1 Sok ideig tartó hadakozás lõn a Saul háznépe között és a Dávid háznépe között. Dávid pedig mind feljebb-feljebb emelkedik és erõsbödik vala; a Saul háza pedig alább-alább száll és fogy vala.2 Fiai születének Dávidnak Hebronban, kik között elsõszülött vala Ammon, a Jezréelbõl való Ahinoámtól;3 A második pedig Kileáb, a Kármelbeli Nábál feleségétõl, Abigailtól való, és a harmadik Absolon, a Máákha fia, a ki a Gessurbeli Thalmai király leánya vala;4 És a negyedik Adónia, Haggitnak fia, és az ötödik Sefátia, Abitál fia,5 A hatodik Ithreám, Eglától, Dávid feleségétõl való: ezek születtek Dávidnak Hebronban.6 Míg a hadakozás tartott a Saul házanépe és a Dávid házanépe között, Abner igen ragaszkodék a Saul házanépéhez.7 Vala pedig Saulnak egy ágyasa, kinek neve vala Rizpa, Ajának leánya; és monda [Isbóset] Abnernek: Miért mentél be az én atyámnak ágyasához?8 Felette igen megharaguvék azért Abner az Isbóset szaván, és monda: Ebfej vagyok-é én, ki Júdával tart? Én most nagy irgalmasságot cselekedtem a te atyádnak, Saulnak házával, az õ atyjafiaival és rokonságaival, és nem adtalak téged Dávidnak kezébe; és te [mégis] ez asszonynak vétkét reám fogod most.9 Úgy cselekedjék Isten Abnerrel [most] és ezután is, hogy a mint megesküdött az Úr Dávidnak, én is a szerint cselekeszem vele:10 Hogy elveszem a királyságot Saulnak házától, és megerõsítem Dávidnak székét az Izráel és a Júda felett, Dántól fogva mind Bersebáig.11 És nem felelhete semmit erre Abnernek, mivelhogy igen fél vala tõle.12 Követeket külde azért Abner Dávidhoz maga helyett ilyen izenettel: Vajjon kié az ország? Azt mondván: Tégy frigyet velem, és ímé az én erõm is te melletted lesz, hogy az egész Izráelt hozzád hajtsam.13 Kinek felele [Dávid:] Jó, én frigyet kötök veled. De mindazáltal egyet kérek tõled, mondván: [Addig] ne lássad az én arczomat, míg el nem hozod nékem Mikált, a Saul leányát, mikor ide akarsz jõni, hogy arczomat lássad.14 És követeket külde Dávid Isbósethez, a Saul fiához, kik ezt mondják: Add vissza az én feleségemet, Mikált, kit én száz Filiszteus elõbõrével jegyeztem el magamnak.15 Elkülde azért Isbóset, és elvéteté õt az õ férjétõl Páltieltõl, Láis fiától.16 És vele ment az õ férje [is,] sírva követvén õt Bahurimig; és [ott] mondá néki Abner: Eredj, menj vissza; és haza tére.17 Annakutána Abner szóla az Izráel véneinek, mondván: Immár régtõl fogva kivántátok Dávidot, hogy királyotok legyen néktek:18 Azért most vigyétek véghez; mert az Úr szólott Dávidnak, ezt mondván: Az én szolgámnak, Dávidnak keze által szabadítom meg az én népemet Izráelt a Filiszteusok kezébõl, és minden ellenségeinek kezébõl.19 Azután szóla Abner a Benjámin [nemzetség]ével is, és elméne Abner Dávidhoz is Hebronba, hogy megjelentse néki mindazt, a mi tetszenék Izráel népének és Benjámin egész nemzetségének.20 Mikor pedig eljutott Abner Dávidhoz Hebronba és õ vele együtt húsz ember, megvendégelé Dávid Abnert és a vele volt embereket.21 Ennekutána monda Abner Dávidnak: Felkelek és elmegyek, hogy az egész Izráelt ide gyûjtsem az én uram eleibe, a király eleibe, a kik frigyet kössenek te veled, és uralkodjál mindeneken úgy, a mint szívednek tetszik. És visszabocsátá Dávid Abnert, és elméne békével.22 És ímé a Dávid szolgái és Joáb jõnek vala a táborból, és sok prédát hoznak magukkal, de Abner nem volt már Dávidnál Hebronban, mert elbocsátotta õt és békével elment vala.23 Joáb pedig és az egész sereg, mely õ vele vala, a mint megérkezének, értesíték Joábot e dolog felõl, mondván: Ide jött Abner, Nérnek fia a királyhoz, és visszabocsátá õt, és békével hazatére.24 Beméne azért Joáb a királyhoz és monda: Mit cselekedtél? Ímé Abner hozzád jött, miért bocsátád el õt, hogy elmenjen?25 Ismered-é Abnert, a Nér fiát? Csak azért jött volt ide, hogy megcsalhasson, és kikémlelje a te kijövésedet és bemenésedet, és megtudjon mindent, a mit te cselekszel.26 És kimenvén Joáb Dávidtól, követeket külde Abner után, kik visszahozák õt a Sira kútjától; Dávid azonban nem tudja vala.27 Visszajövén Abner Hebronba, félreszólítá õt Joáb a kapu között, mintha titokban akarna vele beszélni, és általüté ott õt az ötödik oldalbordájánál, és meghala Asáelnek, a [Joáb] atyjafiának véréért.28 Mely dolgot minekutána megtudott Dávid, monda: Ártatlan vagyok én és az én országom mindörökké az Úr elõtt, Abnernek, a Nér fiának vérétõl.29 Szálljon ez Joábnak fejére, és az õ atyjának egész háznépére; és el ne fogyjon a Joáb házából a folyásos, a bélpoklos, a mankón járó, és a ki fegyver miatt vész el, és a kenyér nélkül szûkölködõ.30 Joáb pedig és Abisai, az õ atyjafia azért ölék meg Abnert, mivelhogy megölte vala az õ atyjokfiát, Asáelt Gibeonban a harczon.31 Monda pedig Dávid Joábnak és mind az egész népnek, mely vele vala: Szaggassátok meg ruháitokat, és öltözzetek zsákba, és sírjatok Abner elõtt! Dávid király pedig megy vala a koporsó után;32 És eltemeték Abnert Hebronban. Akkor felkiálta a király, és igen síra az Abner koporsója felett, és síra az egész nép is.33 És a király gyászdalt szerezvén Abner felett, monda: Gaz halállal kelle kimulnia Abnernek?34 A te kezeid nem voltak megkötve, sem lábaid békóba verve; de úgy vesztél el, mint álnok ember miatt szokott elveszni az ember! És siratá õt ismét az egész nép.35 Elõjöve pedig mind az egész nép, hogy enni adjanak Dávidnak, mikor még a nap fenn vala, de megesküvék Dávid, ezt mondván: Úgy cselekedjék én velem az Isten [most] és ezután is, hogy míg a nap le nem megy, sem kenyeret, sem egyebet nem eszem.36 Mely dolgot mikor az egész község megértett, igen tetszék nékik; valamint a többi dolga is, a mit a király cselekeszik vala, igen tetszék nékik.37 És megértette azon a napon az egész nép és az egész Izráel, hogy nem a királytól volt, hogy Abnert, a Nér fiát megölték.38 Monda pedig a király az õ szolgáinak: Nem tudjátok-é, hogy nagy fejedelem esett ma el az Izráelben?39 Én pedig ma erõtelen, noha felkent király vagyok; ezek pedig a Sérujának fiai hatalmasabbak nálamnál. De fizessen meg az Úr annak, a ki gonoszt cselekeszik, az õ gonoszsága szerint.

1 扫罗家和大卫家之间的战争相持很久。大卫家逐渐兴盛， 扫罗家却日趋衰微。 2 大卫在希伯仑生了几个儿子： 他的长子暗嫩， 是耶斯列人亚希暖所生的。 3 次子基利押， 是作过迦密人拿八的妻子亚比该所生的。三子押沙龙， 是基述王达买的女儿玛迦所生的。 4 四子亚多尼雅， 是哈及所生的。五子示法提雅， 是亚比他所生的。 5 六子以特念， 是大卫妻子以格拉所生的。这些儿子都是大卫在希伯仑所生的。 6 当扫罗家和大卫家交战的时候， 押尼珥在扫罗家的权势日渐强大。 7 扫罗有一个妃子， 名叫利斯巴， 是爱亚的女儿。伊施波设对押尼珥说： "你为什么亲近我父亲的妃子呢？" 8 押尼珥因伊施波设的话非常忿怒， 说： "我是犹大的狗头吗？今天我厚待你的父亲扫罗家、他的兄弟和他的朋友， 没有把你交在大卫的手中； 可是， 今天你竟为了这女人的事来找我的错！ 9 我若不按着耶和华向大卫所起誓应许的去行： 废去扫罗家的王国， 建立大卫的王位， 使他统治以色列和犹大， 从但直到别是巴， 愿 神降罚押尼珥， 重重地降罚他。" 11 伊施波设因为惧怕押尼珥， 就连一句话也不敢回答他。 12 押尼珥差派使者代表他去见大卫， 说： "这地是属谁的呢？"又说： "你与我立约， 我就必帮助你， 使全以色列都归顺你。" 13 大卫说： "好！ 我与你立约。不过， 我要求你一件事： 你来见我面的时候， 首先要把扫罗的女儿米甲带来， 否则你必不得见我的面。" 14 后来， 大卫差派使者去见扫罗的儿子伊施波设， 说： "请你把我的妻子米甲还给我， 她是我从前用一百个非利士人的包皮聘下的。" 15 于是伊施波设派人去， 把米甲从拉亿的儿子她丈夫帕铁那里接回来。 16 米甲的丈夫与她一起去， 跟在她后面， 一边走、一边哭， 一直跟到巴户琳。押尼珥对他说： "你去吧！ 回去吧！ "他只好回去了。 17 押尼珥与以色列的长老商议说： "从前你们希望大卫作你们的王。 18 现在可以实现了！ 因为耶和华曾经论到大卫说： ‘我要借着我的仆人大卫的手， 把我的子民以色列从非利士人和他们所有敌人的手中拯救出来。’" 19 押尼珥也把这话说给便雅悯人听， 然后又去希伯仑， 把以色列人和便雅悯全都同意的一切事说给大卫听。 20 押尼珥带着二十个人， 来到希伯仑见大卫的时候， 大卫就为押尼珥和与他同来的人摆设筵席。 21 后来， 押尼珥对大卫说： "让我去把以色列众人召集到我主我王这里来， 好叫他们与你立约， 这样你就可以照着自己的心愿统治所有的人。"于是大卫打发押尼珥回去， 他就平平安安地走了。 22 那时， 大卫的臣仆和约押攻击敌人回来， 带回许多的战利品。当时， 押尼珥不在希伯仑大卫那里， 因为大卫已经打发他离去， 他也平平安安地走了。 23 约押和跟随他的全军一到达， 就有人告诉约押， 尼珥的儿子押尼珥曾经来见过王。王打发他离去， 他已经平平安安地走了。 24 约押进去见王， 说： "你作了什么事？尼珥的儿子押尼珥来见你， 你为什么把他送走？现在他已经平平安安地走了。 25 你认识尼珥的儿子押尼珥， 他来是要欺骗你， 是要了解你的起居行动和你所作的一切事。" 26 约押从大卫那里出来， 就差派使者去追赶押尼珥， 使者从西拉的水井那里把他带回来。可是， 大卫一点都不知道。 27 押尼珥回到了希伯仑， 约押就拉他到城门旁边与他密谈。约押就在那里刺透他的肚子， 他就死了。这样， 他替自己的兄弟亚撒黑报了血仇。 28 事后大卫听到了， 就说： "关于尼珥的儿子押尼珥的血案， 我和我的国家， 在耶和华面前永远是无辜的。 29 愿这流人血的罪归到约押的头上和他父亲的全家！ 又愿约押家不断有患血漏病的、长痲风的、拿拐杖的、倒毙在剑下的和缺乏粮食的。" 30 因押尼珥在基遍的战场上， 杀死了他们的兄弟亚撒黑， 约押和他的兄弟亚比筛就杀了押尼珥。 31 大卫对约押和与他在一起的众人说： "你们要撕裂衣服， 腰束麻布， 在押尼珥面前哀哭！ "大卫王也走在棺木后面。 32 他们把押尼珥埋葬在希伯仑。王在押尼珥的墓旁放声大哭， 众人也都哭了。 33 王又为押尼珥作了哀歌， 说： "难道押尼珥死去， 要像愚妄的人死去一样吗？ 34 你的手没有被绳索绑住， 你的脚也没有被铜链锁住， 你倒毙， 好像人在暴徒面前倒毙一样！ "于是， 众民又为押尼珥哀哭。 35 还在白天的时候， 众人都来劝大卫吃点饭； 大卫起誓说： "我若在日落以前吃饭或吃什么东西， 愿 神降罚我， 重重地降罚我。" 36 众人看见了， 就都喜悦。王所作的一切， 他们都很喜悦。 37 那一天众人和全以色列都知道， 杀死尼珥的儿子押尼珥， 并不是出于王的意思。 38 王对他的臣仆说： "你们不知道今天在以色列中， 有一位将领和伟人倒毙了吗？ 39 今天我虽然受膏为王， 但我还是幼弱的。洗鲁雅的两个儿子太强了， 非我所能应付。愿耶和华照着恶人所行的恶， 报应恶人。"