1 Ismét felgerjede az Úrnak haragja Izráel ellen, és felingerlé Dávidot õ ellenek, ezt mondván: Eredj el, számláld meg Izráelt és Júdát.

2 Monda azért Dávid Joábnak, az õ serege fõvezérének: Menj el, járd be Izráelnek minden nemzetségeit, Dántól fogva Beersebáig, és számláljátok meg a népet, hogy tudjam a népnek számát.

3 És monda Joáb a királynak: Sokasítsa meg az Úr, a te Istened a népet, s adjon még százannyit, mint a mennyi most van, és lássák [azt] az én uramnak, a királynak szemei: de miért akarja ezt az én uram, a király?

4 Azonban hatalmasabb volt a királynak szava a Joábénál és a többi fõemberekénél. Kiméne azért Joáb és a többi vezérek a király elõl, hogy megszámlálják a népet, az Izráelt.

5 És általkelének a Jordánon és tábort járának Aroer város mellett jobbkéz felõl, Gád völgyében, és Jáser mellett.

6 Azután menének Gileádba, és a Hodsi alföldére. Innét menének a Dán Jáán mellé, és Sídon környékére.

7 Ezután menének a Tírus erõs városához, és a Hivveusoknak és Kananeusoknak minden városaiba. Innét menének a Júdának dél felõl való részére, Beersebába.

8 És mikor bejárták az egész országot, hazamenének Jeruzsálembe, kilencz hónap és húsz nap mulva.

9 És beadá Joáb a megszámlált népnek számát a királynak; és Izráelben nyolczszázezer erõs fegyverfogható férfi, és Júda nemzetségében ötszázezer férfiú vala.

10 Minekutána pedig Dávid a népet megszámlálta, megsebhedék az õ szíve, és monda Dávid az Úrnak: Igen vétkeztem abban, a mit cselekedtem. Azért most, óh Uram, vedd el, kérlek, a te szolgádnak álnokságát; mert felette esztelenül cselekedtem!

11 És mikor felkelt reggel Dávid, szóla az Úr Gád prófétának, a ki Dávidnak látnoka vala, ezt mondván:

12 Menj el, és szólj Dávidnak: Ezt mondja az Úr: Három dolgot adok elõdbe, válaszd egyiket magadnak ezek közül, hogy a szerint cselekedjem veled.

13 Elméne azért Gád Dávidhoz, és tudtára adá néki, és monda néki: [Akarod- é,] hogy hét esztendeig való éhség szálljon földedre? Vagy hogy három hónapig ellenségeid elõtt bujdossál és [ellenséged] kergessen téged? Vagy hogy három napig döghalál legyen országodban? Most gondold meg és lásd meg, micsoda választ vigyek annak, a ki engem elküldött.

14 És monda Dávid Gádnak: Felette igen szorongattatom; de mégis, hadd essünk inkább az Úr kezébe, mert nagy az õ irgalmassága, és ne essem ember kezébe.

15 Bocsáta annakokáért az Úr döghalált Izráelre, reggeltõl fogva az elrendelt ideig, és meghalának a nép közül Dántól fogva Beersebáig, hetvenezer férfiak.

16 És mikor felemelte kezét az angyal Jeruzsálem ellen [is], hogy azt is elpusztítsa, megelégelé az Úr a veszedelmet, és monda az angyalnak, a ki a népet öli vala: Elég immár, hagyd el. Az Úrnak angyala pedig vala a Jebuzeus Arauna szérûje mellett.

17 És szóla Dávid az Úrnak, mikor látta az angyalt, a ki a népet vágja vala, és monda: Ímé én vétkeztem és én cselekedtem hamisságot, de ezek a juhok ugyan mit cselekedtek? Kérlek, inkább forduljon a te kezed ellenem és az én atyámnak háznépe ellen.

18 Méne azért Gád Dávidhoz azon a napon, és monda néki: Eredj, menj el, [és] rakass oltárt az Úrnak a Jebuzeus Araunának szérûjén.

19 És elméne Dávid Gádnak beszéde szerint, a mint az Úr megparancsolta vala.

20 És feltekintvén Arauna, látá, hogy a király az õ szolgáival õ hozzá megy; és Arauna kimenvén, meghajtá magát a király elõtt, arczczal a föld felé.

21 És monda Arauna: Mi az oka, hogy az én uram, a király az õ szolgájához jõ? Felele Dávid: Azért, hogy megvegyem tõled e szérût, és oltárt építsek ezen az Úrnak, hogy megszünjék a csapás a nép között.

22 Monda Arauna Dávidnak: Vegye el hát az én uram, a király, és áldozza fel, a mi néki tetszik. Ímhol vannak az ökrök az áldozathoz; a boronák és az ökrök szerszámai pedig fa helyett;

23 Arauna mindezt, óh király, a királynak adja. És monda Arauna a királynak: A te Urad Istened engeszteltessék meg általad.

24 Monda pedig a király Araunának: Nem, hanem pénzen veszem meg tõled, mert nem akarok az Úrnak, az én Istenemnek ingyen való áldozatot áldozni. Megvevé azért Dávid azt a szérût és az ökröket ötven ezüst sikluson.

25 És oltárt építe ott Dávid az Úrnak, és áldozék egészen égõ és hálaáldozattal; és megkegyelmeze az Úr a földnek, és megszünék a csapás Izráelben.

1 耶和华又向以色列人发怒， 就激动大卫， 使他们受害， 说： "你去数点一下以色列和犹大的人数吧！ "

2 王就对约押和跟随他的军官说： "你们走遍以色列各支派， 从但到别是巴， 数点人民， 我好知道人民的数目。"

3 约押回答王： "无论人民有多少， 愿耶和华你的 神再增加一百倍， 又愿我主我王亲眼看见。不过， 我主我王为什么喜欢这事呢？"

4 但是王的命令约押和众军官不敢不从。于是约押和众军官从王面前出去， 数点以色列的人民。

5 他们过了约旦河， 就在谷中那座亚罗珥城的右边安营。后来他们经过迦得， 直到雅谢，

6 然后又到了基列和他停．合示地， 再到了但．雅安， 并绕过了西顿，

7 来到推罗的堡垒， 以及希未人和迦南人所有的城市。最后， 他们出到犹大的南端别是巴去了。

8 以后， 他们走遍了全地， 过了九个月又二十天， 就回到耶路撒冷。

9 约押把数点人民的数目向王呈报： 在以色列中能拔刀的勇士共有八十万人； 犹大共有五十万人。

10 大卫数点了人民以后， 良心一直不安， 于是对耶和华说： "我作了这事， 犯了大罪。耶和华啊！ 现在求你除去你仆人的罪孽， 因为我作了非常糊涂的事！ "

11 大卫早晨起来； 耶和华的话临到迦得先知， 就是大卫的先见， 说：

12 "你去告诉大卫说： ‘耶和华这样说： 我给你三个选择， 你要选择一个， 我好向你施行。’"

13 于是迦得来见大卫， 问他说： "你要国中七年的饥荒呢？或是要在你敌人面前逃跑， 被追赶三个月呢？或是要国中有三天的瘟疫呢？现在你要想想， 决定我该用什么话回复那差我来的。"

14 大卫对迦得说： "我非常为难， 我们情愿落在耶和华的手里， 因为他有丰盛的怜悯。不要让我落在人的手里。"

15 于是耶和华降瘟疫在以色列地， 从早晨直到所定的时间； 从但到别是巴， 众民中死了七万人。

16 当天使向耶路撒冷伸手， 要毁灭耶路撒冷的时候， 耶和华就后悔降这灾祸， 就对那毁灭众民的天使说： "够了， 现在住手吧！ "那时， 耶和华的天使在耶布斯人亚劳拿的打禾场那里。

17 大卫看见那击杀人民的天使， 就对耶和华说： "犯了罪的是我， 行了恶的是我， 这群羊又作了什么呢？求你的手攻击我和我的父家吧！ "

18 那一天， 迦得来见大卫， 对他说： "你上去， 在耶布斯人亚劳拿的打禾场那里， 为耶和华立一座祭坛。"

19 大卫就照着迦得的话， 正如耶和华所吩咐的， 上去了。

20 亚劳拿往下观看， 看见王和他的臣仆正朝着他这边走过来， 就出去迎接， 脸伏于地向王叩拜。

21 亚劳拿问： "我主我王为什么来到你仆人这里呢？"大卫回答： "是要向你买这打禾场， 好为耶和华筑一座祭坛， 使民间的瘟疫可以止住。"

22 亚劳拿对大卫说： "我主我王看什么好， 就拿去献上吧！ 看哪， 这里有牛可以作燔祭， 打禾的器具和套牛的轭可以当柴烧。

23 王啊， 这一切亚劳拿都奉给你。"亚劳拿又对王说： "愿耶和华你的 神悦纳你！ "

24 王回答亚劳拿： "不！ 我一定要按价钱向你买， 我不要用白白得来的作燔祭献给耶和华我的 神。"于是大卫用五百七十克银子， 买下了那打禾场和牛。

25 于是大卫在那里为耶和华筑了一座坛， 献上燔祭和平安祭。这样耶和华垂听了人们为那地的祷告， 瘟疫就在以色列人中止住了。