1 Lõn pedig, hogy mikor a király az õ palotájában üle, és az Úr mindenfelõl békességet adott néki minden ellenségeitõl,
2 Monda a király Nátán prófétának: Ímé lássad, én czédrus[fából] [csinált] palotában lakom, az Istennek ládája pedig a kárpitok között van.
3 És monda Nátán a királynak: Eredj, s valami a te szívedben van, vidd véghez, mert az Úr veled van.
4 Azonban lõn az Úr szava Nátánhoz azon éjjel, mondván:
5 Menj el, és mondd meg az én szolgámnak, Dávidnak: Ezt mondja az Úr: Házat akarsz-é nékem építeni, hogy abban lakjam?
6 Mert én nem laktam házban attól a naptól fogva, hogy kihoztam Izráel fiait Égyiptomból, mind e mai napig, hanem szüntelen sátorban és hajlékban jártam.
7 Valahol csak jártam Izráel fiai között, avagy szólottam-é csak egy szót is Izráel valamelyik nemzetségének, a kinek parancsoltam, hogy legeltesse az én népemet Izráelt, mondván: Miért nem építettetek nékem czédrusfából való házat?
8 Most azért ezt mondd meg az én szolgámnak, Dávidnak: Ezt mondja a Seregeknek Ura: Én hoztalak ki téged a kunyhóból, a juhok mögül, hogy légy fejedelem az én népem felett, az Izráel felett;
9 És veled voltam mindenütt, valahová mentél, és kiirtottam minden ellenségeidet elõtted; és nagy hírnevet szerzettem néked, mint a nagyoknak hírneve, a kik e földön vannak.
10 Helyet is szerzék az én népemnek Izráelnek, és [ott] elplántálám õt, és lakozék az õ helyében, és többé helyébõl ki nem mozdíttatik, és nem fogják többé az álnokságnak fiai nyomorgatni õt, mint annakelõtte,
11 Attól a naptól fogva, hogy bírákat rendeltem az én népem az Izráel felett. Békességet szereztem tehát néked minden ellenségeidtõl. És megmondotta néked az Úr, hogy házat csinál néked az Úr.
12 Mikor pedig a te napjaid betelnek, és elaluszol a te atyáiddal, feltámasztom utánad a te magodat, mely ágyékodból származik, és megerõsítem az õ királyságát:
13 Az fog házat építeni az én nevemnek, és megerõsítem az õ királyságának trónját mindörökké.
14 Én leszek néki atyja, és õ lészen nékem fiam, a ki mikor gonoszul cselekszik, megfenyítem õt emberi veszszõvel és emberek fiainak büntetésével;
15 Mindazáltal irgalmasságomat nem vonom meg tõle, miképen megvonám Saultól, a kit kivágék elõtted.
16 És állandó lészen a te házad, és a te országod mindörökké tiéd lészen, [és] a te trónod erõs lészen mindörökké.
17 Mind e beszéd szerint, és mind e látás szerint szóla Nátán Dávidnak.
18 Bemenvén azért Dávid király, leborula az Úr elõtt, és monda: Micsoda vagyok én, Uram Isten! és micsoda az én házam népe, hogy engem ennyire elõvittél?
19 És ez még csekélynek tetszett néked, Uram Isten! hanem ímé szólasz a te szolgádnak háza felõl messze idõre valókat; és ez törvény az emberre nézve, Uram Isten!
20 De mi szükség Dávidnak többet szólani néked, holott te jól ismered, Uram Isten, a te szolgádat?
21 A te igéretedért, és a te jóakaratod szerint cselekedted mindezeket a nagy dolgokat, hogy megjelentsd a te szolgádnak.
22 Ennekokáért felmagasztaltattál, Uram Isten: mert senki sincs olyan, mint te, és rajtad kivül nincsen Isten, mind a szerint, a mint hallottuk a mi füleinkkel.
23 Mert melyik nép olyan, mint a te néped, az Izráel, melyért elment volna az Isten, hogy megváltsa magának való népül, és magának nevet szerezzen, és érettetek oly nagyokat cselekedjék és országodért oly csudálatos dolgokat néped elõtt, melyet megszabadítottál Égyiptomból, a pogányoktól és isteneiktõl.
24 Mert megerõsítetted magadnak a te népedet, az Izráelt, népedül mindörökké; és te voltál, Uram, nékik Istenök.
25 Most annakokáért, Uram Isten, a mit szóltál a te szolgád felõl, és az õ háza felõl, teljesítsd be mindörökké; és cselekedjél úgy, a mint szólottál;
26 Hogy felmagasztaltassék a te neved mindörökké, ilyen szókkal: A Seregeknek Ura az Izráelnek Istene, és Dávidnak, a te szolgádnak háza legyen állandó te elõtted!
27 Mert megjelentetted a te szolgádnak fülébe, óh Seregeknek Ura és Izráelnek Istene, ezt mondván: Házat építek néked. Ezért készteté szolgádat az õ szíve, hogy ilyen könyörgéssel könyörögjön hozzád.
28 Most azért, óh Uram Isten, (mert te vagy az Isten, és a te beszéded igazság, és te mondottad ezt a jót a te szolgád felõl),
29 Legyen a te jóakaratodnak áldása a te szolgádnak házán, hogy legyen elõtted mindörökké; mert te szólottál, Uram Isten, azért a te áldásoddal áldassék meg a te szolgádnak háza mindörökké.
1 那时， 王住在自己的宫中， 耶和华使他安享太平， 不受周围仇敌的侵扰。
2 王对拿单先知说： "你看！ 我自己住在香柏木的宫里， 耶和华的约柜却停在帐幕内。"
3 拿单对王说： "你可以照着你心所想的一切去作， 因为耶和华与你同在。"
4 那天晚上， 耶和华的话临到拿单说：
5 "你去对我的仆人大卫说： 耶和华这样说： ‘你要建造一座殿宇给我居住吗？
6 因为自从我把以色列人从埃及带上来的那天起， 直到今日， 我都没有住过殿宇。我一直都住在帐棚和会幕里， 到处漂泊。
7 我与以色列众人一起走过的地方， 我可曾对以色列的一个支派的官长， 就是我所吩咐要牧养我子民以色列的， 说： 你们为什么不给我建造一座香柏木的殿宇呢？’
8 现在你要对我的仆人大卫这样说： ‘万军之耶和华这样说： 我把你从牧场中、从照顾羊群的工作中拣选出来， 使你作我子民以色列的领袖，
9 你无论到哪里去， 我都与你同在； 我必在你面前剪除你所有的仇敌。我要使你得享大名， 像世上那些伟人的名一样。
10 我要为我的子民以色列选定一个地方， 不再受骚扰； 恶人也不能再像以前那样苦待他们，
11 像我立了士师治理我的子民以色列的那天以来那样。我要使你安享太平， 不受你所有的仇敌侵扰。耶和华向你宣告， 耶和华要亲自为你建立一个朝代。
12 到了你的寿数满足， 你与你的列祖一起长眠的时候， 我必兴起你亲生的后裔接替你， 并且我要坚固他的国。
13 他必为我的名建造一座殿宇， 我要永远坚固他的国位。
14 我要作他的父亲， 他要作我的儿子， 他若是犯了罪， 我要用人的刑杖、用世人的鞭子纠正他。
15 但我的慈爱必不离开他， 像离开在你面前的扫罗一样。
16 你的家和你的王国， 也必在我的面前永远坚定， 你的王位也必永远坚立。’"
17 拿单按着这一切话， 又照着全部的默示， 都对大卫说了。
18 于是， 大卫王进去， 坐在耶和华面前， 说： "主耶和华啊！ 我是谁， 我的家又算什么， 你竟带领我到这地步？
19 主耶和华啊， 这在你眼中还看为小事， 你也说到你仆人的家未来的事。主耶和华啊， 这岂是人常遇到的事吗？
20 主耶和华啊， 你认识你的仆人， 大卫还有什么话可以对你说呢？
21 你因自己应许的缘故， 又按照自己的心意， 行了这大事， 为要使你仆人明白。
22 主耶和华啊， 因此， 你是伟大的！ 按照我们耳朵所听见的， 没有像你的， 除了你以外， 再没有别的 神。
23 世上有哪一个国家像你的子民以色列呢？ 神曾亲自救赎他们， 使他们作自己的子民， 又为他自己立名， 为他们作了大事， 为你的地作了可畏的事； 在你的子民面前， 就是你从埃及救赎出来归你自己的子民面前， 赶出了列国的人和他们的神。
24 你为自己坚立了你的子民以色列， 使他们永远作你的子民； 耶和华啊， 你也作了他们的 神。
25 耶和华 神啊！ 你所应许关于你仆人和他的家的话， 现在求你永远坚守， 并且照着你所说的去行吧；
26 这样， 你的名必永远为大， 以致人要说： ‘万军之耶和华是以色列的 神。’你仆人大卫的家也必在你面前得坚立。
27 万军之耶和华以色列的 神啊！ 因为你曾启示你的仆人说： ‘我要为你建立家室。’所以你的仆人才敢来向你作这样的祷告。
28 主耶和华啊！ 你是 神； 你的话是真实可信的。你向你仆人应许了这美好的福分。
29 现在求你乐意赐福给你仆人的家， 使它在你面前可以永远存在。主耶和华啊！ 因为你曾经这样应许， 愿你仆人的家因你的赐福永远蒙福。"