1 Sok ideig tartó hadakozás lõn a Saul háznépe között és a Dávid háznépe között. Dávid pedig mind feljebb-feljebb emelkedik és erõsbödik vala; a Saul háza pedig alább-alább száll és fogy vala.

2 Fiai születének Dávidnak Hebronban, kik között elsõszülött vala Ammon, a Jezréelbõl való Ahinoámtól;

3 A második pedig Kileáb, a Kármelbeli Nábál feleségétõl, Abigailtól való, és a harmadik Absolon, a Máákha fia, a ki a Gessurbeli Thalmai király leánya vala;

4 És a negyedik Adónia, Haggitnak fia, és az ötödik Sefátia, Abitál fia,

5 A hatodik Ithreám, Eglától, Dávid feleségétõl való: ezek születtek Dávidnak Hebronban.

6 Míg a hadakozás tartott a Saul házanépe és a Dávid házanépe között, Abner igen ragaszkodék a Saul házanépéhez.

7 Vala pedig Saulnak egy ágyasa, kinek neve vala Rizpa, Ajának leánya; és monda [Isbóset] Abnernek: Miért mentél be az én atyámnak ágyasához?

8 Felette igen megharaguvék azért Abner az Isbóset szaván, és monda: Ebfej vagyok-é én, ki Júdával tart? Én most nagy irgalmasságot cselekedtem a te atyádnak, Saulnak házával, az õ atyjafiaival és rokonságaival, és nem adtalak téged Dávidnak kezébe; és te [mégis] ez asszonynak vétkét reám fogod most.

9 Úgy cselekedjék Isten Abnerrel [most] és ezután is, hogy a mint megesküdött az Úr Dávidnak, én is a szerint cselekeszem vele:

10 Hogy elveszem a királyságot Saulnak házától, és megerõsítem Dávidnak székét az Izráel és a Júda felett, Dántól fogva mind Bersebáig.

11 És nem felelhete semmit erre Abnernek, mivelhogy igen fél vala tõle.

12 Követeket külde azért Abner Dávidhoz maga helyett ilyen izenettel: Vajjon kié az ország? Azt mondván: Tégy frigyet velem, és ímé az én erõm is te melletted lesz, hogy az egész Izráelt hozzád hajtsam.

13 Kinek felele [Dávid:] Jó, én frigyet kötök veled. De mindazáltal egyet kérek tõled, mondván: [Addig] ne lássad az én arczomat, míg el nem hozod nékem Mikált, a Saul leányát, mikor ide akarsz jõni, hogy arczomat lássad.

14 És követeket külde Dávid Isbósethez, a Saul fiához, kik ezt mondják: Add vissza az én feleségemet, Mikált, kit én száz Filiszteus elõbõrével jegyeztem el magamnak.

15 Elkülde azért Isbóset, és elvéteté õt az õ férjétõl Páltieltõl, Láis fiától.

16 És vele ment az õ férje [is,] sírva követvén õt Bahurimig; és [ott] mondá néki Abner: Eredj, menj vissza; és haza tére.

17 Annakutána Abner szóla az Izráel véneinek, mondván: Immár régtõl fogva kivántátok Dávidot, hogy királyotok legyen néktek:

18 Azért most vigyétek véghez; mert az Úr szólott Dávidnak, ezt mondván: Az én szolgámnak, Dávidnak keze által szabadítom meg az én népemet Izráelt a Filiszteusok kezébõl, és minden ellenségeinek kezébõl.

19 Azután szóla Abner a Benjámin [nemzetség]ével is, és elméne Abner Dávidhoz is Hebronba, hogy megjelentse néki mindazt, a mi tetszenék Izráel népének és Benjámin egész nemzetségének.

20 Mikor pedig eljutott Abner Dávidhoz Hebronba és õ vele együtt húsz ember, megvendégelé Dávid Abnert és a vele volt embereket.

21 Ennekutána monda Abner Dávidnak: Felkelek és elmegyek, hogy az egész Izráelt ide gyûjtsem az én uram eleibe, a király eleibe, a kik frigyet kössenek te veled, és uralkodjál mindeneken úgy, a mint szívednek tetszik. És visszabocsátá Dávid Abnert, és elméne békével.

22 És ímé a Dávid szolgái és Joáb jõnek vala a táborból, és sok prédát hoznak magukkal, de Abner nem volt már Dávidnál Hebronban, mert elbocsátotta õt és békével elment vala.

23 Joáb pedig és az egész sereg, mely õ vele vala, a mint megérkezének, értesíték Joábot e dolog felõl, mondván: Ide jött Abner, Nérnek fia a királyhoz, és visszabocsátá õt, és békével hazatére.

24 Beméne azért Joáb a királyhoz és monda: Mit cselekedtél? Ímé Abner hozzád jött, miért bocsátád el õt, hogy elmenjen?

25 Ismered-é Abnert, a Nér fiát? Csak azért jött volt ide, hogy megcsalhasson, és kikémlelje a te kijövésedet és bemenésedet, és megtudjon mindent, a mit te cselekszel.

26 És kimenvén Joáb Dávidtól, követeket külde Abner után, kik visszahozák õt a Sira kútjától; Dávid azonban nem tudja vala.

27 Visszajövén Abner Hebronba, félreszólítá õt Joáb a kapu között, mintha titokban akarna vele beszélni, és általüté ott õt az ötödik oldalbordájánál, és meghala Asáelnek, a [Joáb] atyjafiának véréért.

28 Mely dolgot minekutána megtudott Dávid, monda: Ártatlan vagyok én és az én országom mindörökké az Úr elõtt, Abnernek, a Nér fiának vérétõl.

29 Szálljon ez Joábnak fejére, és az õ atyjának egész háznépére; és el ne fogyjon a Joáb házából a folyásos, a bélpoklos, a mankón járó, és a ki fegyver miatt vész el, és a kenyér nélkül szûkölködõ.

30 Joáb pedig és Abisai, az õ atyjafia azért ölék meg Abnert, mivelhogy megölte vala az õ atyjokfiát, Asáelt Gibeonban a harczon.

31 Monda pedig Dávid Joábnak és mind az egész népnek, mely vele vala: Szaggassátok meg ruháitokat, és öltözzetek zsákba, és sírjatok Abner elõtt! Dávid király pedig megy vala a koporsó után;

32 És eltemeték Abnert Hebronban. Akkor felkiálta a király, és igen síra az Abner koporsója felett, és síra az egész nép is.

33 És a király gyászdalt szerezvén Abner felett, monda: Gaz halállal kelle kimulnia Abnernek?

34 A te kezeid nem voltak megkötve, sem lábaid békóba verve; de úgy vesztél el, mint álnok ember miatt szokott elveszni az ember! És siratá õt ismét az egész nép.

35 Elõjöve pedig mind az egész nép, hogy enni adjanak Dávidnak, mikor még a nap fenn vala, de megesküvék Dávid, ezt mondván: Úgy cselekedjék én velem az Isten [most] és ezután is, hogy míg a nap le nem megy, sem kenyeret, sem egyebet nem eszem.

36 Mely dolgot mikor az egész község megértett, igen tetszék nékik; valamint a többi dolga is, a mit a király cselekeszik vala, igen tetszék nékik.

37 És megértette azon a napon az egész nép és az egész Izráel, hogy nem a királytól volt, hogy Abnert, a Nér fiát megölték.

38 Monda pedig a király az õ szolgáinak: Nem tudjátok-é, hogy nagy fejedelem esett ma el az Izráelben?

39 Én pedig ma erõtelen, noha felkent király vagyok; ezek pedig a Sérujának fiai hatalmasabbak nálamnál. De fizessen meg az Úr annak, a ki gonoszt cselekeszik, az õ gonoszsága szerint.

1 扫罗家和大卫家之间的战争相持很久。大卫家逐渐兴盛， 扫罗家却日趋衰微。

2 大卫在希伯仑生了几个儿子： 他的长子暗嫩， 是耶斯列人亚希暖所生的。

3 次子基利押， 是作过迦密人拿八的妻子亚比该所生的。三子押沙龙， 是基述王达买的女儿玛迦所生的。

4 四子亚多尼雅， 是哈及所生的。五子示法提雅， 是亚比他所生的。

5 六子以特念， 是大卫妻子以格拉所生的。这些儿子都是大卫在希伯仑所生的。

6 当扫罗家和大卫家交战的时候， 押尼珥在扫罗家的权势日渐强大。

7 扫罗有一个妃子， 名叫利斯巴， 是爱亚的女儿。伊施波设对押尼珥说： "你为什么亲近我父亲的妃子呢？"

8 押尼珥因伊施波设的话非常忿怒， 说： "我是犹大的狗头吗？今天我厚待你的父亲扫罗家、他的兄弟和他的朋友， 没有把你交在大卫的手中； 可是， 今天你竟为了这女人的事来找我的错！

9 我若不按着耶和华向大卫所起誓应许的去行： 废去扫罗家的王国， 建立大卫的王位， 使他统治以色列和犹大， 从但直到别是巴， 愿 神降罚押尼珥， 重重地降罚他。"

11 伊施波设因为惧怕押尼珥， 就连一句话也不敢回答他。

12 押尼珥差派使者代表他去见大卫， 说： "这地是属谁的呢？"又说： "你与我立约， 我就必帮助你， 使全以色列都归顺你。"

13 大卫说： "好！ 我与你立约。不过， 我要求你一件事： 你来见我面的时候， 首先要把扫罗的女儿米甲带来， 否则你必不得见我的面。"

14 后来， 大卫差派使者去见扫罗的儿子伊施波设， 说： "请你把我的妻子米甲还给我， 她是我从前用一百个非利士人的包皮聘下的。"

15 于是伊施波设派人去， 把米甲从拉亿的儿子她丈夫帕铁那里接回来。

16 米甲的丈夫与她一起去， 跟在她后面， 一边走、一边哭， 一直跟到巴户琳。押尼珥对他说： "你去吧！ 回去吧！ "他只好回去了。

17 押尼珥与以色列的长老商议说： "从前你们希望大卫作你们的王。

18 现在可以实现了！ 因为耶和华曾经论到大卫说： ‘我要借着我的仆人大卫的手， 把我的子民以色列从非利士人和他们所有敌人的手中拯救出来。’"

19 押尼珥也把这话说给便雅悯人听， 然后又去希伯仑， 把以色列人和便雅悯全都同意的一切事说给大卫听。

20 押尼珥带着二十个人， 来到希伯仑见大卫的时候， 大卫就为押尼珥和与他同来的人摆设筵席。

21 后来， 押尼珥对大卫说： "让我去把以色列众人召集到我主我王这里来， 好叫他们与你立约， 这样你就可以照着自己的心愿统治所有的人。"于是大卫打发押尼珥回去， 他就平平安安地走了。

22 那时， 大卫的臣仆和约押攻击敌人回来， 带回许多的战利品。当时， 押尼珥不在希伯仑大卫那里， 因为大卫已经打发他离去， 他也平平安安地走了。

23 约押和跟随他的全军一到达， 就有人告诉约押， 尼珥的儿子押尼珥曾经来见过王。王打发他离去， 他已经平平安安地走了。

24 约押进去见王， 说： "你作了什么事？尼珥的儿子押尼珥来见你， 你为什么把他送走？现在他已经平平安安地走了。

25 你认识尼珥的儿子押尼珥， 他来是要欺骗你， 是要了解你的起居行动和你所作的一切事。"

26 约押从大卫那里出来， 就差派使者去追赶押尼珥， 使者从西拉的水井那里把他带回来。可是， 大卫一点都不知道。

27 押尼珥回到了希伯仑， 约押就拉他到城门旁边与他密谈。约押就在那里刺透他的肚子， 他就死了。这样， 他替自己的兄弟亚撒黑报了血仇。

28 事后大卫听到了， 就说： "关于尼珥的儿子押尼珥的血案， 我和我的国家， 在耶和华面前永远是无辜的。

29 愿这流人血的罪归到约押的头上和他父亲的全家！ 又愿约押家不断有患血漏病的、长痲风的、拿拐杖的、倒毙在剑下的和缺乏粮食的。"

30 因押尼珥在基遍的战场上， 杀死了他们的兄弟亚撒黑， 约押和他的兄弟亚比筛就杀了押尼珥。

31 大卫对约押和与他在一起的众人说： "你们要撕裂衣服， 腰束麻布， 在押尼珥面前哀哭！ "大卫王也走在棺木后面。

32 他们把押尼珥埋葬在希伯仑。王在押尼珥的墓旁放声大哭， 众人也都哭了。

33 王又为押尼珥作了哀歌， 说： "难道押尼珥死去， 要像愚妄的人死去一样吗？

34 你的手没有被绳索绑住， 你的脚也没有被铜链锁住， 你倒毙， 好像人在暴徒面前倒毙一样！ "于是， 众民又为押尼珥哀哭。

35 还在白天的时候， 众人都来劝大卫吃点饭； 大卫起誓说： "我若在日落以前吃饭或吃什么东西， 愿 神降罚我， 重重地降罚我。"

36 众人看见了， 就都喜悦。王所作的一切， 他们都很喜悦。

37 那一天众人和全以色列都知道， 杀死尼珥的儿子押尼珥， 并不是出于王的意思。

38 王对他的臣仆说： "你们不知道今天在以色列中， 有一位将领和伟人倒毙了吗？

39 今天我虽然受膏为王， 但我还是幼弱的。洗鲁雅的两个儿子太强了， 非我所能应付。愿耶和华照着恶人所行的恶， 报应恶人。"