1 Ekkor szóla az Úr Jóbnak a forgószélbõl, és monda:
2 Nosza! övezd fel, mint férfi, derekadat; én kérdezlek, te pedig taníts engem!
3 Avagy semmivé teheted-é te az én igazságomat; kárhoztathatsz-é te engem azért, hogy te igaz légy?
4 És van-é ugyanolyan karod, mint az Istennek, mennydörgõ hangon szólasz- é, mint õ?
5 Ékesítsd csak fel magadat fénynyel és méltósággal, ruházd fel magadat dicsõséggel és fenséggel!
6 Öntsd ki haragodnak tüzét, és láss meg minden kevélyt és alázd meg õket!
7 Láss meg minden kevélyt és törd meg õket, és a gonoszokat az õ helyükön tipord le!
8 Rejtsd el õket együvé a porba, orczájukat kösd be mélységes sötéttel:
9 Akkor én is dicsõítlek, hogy megtartott téged a te jobbkezed!
10 Nézd csak a behemótot, a melyet én teremtettem, a miként téged is, fûvel él, mint az ökör!
11 Nézd csak az erejét az õ ágyékában, és az õ erõsségét hasának izmaiban!
12 Kiegyenesíti farkát, mint valami czédrust, lágyékának inai egymásba fonódnak.
13 Csontjai érczcsövek, lábszárai, mint a vasrudak.
14 Az Isten alkotásainak remeke ez, az õ teremtõje adta meg néki fegyverét.
15 Mert füvet teremnek számára a hegyek, és a mezõ minden vadja ott játszadozik.
16 Lótuszfák alatt heverész, a nádak és mocsarak búvóhelyein.
17 Befedezi õt a lótuszfák árnyéka, [és] körülveszik õt a folyami fûzfák.
18 Ha árad is a folyó, nem siet; bizton van, ha szájához a Jordán csapna is.
19 Megfoghatják-é õt szemei láttára, vagy átfúrhatják-é az orrát tõrökkel?!
20
21
22
23
24
1 Moreover Jehovah answered Job, and said,
2 Shall he that cavilleth contend with the Almighty?
He that argueth with God, let him answer it.
3 Then Job answered Jehovah, and said,
4 Behold, I am of small account; What shall I answer thee?
I lay my hand upon my mouth.
5 Once have I spoken, and I will not answer;
Yea, twice, but I will proceed no further.
6 Then Jehovah answered Job out of the whirlwind, and said,
7 Gird up thy loins now like a man:
I will demand of thee, and declare thou unto me.
8 Wilt thou even annul my judgment?
Wilt thou condemn me, that thou mayest be justified?
9 Or hast thou an arm like God?
And canst thou thunder with a voice like him?
10 Deck thyself now with excellency and dignity;
And array thyself with honor and majesty.
11 Pour forth the overflowings of thine anger;
And look upon every one that is proud, and abase him.
12 Look on every one that is proud, and bring him low;
And tread down the wicked where they stand.
13 Hide them in the dust together;
Bind their faces in the hidden place.
14 Then will I also confess of thee
That thine own right hand can save thee.
15 Behold now, behemoth, which I made as well as thee;
He eateth grass as an ox.
16 Lo now, his strength is in his loins,
And his force is in the muscles of his belly.
17 He moveth his tail like a cedar:
The sinews of his thighs are knit together.
18 His bones are as tubes of brass;
His limbs are like bars of iron.
19 He is the chief of the ways of God:
He only that made him giveth him his sword.
20 Surely the mountains bring him forth food,
Where all the beasts of the field do play.
21 He lieth under the lotus-trees,
In the covert of the reed, and the fen.
22 The lotus-trees cover him with their shade;
The willows of the brook compass him about.
23 Behold, if a river overflow, he trembleth not;
He is confident, though a Jordan swell even to his mouth.
24 Shall any take him when he is on the watch,
Or pierce through his nose with a snare?