1 Lemuel király beszédei, próféczia, melylyel tanította vala õt az anyja.2 Mit [szóljak,] fiam? mit, én méhem gyermeke? mit, én fogadásimnak gyermeke?3 Ne add asszonyoknak a te erõdet, és a te útaidat a királyok eltörlõinek.4 Távol legyen a királyoktól, oh Lemuel, távol legyen a királyoktól a bornak itala; és az uralkodóktól a részegítõ ital keresése.5 Hogy mikor iszik, el ne felejtkezzék a törvényrõl, és el ne fordítsa valamely nyomorultnak igazságát.6 Adjátok a részegítõ italt az elveszendõnek, és a bort a keseredett szívûeknek.7 Igyék, hogy felejtkezzék az õ szegénységérõl, és az õ nyavalyájáról ne emlékezzék meg többé.8 Nyisd meg a te szádat a mellett, a ki néma, és azoknak dolgában, a kik adattak veszedelemre.9 Nyisd meg a te szádat, ítélj igazságot; forgasd ügyét a szegénynek és a szûkölködõnek!10 Derék asszonyt kicsoda találhat? Mert ennek ára sokkal felülhaladja az igazgyöngyöket.11 Bízik ahhoz az õ férjének lelke, és annak marhája el nem fogy.12 Jóval illeti õt és nem gonosszal, az õ életének minden napjaiban.13 Keres gyapjat vagy lent, és megkészíti azokat kezeivel kedvvel.14 Hasonló a kereskedõ hajókhoz, nagy messzirõl behozza az õ eledelét.15 Felkel még éjjel, eledelt ád az õ házának, és rendel ételt az õ szolgálóleányinak.16 Gondolkodik mezõ felõl, és megveszi azt; az õ kezeinek munkájából szõlõt plántál.17 Az õ derekát felövezi erõvel, és megerõsíti karjait.18 Látja, hogy hasznos az õ munkálkodása; éjjel sem alszik el az õ világa.19 Kezeit veti a fonókerékre, és kezeivel fogja az orsót.20 Markát megnyitja a szegénynek, és kezeit nyújtja a szûkölködõnek.21 Nem félti az õ házanépét a hótól; mert egész házanépe karmazsinba öltözött.22 Szõnyegeket csinál magának; patyolat és bíbor az õ öltözete.23 Ismerik az õ férjét a kapukban, mikor ül a tartománynak véneivel.24 Gyolcsot szõ, és eladja; és övet, melyet ád a kereskedõnek.25 Erõ és ékesség az õ ruhája; és nevet a következõ napnak.26 Az õ száját bölcsen nyitja meg, és kedves tanítás van nyelvén.27 Vigyáz a házanépe dolgára, és restségnek étkét nem eszi.28 Felkelnek az õ fiai, és boldognak mondják õt; az õ férje, és dicséri õt:29 Sok leány munkálkodott serénységgel; de te meghaladod mindazokat!30 Csalárd a kedvesség, és hiábavaló a szépség; a mely asszony féli az Urat, az szerez dicséretet magának!31 Adjatok ennek az õ keze munkájának gyümölcsébõl, és dicsérjék õt a kapukban az õ cselekedetei!

1 As palavras do rei Lemuel, rei de Massá, que lhe ensinou sua mãe.2 Que te direi, filho meu? e que te direi, ó filho do meu ventre? e que te direi, ó filho dos meus votos?3 Não dês às mulheres a tua força, nem os teus caminhos às que destroem os reis.4 Não é dos reis, ó Lemuel, não é dos reis beber vinho, nem dos príncipes desejar bebida forte;5 para que não bebam, e se esqueçam da lei, e pervertam o direito de quem anda aflito.6 Dai bebida forte ao que está para perecer, e o vinho ao que está em amargura de espírito.7 Bebam e se esqueçam da sua pobreza, e da sua miséria não se lembrem mais.8 Abre a tua boca a favor do mudo, a favor do direito de todos os desamparados.9 Abre a tua boca; julga retamente, e faze justiça aos pobres e aos necessitados.10 Álefe. Mulher virtuosa, quem a pode achar? Pois o seu valor muito excede ao de jóias preciosas.11 Bete. O coração do seu marido confia nela, e não lhe haverá falta de lucro.12 Guímel. Ela lhe faz bem, e não mal, todos os dias da sua vida.13 Dálete. Ela busca lã e linho, e trabalha de boa vontade com as mãos.14 Hê. É como os navios do negociante; de longe traz o seu pão.15 Vave. E quando ainda está escuro, ela se levanta, e dá mantimento à sua casa, e a tarefa às suas servas.16 Zaine. Considera um campo, e compra-o; planta uma vinha com o fruto de suas mãos.17 Hete. Cinge os seus lombos de força, e fortalece os seus braços.18 Tete. Prova e vê que é boa a sua mercadoria; e a sua lâmpada não se apaga de noite.19 Iode. Estende as mãos ao fuso, e as suas mãos pegam na roca.20 Cafe. Abre a mão para o pobre; sim, ao necessitado estende as suas mãos.21 Lâmede. Não tem medo da neve pela sua família; pois todos os da sua casa estão vestidos de escarlate.22 Meme. Faz para si cobertas; de linho fino e de púrpura é o seu vestido.23 Nune. Conhece-se o seu marido nas portas, quando se assenta entre os anciãos da terra.24 Sâmerue. Faz vestidos de linho, e vende-os, e entrega cintas aos mercadores.25 Aine. A força e a dignidade são os seus vestidos; e ri-se do tempo vindouro.26 Pê. Abre a sua boca com sabedoria, e o ensino da benevolência está na sua língua.27 Tsadê. Olha pelo governo de sua casa, e não come o pão da preguiça.28 Côfe. Levantam-se seus filhos, e lhe chamam bem-aventurada, como também seu marido, que a louva, dizendo:29 Reche. Muitas mulheres têm procedido virtuosamente, mas tu a todas sobrepujas.30 Chine. Enganosa é a graça, e vã é a formosura; mas a mulher que teme ao Senhor, essa será louvada.31 Tau. Dai-lhe do fruto das suas mãos, e louvem-na nas portas as suas obras.