1 Halljátok meg figyelmetesen az õ hangjának dörgését, és a zúgást, a mely az õ szájából kijön!

2 Az egész ég alatt szétereszti azt, és villámát is a földnek széléig.

3 Utána hang zendül, az õ fenségének hangjával mennydörög, s nem tartja vissza azt, ha szava megzendült.

4 Isten az õ szavával csudálatosan mennydörög, és nagy dolgokat cselekszik, úgy hogy nem érthetjük.

5 Mert azt mondja a hónak: Essél le a földre! És a zápor-esõnek és a zuhogó zápornak: [Szakadjatok].

6 Minden ember kezét lepecsétli, hogy megismerje minden halandó, hogy az õ mûve.

7 Akkor a vadállat az õ tanyájára húzódik, és az õ barlangjában marad.

8 Rejtekébõl elõjön a vihar, és az északi szelektõl a fagy.

9 Isten lehellete által támad a jég, és szorul össze a víznek szélessége.

10 Majd nedvességgel öntözi meg a felleget, s áttöri a borulatot az õ villáma.

11 És az köröskörül forog az õ vezetése alatt, hogy mindazt megtegyék, a mit parancsol nékik, a föld kerekségének színén.

12 Vagy ostorul, ha földjének úgy kell, vagy áldásul juttatja azt.

13 Vedd ezt füledbe Jób, állj meg és gondold meg az Istennek csudáit.

14 Megtudod-é, mikor rendeli azt rájok az Isten, hogy villanjon az õ felhõjének villáma?

15 Tudod-é, hogy miként lebegnek a felhõk, [vagy] a tökéletes tudásnak csudáit [érted-é?]

16 Miképen melegülnek át ruháid, mikor nyugton van a föld a déli széltõl?

17 Vele együtt terjesztetted-é ki az eget, a mely szilárd, mint az aczéltükör?

18 Mondd meg nékünk, mit szóljunk néki? A setétség miatt semmit sem kezdhetünk.

19 Elbeszélik-é néki, ha szólok? Ha elmondaná valaki: bizony vége volna!

20 Néha nem látják a napot, bár az égen ragyog; de szél fut át [rajta] és kiderül.

21 Észak felõl arany[színû világosság] támad, Isten körül félelmetes dicsõség.

22 Mindenható! Nem foghatjuk meg õt; nagy az õ hatalma és ítélõ ereje, és a tiszta igazságot el nem nyomja.

23 Azért rettegjék õt az emberek; a [kevély] bölcsek közül nem lát õ egyet sem.

24

1 Yea, at this my heart trembleth,

And is moved out of its place.

2 Hear, oh, hear the noise of his voice,

And the sound that goeth out of his mouth.

3 He sendeth it forth under the whole heaven,

And his lightning unto the ends of the earth.

4 After it a voice roareth;

He thundereth with the voice of his majesty;

And he restraineth not the lightnings when his voice is heard.

5 God thundereth marvellously with his voice;

Great things doeth he, which we cannot comprehend.

6 For he saith to the snow, Fall thou on the earth;

Likewise to the shower of rain,

And to the showers of his mighty rain.

7 He sealeth up the hand of every man,

That all men whom he hath made may know it.

8 Then the beasts go into coverts,

And remain in their dens.

9 Out of the chamber of the south cometh the storm,

And cold out of the north.

10 By the breath of God ice is given;

And the breadth of the waters is straitened.

11 Yea, he ladeth the thick cloud with moisture;

He spreadeth abroad the cloud of his lightning:

12 And it is turned round about by his guidance,

That they may do whatsoever he commandeth them

Upon the face of the habitable world,

13 Whether it be for correction, or for his land,

Or for lovingkindness, that he cause it to come.

14 Hearken unto this, O Job:

Stand still, and consider the wondrous works of God.

15 Dost thou know how God layeth his charge upon them,

And causeth the lightning of his cloud to shine?

16 Dost thou know the balancings of the clouds,

The wondrous works of him who is perfect in knowledge?

17 How thy garments are warm,

When the earth is still by reason of the south wind?

18 Canst thou with him spread out the sky,

Which is strong as a molten mirror?

19 Teach us what we shall say unto him;

For we cannot set our speech in order by reason of darkness.

20 Shall it be told him that I would speak?

Or should a man wish that he were swallowed up?

21 And now men see not the light which is bright in the skies;

But the wind passeth, and cleareth them.

22 Out of the north cometh golden splendor:

God hath upon him terrible majesty.

23 Touching the Almighty, we cannot find him out:

He is excellent in power;

And in justice and plenteous righteousness he will not afflict.

24 Men do therefore fear him:

He regardeth not any that are wise of heart.