Lc 4.1-13;Mt 4.1-11;Mt 1.12-13Cheio do Espírito Santo, Lc 3.3,21voltou Jesus do Jordão e foi guiado pelo Espírito, no deserto, 2 durante quarenta dias, sendo tentado pelo Diabo. Nada comeu nesses dias; mas, passados eles, teve fome. 3 Então, lhe disse o Diabo: Se és Filho de Deus, manda que esta pedra se torne em pão. 4 Respondeu-lhe Jesus: Dt 8.3Está escrito que não só de pão viverá o homem. 5 Mt 4.8-10Levando-o a uma altura, mostrou-lhe, num relance, todos os reinos do Mt 24.14mundo. 6 Disse-lhe o Diabo: Dar-te-ei toda esta autoridade e a glória destes reinos, cp.1Jo 5.19porque ela me tem sido entregue, e a dou a quem eu quiser; 7 se tu, pois, me adorares, tudo será teu. 8 Respondeu-lhe Jesus: Está escrito: Ao Senhor teu Deus adorarás, e só a ele darás culto. 9 Mt 4.5-7Então o levou a Jerusalém, o colocou sobre o pináculo do templo e lhe disse: Se és Filho de Deus, lança-te daqui abaixo; 10 porque está escrito:
Sl 91.11-12Aos seus anjos ordenará a teu respeito para te guardarem,
11 e:
Eles te susterão nas suas mãos,
Para não tropeçares em alguma pedra.
12 Respondeu-lhe Jesus: Dt 6.16Dito está que não tentarás o Senhor teu Deus.
13 Tendo o Diabo acabado toda a sorte de tentação, apartou-se dele até ocasião oportuna.
Jesus volta para a Galileia, e principia a sua missão
14 Mt 4.12Regressou Jesus para a Galileia no poder do Espírito, e Lc 4.37;Mt 9.26a sua fama correu por toda a circunvizinhança. 15 Ele Mt 4.23ensinava nas sinagogas, sendo glorificado por todos.
Jesus prega na sinagoga de Nazaré
16 Indo a Lc 2.39,51Nazaré, onde se criara, ao sábado cp.Mt 13.54;Mc 6.1s.entrou na sinagoga segundo o seu costume, cp.At 13.14-16e levantou-se para ler. 17 Foi-lhe entregue o livro do profeta Isaías e, abrindo-o, achou o lugar em que estava escrito:
18 Is 61.1s.;Mt 12.18; cp.11.5;Jo 3.34O Espírito do Senhor está sobre mim,
Pelo que me ungiu para anunciar boas novas aos pobres;
Enviou-me para proclamar libertação aos cativos,
E restauração da vista aos cegos,
Para pôr em liberdade os oprimidos,
19 E Lv 25.10proclamar o ano aceitável do Senhor.
20 Tendo Lc 4.17fechado o livro, o entregou ao assistente Mt 26.55e sentou-se; e todos na sinagoga tinham os olhos fixos nele. 21 Então começou Jesus a dizer-lhes: Hoje se cumpriu esta Escritura nos vossos ouvidos. 22 Todos lhe davam testemunho e se maravilhavam das palavras cheias de graça que saíam da sua boca, e perguntavam: cp.Mt 13.55;Mc 6.3;Jo 6.42Não é este o filho de José? 23 Disse-lhes Jesus: Sem dúvida citar-me-eis este provérbio: Médico, cura-te a ti mesmo; tudo o que soubemos que fizeste em Mt 4.13;Mc 1.21ss.;2.1ss.;Jo 4.46ss.; cp.Lc 4.35ss.Cafarnaum, faze-o também aqui na tua Lc 4.16;Lc 2.39,51;Mc 6.1terra. 24 Prosseguiu: Em verdade vos afirmo que Mt 13.57;Mc 6.4;Jo 4.44nenhum profeta é aceito na sua terra. 25 Porém, com certeza, vos digo que muitas viúvas havia em Israel nos 1Rs 17.1;18.1;Tg 5.17dias de Elias, quando se fechou o céu por três anos e seis meses, de modo que houve uma grande fome em toda a terra; 26 e a nenhuma delas foi Elias enviado, 1Rs 17.9senão a uma viúva de Sarepta cp.Mt 11.21de Sidom. 27 Havia também muitos leprosos em Israel no tempo do profeta Eliseu, e nenhum deles ficou limpo, 2Rs 5.1-14senão Naamã, o siro. 28 Todos na sinagoga se encheram de ira, ao ouvir essas coisas; 29 e, levantando-se, cp.At 7.58;Nm 15.35;Hb 13.12expulsaram-no da cidade e o levaram até o cume do monte sobre o qual estava edificada a cidade, para o precipitarem. 30 Mas Jesus, cp.Jo 10.39passando por meio deles, seguiu o seu caminho.
A cura de um endemoninhado em Cafarnaum
31 Lc 4.31-37;Mc 1.21-28Desceu Mt 4.13; cp.Lc 4.23a Cafarnaum, cidade da Galileia. Ele os ensinava no sábado. 32 Mt 7.28E admiravam-se da Lc 4.36; cp.Jo 7.46sua doutrina, porque a sua palavra era com autoridade. 33 Estava na sinagoga um homem possesso do espírito de um demônio imundo, e bradou em alta voz: 34 Deixa-nos! Mt 8.29Que temos nós contigo, Jesus, Mc 1.24Nazareno? Vieste a perder-nos? Bem sei quem és; és o Mc 1.24Santo de Deus. 35 Jesus Lc 4.39,41;Mt 8.26;Mc 4.39;Lc 8.24repreendeu-o, dizendo: Cala-te e sai deste homem. O demônio, depois de o ter lançado por terra no meio de todos, saiu dele sem tê-lo ofendido. 36 Todos ficaram admirados e perguntavam uns aos outros: Que palavra é esta, pois, Lc 4.32com autoridade e poder, ordena aos espíritos imundos, e eles saem? 37 E por Lc 4.14todos os lugares da circunvizinhança divulgava-se a sua fama.
A cura da sogra de Pedro
38 Lc 4.38-39;Mt 8.14-15;Mc 1.29-31Tendo saído da sinagoga, entrou na casa de Simão. A sogra deste estava com Mt 4.24uma febre violenta, e pediram-lhe a favor dela. 39 Ele, inclinando-se para ela, Lc 4.35,41repreendeu a febre; a febre a deixou, e logo se levantou e os servia.
Muitos outros curados
40 Lc 4.40-41;Mt 8.16-17;Mc 1.32-34Ao cp.Mc 1.32pôr do sol, todos os que tinham enfermos de várias moléstias lhos trouxeram; e ele, Mc 5.23pondo as mãos sobre cada um deles, Mt 4.23os curou. 41 Também de muitos saíram os demônios, gritando: Tu és Mt 4.3o Filho de Deus. Ele, Lc 4.35repreendendo-os, Mc 1.34; cp.Mt 8.4não lhes permitiu que falassem, porque sabiam que ele era o Cristo.
Jesus vai a um lugar deserto
42 Lc 4.42-43;Mc 1.35-38Sendo já dia, saiu e foi a um lugar deserto; as multidões procuravam-no e, encontrando-o, queriam detê-lo, para que não as deixasse. 43 Mas ele lhes disse: É necessário que eu anuncie o evangelho do reino de Deus também às outras cidades, pois cp.Mc 1.38para isso é que fui enviado.
Jesus prega na Judeia
44 Mt 4.23E pregava nas sinagogas da Judeia.