Lucas 23

Krisztus szenvedése és megcsúfoltatása Pilátus és Heródes előtt

1 És fölkelvén az ő egész sokaságuk, vivék őt Pilátushoz. 2 És kezdék őt vádolni, mondván: Úgy találtuk, hogy ez a népet félrevezeti, és tiltja a császár adójának fizetését, mivelhogy ő magát ama király Krisztusnak mondja. 3 Pilátus pedig megkérdé őt, mondván: Te vagy-é a zsidók királya? És ő felelvén néki, monda: Te mondod! 4 Monda pedig Pilátus a főpapoknak és a sokaságnak: Semmi bűnt nem találok ez emberben. 5 De azok erősködének, mondván: A népet felzendíti, tanítván az egész Júdeában, elkezdve Galileától mind idáig. 6 Pilátus pedig Galileát hallván, megkérdé, vajjon galileai ember-é ő? 7 És mikor megtudta, hogy ő a Héródes hatósága alá tartozik, Héródeshez küldé őt, mivelhogy az is Jeruzsálemben vala azokban a napokban. 8 Héródes pedig Jézust látván igen megörüle: mert sok időtől fogva kívánta őt látni, mivelhogy sokat hallott ő felőle, és reménylé, hogy majd valami csodát lát, melyet ő tesz. 9 Kérdezé pedig őt sok beszéddel; de ő semmit nem felele néki. 10 Ott állanak vala pedig a főpapok és az írástudók, teljes igyekezettel vádolván őt. 11 Héródes pedig az ő katonáival egybe semminek állítván és kicsúfolván őt, minekutána felöltöztette fényes ruhába, visszaküldé Pilátushoz. 12 És az napon lőnek barátok egymással Pilátus és Héródes; mert az előtt ellenségeskedésben valának egymással.

Jézus elitéltetése

13 Pilátus pedig a főpapokat, főembereket és a népet egybegyűjtvén, 14 Monda nékik: Ide hoztátok nékem ez embert, mint a ki a népet félrevezeti: és ímé én ti előttetek kivallatván, semmi olyan bűnt nem találtam ez emberben, a mivel őt vádoljátok: 15 De még Héródes sem; mert titeket ő hozzá igazítálak; és ímé semmi halálra való dolgot nem cselekedett ő. 16 Megfenyítvén azért őt, elbocsátom. 17 Kell vala pedig elbocsátania nékik ünnepenként egy foglyot. 18 De felkiálta az egész sokaság, mondván: Vidd el ezt, és bocsásd el nékünk Barabbást! 19 Ki a városban lett valami lázadásért és gyilkosságért vettetett a tömlöczbe. 20 Pilátus azért ismét felszólala, el akarván bocsátani Jézust; 21 De azok ellene kiáltának, mondván: Feszítsd meg! Feszítsd meg őt! 22 Ő pedig harmadszor is monda nékik: Mert mi gonoszt tett ez? Semmi halálra való bűnt nem találtam ő benne; megfenyítvén azért őt, elbocsátom! 23 Azok pedig nagy fenszóval sürgeték, kérvén, hogy megfeszíttessék; és az ő szavok és a főpapoké erőt vesz vala. 24 És Pilátus megítélé, hogy meglegyen, a mit kérnek vala. 25 És elbocsátá nékik azt, a ki lázadásért és gyilkosságért vettetett a tömlöczbe, a kit kértek vala; Jézust pedig kiszolgáltatá az ő akaratuknak.

Jézus a fájdalomútján

26 Mikor azért elvivék őt, egy Czirénebeli Simont megragadván, ki a mezőről jöve, arra tevék a keresztfát, hogy vigye Jézus után. 27 Követé pedig őt a népnek és az asszonyoknak nagy sokasága, a kik gyászolák és siraták őt. 28 Jézus pedig hozzájok fordulván, monda: Jeruzsálem leányai, ne sírjatok én rajtam, hanem ti magatokon sírjatok, és a ti magzataitokon. 29 Mert ímé jőnek napok, melyeken ezt mondják: Boldogok a meddők, és a mely méhek nem szültek, és az emlők, melyek nem szoptattak! 30 Akkor kezdik mondani a hegyeknek: Essetek mi reánk; és a halmoknak: Borítsatok el minket! 31 Mert ha a zöldelő fán ezt mívelik, mi esik a száraz fán?32 Vivének pedig két másikat is, két gonosztevőt ő vele, hogy megölessenek.

Jézus megfeszíttetése és halála

33 Mikor pedig elmenének a helyre, mely Koponya helyének mondatik, ott megfeszíték őt és a gonosztevőket, egyiket jobbkéz felől, a másikat balkéz felől. 34 Jézus pedig monda: Atyám! bocsásd meg nékik; mert nem tudják mit cselekesznek. Elosztván pedig az ő ruháit, vetének reájok sorsot. 35 És a nép megálla nézni. Csúfolák pedig őt a főemberek is azokkal egybe, mondván: Egyebeket megtartott, tartsa meg magát, ha ő a Krisztus, az Istennek ama választottja. 36 Csúfolák pedig őt a vitézek is, odajárulván és eczettel kínálván őt. 37 És ezt mondván néki: Ha te vagy a zsidóknak ama Királya, szabadítsd meg magadat! 38 Vala pedig egy felirat is fölébe írva görög, római és zsidó betűkkel: Ez a zsidóknak ama Királya. 39 A felfüggesztett gonosztevők közül pedig az egyik szidalmazá őt, mondván: Ha te vagy a Krisztus, szabadítsd meg magadat, minket is! 40 Felelvén pedig a másik, megdorgálá őt, mondván: Az Istent sem féled-e te? Hiszen te ugyanazon ítélet alatt vagy! 41 És mi ugyan méltán; mert a mi cselekedetünknek méltó büntetését vesszük: ez pedig semmi méltatlan dolgot nem cselekedett. 42 És monda Jézusnak: Uram, emlékezzél meg én rólam, mikor eljősz a te országodban! 43 És monda néki Jézus: Bizony mondom néked: Ma velem leszel a paradicsomban. 44 Vala pedig mintegy hat óra, és sötétség lőn az egész tartományban mind kilencz órakorig. 45 És meghomályosodék a nap, és a templom kárpitja középen ketté hasada. 46 És kiáltván Jézus nagy szóval, monda: Atyám, a te kezeidbe teszem le az én lelkemet. És ezeket mondván, meghala. 47 Látván pedig a százados, a mi történt, dicsőíté az Istent, mondván: Bizony ez ember igaz vala. 48 És az egész sokaság, mely e dolognak látására ment oda, látván azokat, a mik történtek, mellét verve megtére. 49 Az ő ismerősei pedig mind, és az asszonyok, a kik Galileából követék őt, távol állának, nézvén ezeket.

Jézus temetése

50 És ímé egy ember, kinek József vala neve, tanácsbeli, jó és igaz férfiú, 51 Ki nem vala részes azoknak tanácsában és cselekedetében, Arimathiából, a zsidók városából való, ki maga is várja vala az Istennek országát; 52 Ez oda menvén Pilátushoz, elkéré a Jézus testét. 53 És levévén azt, begöngyölé azt gyolcsba, és helyhezteté azt egy sziklába vágott sírboltba, melyben még senki sem feküdt. 54 És az a nap péntek vala, és szombat virrada rá. 55 Az őt követő asszonyok is pedig, kik vele Galileából jöttek, megnézék a sírt, és hogy miképen helyeztetett el az ő teste. 56 Visszatérvén pedig, készítének fűszerszámokat és keneteket. 57 És szombaton nyugovának a parancsolat szerint.

Jesus perante Pilatos

1 Toda a assembleia levantou-se e *Mt 27.2;Mc 15.1;Jo 18.28conduziu Jesus a Pilatos. 2 *Lc 23.2-3;Mt 27.11-14;Mc 15.2-5;Jo 18.29-37Começaram a acusá-lo, dizendo: Achamos este homem *Lc 23.14pervertendo a nossa nação, *cp.Lc 20.22;Jo 18.33ss.;19.12;At 17.7vedando pagar tributo a César e dizendo ser ele Cristo, Rei. 3 Pilatos perguntou-lhe: És tu o rei dos judeus? Respondeu-lhe Jesus: *Lc 22.70Tu o dizes. 4 Disse Pilatos aos principais sacerdotes e à multidão: *Lc 23.14,22;Mt 27.23;Mc 15.14;Jo 18.38;19.4,6Não acho culpa alguma neste homem. 5 Mas eles instavam ainda mais, dizendo: Ele agita o povo, ensinando por toda a Judeia, *Mt 4.12desde a Galileia, onde começou, até aqui. 6 Pilatos, ouvindo isso, perguntou se o homem era galileu. 7 Quando soube que era da jurisdição de Herodes, o enviou ao mesmo *Mt 14.1;Mc 6.14; cp.Lc 3.1;9.7;13.31Herodes, que, naqueles dias, se achava em Jerusalém.

Jesus perante Herodes

8 Herodes, vendo a Jesus, ficou muito contente; pois, *Lc 9.9de longo tempo, queria vê-lo, porque tinha ouvido falar a respeito dele; e esperava vê-lo fazer um milagre. 9 Fez-lhe muitas perguntas; *cp.Mt 27.12,14;Mc 15.5;Jo 19.9mas Jesus nada lhe respondeu. 10 Os principais sacerdotes e os escribas estavam ali, acusando-o com veemência. 11 Herodes, com a sua guarda, desprezou-o, e escarneceu dele e, *cp.Mt 27.28vestindo-o com um manto resplandecente, tornou a enviá-lo a Pilatos. 12 Naquele dia, *cp.At 4.27Herodes e Pilatos vieram a ser amigos; pois, antes, eram inimigos um do outro.

Jesus outra vez perante Pilatos

13 Reunindo Pilatos os principais sacerdotes, *Lc 23.35;Jo 7.26,48;12.42;At 3.17;4.5,8;13.27as autoridades e o povo, 14 disse-lhes: Apresentastes-me este homem *Lc 23.2como agitador do povo, e eis que, interrogando-o eu diante de vós, *Lc 23.4não achei nele nenhuma culpa das que o acusais. 15 Nem tampouco *Mt 14.1;Mc 6.14; cp.Lc 3.1;9.7;13.31Herodes, pois no-lo tornou a enviar; nada tem feito ele digno de morte. 16 Portanto, depois de o *cp.Mt 27.26;Mc 15.15;Jo 19.1;At 16.37;Lc 23.22castigar, soltá-lo-ei*Alguns manuscritos inserem v. 17: E era-lhe necessário soltar-lhes um pela festa.. 17 [E era-lhe necessário soltar-lhes um pela festa.] 18 Todos, à uma, começaram a gritar: *Lc 23.18-25;Mt 27.15-26;Mc 15.6-15; cp. Jo 18.39—19.16Seja morto este, e solta-nos Barrabás — 19 o qual tinha sido preso por causa de uma sedição na cidade e por um homicídio. 20 Pilatos, querendo soltar a Jesus, falou-lhes de novo. 21 Mas eles gritavam: Crucifica-o! Crucifica-o! 22 Falou-lhes ainda pela terceira vez: Pois que mal fez ele? Não achei nele causa alguma de morte; portanto, depois de o *Lc 23.16castigar, soltá-lo-ei. 23 Mas eles insistiam em altas vozes, pedindo que fosse crucificado. E o seu clamor prevaleceu. 24 Decidiu Pilatos que se fizesse o que eles pediam; 25 soltou aquele que havia sido preso por causa da sedição e do homicídio, a quem eles pediam, mas entregou a Jesus à vontade deles.

Simão leva a cruz de Jesus

26 *Lc 23.26;Mt 27.33;Mc 15.21; cp.Jo 19.17Quando o conduziram, pegaram num certo Simão, *Mt 27.32cireneu, que vinha do campo, e puseram a cruz sobre ele, para que a levasse após Jesus.

Jesus no caminho do Calvário

27 Seguia-o uma grande multidão de povo e de mulheres, as quais o *Lc 8.52pranteavam e lamentavam. 28 Porém Jesus, voltando-se para elas, disse: Filhas de Jerusalém, não choreis por mim; mas chorai por vós mesmas e por vossos filhos, 29 porque dias virão em que se dirá: *Mt 24.19;Lc 21.23; cp.Lc 11.27Bem-aventuradas as estéreis, e os ventres que nunca geraram, e os peitos que nunca amamentaram! 30 Então, começarão a *Os 10.8;Ap 6.16; cp.Is 2.19-20dizer aos montes: Caí sobre nós; e aos outeiros: Cobri-nos. 31 Porque, se isso se faz no lenho verde, que se fará no seco?

32 *Mt 27.38;Mc 15.27;Jo 19.18Eram também levados dois outros, que eram malfeitores, para serem mortos com ele.

A crucificação

33 *Lc 23.33-43;Mt 27.33-44;Mc 15.22-32;Jo 19.17-24Quando chegaram ao lugar chamado Calvário, ali o crucificaram a ele, e também aos malfeitores, um à direita, e outro à esquerda. 34 Disse Jesus: *Mt 11.25;Lc 22.42Pai, perdoa-lhes, pois não sabem o que fazem. Então, repartindo as vestes dele, *Jo 19.24deitaram sortes sobre elas. 35 O povo estava ali presenciando tudo. *Lc 23.13As autoridades zombavam dele, dizendo: Aos outros salvou; *cp.Mt 27.43salve-se a si mesmo, se é o Cristo de Deus, seu escolhido. 36 Os soldados também o escarneciam, chegando-se a ele, *Mt 27.48oferecendo-lhe vinagre 37 e dizendo: Se tu és o rei dos judeus, salva-te a ti mesmo. 38 Estava também sobre ele esta inscrição: *cp.Mt 27.37;Mc 15.26;Jo 19.19ESTE É O REI DOS JUDEUS.

Os dois malfeitores

39 *Lc 23.39-43; cp.Mt 27.44;Mc 15.32Um dos malfeitores que estavam pendurados blasfemava contra ele, dizendo: Não és tu o Cristo? *Lc 23.35,37Salva-te a ti mesmo e a nós também. 40 Mas o outro, repreendendo-o, disse: Nem ao menos temes a Deus, estando debaixo da mesma condenação? 41 Nós, certamente, com justiça, porque recebemos o castigo que merecem os nossos atos; mas este nenhum mal fez. 42 E disse: Jesus, lembra-te de mim quando entrares no teu reino. 43 Ele lhe respondeu: Em verdade te digo que hoje estarás comigo *2Co 12.4;Ap 2.7; cp.Gn 2.8, etc. (LXX)no paraíso.

A morte de Jesus

44 *Lc 23.44-49;Mt 27.45-56;Mc 15.33-41Era já quase *cp.Jo 19.14a hora sexta, e, escurecendo-se o sol, houve trevas sobre toda a terra até a hora nona; 45 e rasgou-se pelo meio *Mt 27.51o véu do santuário. 46 Jesus, *Mt 27.50;Mc 15.37;Jo 19.30clamando em alta voz, disse: Pai, nas tuas mãos entrego o meu espírito. Tendo dito isso, expirou. 47 *Mt 27.54;Mc 15.39Vendo o centurião o que acontecera, *Mt 9.8deu glória a Deus, dizendo: Realmente, este homem era justo. 48 Toda a multidão que se reunira para presenciar este espetáculo, vendo o que acontecera, retirava-se, *Lc 18.13; cp.8.52batendo nos peitos. 49 *cp.Mt 27.55s.;Mc 15.40s.;Lc 8.2;Jo 19.25Mas todos os conhecidos de Jesus e *Lc 23.50-56;Mt 27.57-61;Mc 15.42-47;Jo 19.38-42as mulheres que o tinham seguido desde a Galileia conservavam-se de longe, contemplando essas coisas.

O enterro de Jesus. A ressurreição

50 *Mc 15.43Um homem chamado José, *Mc 15.43;Lc 2.25membro do Sinédrio, homem bom e justo 51 (que não anuíra ao propósito e ato dos outros), de Arimateia, cidade dos judeus, o qual esperava o reino de Deus, 52 foi ter com Pilatos e pediu o corpo de Jesus; 53 e, tirando-o da cruz, envolveu-o em um pano de linho e o depositou num túmulo aberto em rocha, onde ninguém havia sido sepultado. 54 Era o dia da *Mc 15.42;Mt 27.62Parasceve, e ia começar o sábado. 55 *Lc 23.49As mulheres que tinham vindo da Galileia com ele, seguindo a José, viram o túmulo e como o corpo de Jesus fora nele posto; 56 voltando depois, *Mc 16.1;Lc 24.1prepararam aromas e bálsamos.

No sábado, descansaram segundo *Êx 20.10o mandamento;