1 És lõn Saul halála után, mikor Dávid visszatért az Amálekiták legyõzésébõl, és Dávid két napig Siklágban idõzött:
2 Ímé a harmadik napon egy férfi jöve a táborból Saultól, és az õ ruhái megszaggatva valának, fején pedig föld vala; és a mikor Dávidhoz ért, leesék a földre, és meghajtá magát.
3 Monda pedig néki Dávid: Honnét jössz? Felele néki: Az Izráel táborából szaladék el.
4 Monda néki Dávid: Mondd meg kérlek nékem, mint lõn a dolog? Õ pedig felele: Megfutamodék a nép a harczból, és a nép közül nagy sokaság esett el, és meghalának. Sõt Saul is és Jonathán az õ fia meghalának.
5 Dávid pedig mondá az ifjúnak, ki néki [ezt] elbeszélé: Honnan tudod, hogy meghalt Saul és Jonathán az õ fia?
6 Felele az ifjú, ki a hírt hozta: Történetbõl felmenék a Gilboa hegyére, és ímé Saul az õ dárdájára támaszkodott vala, és ímé a szekerek és lovagok utólérék õtet.
7 Hátratekintvén pedig [Saul,] megláta engem és szólíta, és mondék: Ímhol [vagyok] én.
8 Monda pedig nékem: Ki [vagy] te? Felelék néki: Amálekita vagyok.
9 Akkor monda nékem: Kérlek állj mellém és ölj meg engem, mert dermedtség fogott el engem, pedig a lélek még teljesen bennem van.
10 Annakokáért [én] mellé állván, megölém õtet, mert tudtam, hogy meg nem él, miután elesett, és elhozám a koronát, mely az õ fején [vala,] és az aranypereczet, mely az õ karján [volt,] és azokat [ímé] ide hoztam az én uramnak.
11 Akkor megragadá Dávid a maga ruháit és megszaggatá, úgyszintén a többi emberek is, a kik õ vele [valának.]
12 És nagy zokogással sírának, és bõjtölének mind estvéig, Saulon és Jonathánon, az õ fián, és az Úrnak népén és Izráelnek házán, mivelhogy fegyver által hullottak el.
13 És monda Dávid az ifjúnak, a ki [ezt] elbeszélé néki: Honnét [való] [vagy] te? Felele: Egy jövevény Amálekita férfi fia vagyok.
14 Ismét monda néki Dávid: Hogy nem féltél felemelni kezedet az Úr felkentjének elvesztésére?
15 És szólíta Dávid egyet az õ szolgái közül, kinek monda: Jõjj elõ és öld meg õt. Ki általüté azt, és meghala.
16 És monda néki Dávid: A te véred [legyen] a te fejeden: mert a tennen nyelved vallása bizonyságot tesz ellened, mondván: Én öltem meg az Úrnak felkentjét.
17 És keservesen síra Dávid ilyen sírással, Saulon és Jonathánon, az õ fián,
18 És monda ([íjdal ez,] hogy megtanulják Júda fiai, mely be van írva a Jásár könyvébe):
19 Izráel! a te ékességed elesett halmaidon: miként hullottak el a hõsök!
20 Meg ne mondjátok Gáthban, ne hirdessétek Askelon utczáin, hogy ne örvendjenek a Filiszteusok leányai, és ne ujjongjanak a körülmetéletlenek leányai.
21 Gilboa hegyei, se harmat, se esõ ti reátok ne [szálljon, ]és mezõtök [ne teremjen semmi] áldozatra valót; mert ott hányatott el az erõs [vitézek] paizsa, Saulnak paizsa, mintha meg nem kenettetett volna olajjal.
22 A megöletteknek vérétõl és a hõsöknek kövérétõl Jonathán kézíve hátra nem tért, és a Saul fegyvere hiába nem járt.
23 Sault és Jonathánt, a kik egymást szerették és kedvelték míg éltek, a halál sem szakította el; a saskeselyûknél gyorsabbak és az oroszlánoknál erõsebbek valának.
24 Izráel leányai! sirassátok Sault, ki karmazsinba öltöztetett gyönyörûen, és aranynyal ékesíté fel ruhátokat.
25 Oh, hogy elhullottak a hõsök a harczban! Jonathán halmaidon esett el!
26 Sajnállak testvérem, Jonathán, kedves valál nékem nagyon, hozzám való szereteted csudálatra méltóbb volt az asszonyok szerelménél.
27 Oh, hogy elhullottak a hõsök! És elvesztek a hadi szerszámok!
1 扫罗死后， 大卫杀退了亚玛力人回来， 就在洗革拉住了两天。
2 第三天， 忽然有一个人从扫罗的营回来， 衣服撕裂， 头上蒙灰。这人一来到大卫面前， 就俯伏在地上叩拜他。
3 大卫问他： "你从哪里来？"他对他说： "我是从以色列的营中逃出来的。"
4 大卫又问他： "情况怎么样？请你告诉我！ "他回答： "众人都逃离战场， 他们中间不但有许多人倒地阵亡， 连扫罗和他的儿子约拿单也死了。"
5 于是， 大卫问那向他报信的年轻人： "你怎么知道扫罗和他的儿子死了呢？"
6 那个向大卫报信的年轻人回答： "我刚巧在基利波山， 看见扫罗靠在自己的矛枪上， 又见有战车和马兵紧紧地追赶他。
7 他回头看到我， 就呼唤我。我说： ‘我在这里。’
8 他问我： ‘你是谁？’我回答他： ‘我是亚玛力人。’
9 于是他对我说： ‘请你站到我身边来， 把我杀死， 因为痛苦抓住我， 我却还死不了。’
10 我就站到他身边去， 把他杀了， 因为我知道他一倒下， 就不能再活了。我摘下他头上的王冠， 取下他臂上的手镯， 带到这里来奉给我主。"
11 大卫就抓住自己的衣服， 把它们全都撕裂。所有与他在一起的人也都是这样。
12 他们为了扫罗、他的儿子约拿单、耶和华的子民和以色列家的缘故悲哀、哭泣、禁食直到晚上， 因为他们已经倒毙在刀下。
13 大卫问那向他报信的年轻人： "你是哪里的人？"他回答： "我是个寄居这地的亚玛力人的儿子。"
14 大卫对他说： "你伸手毁灭耶和华的受膏者， 怎么还不惧怕呢？"
15 于是大卫叫了一个年轻人来， 说： "你上前去， 砍倒他。"那年轻人击杀他， 他就死了。
16 大卫对他说： "你流人血的罪要归到自己的头上， 因为你亲口作证指控自己说： ‘我杀了耶和华的受膏者。’"
17 大卫为扫罗和他的儿子约拿单作了这首哀歌。
18 他又吩咐要把这首"弓歌"教导犹大人。（这首歌记录在《雅煞珥书》上。）
19 "以色列啊！ 尊荣的人都在高处被杀， 勇士怎么都已仆倒！
20 你们不要在迦特报道， 不要在亚实基伦的街上宣扬， 免得非利士的女子欢喜， 免得未受割礼之人的女子快乐。
21 基利波的群山啊！ 愿雨露都不降在你们上面， 愿你们的田地不产供物。因为勇士的盾牌在那里玷污， 扫罗的盾牌没有用油抹亮。
22 不见被杀者的血、勇士的脂油， 约拿单的弓不缩回， 扫罗的剑也不空空返回。
23 扫罗和约拿单， 生时相亲相爱， 死时也不分离。他们比鹰还快速， 比狮子更勇猛。
24 以色列的女子啊！ 你们要为扫罗哭泣， 他曾给你们穿上紫色豪华的衣服， 又给你们的外衣加上金饰。
25 勇士怎么会在战阵上倒毙， 约拿单在高处被刺死！
26 我的兄弟约拿单啊！ 我为你悲痛， 你是我最好的朋友， 你对我的爱情远超过妇女的爱情。
27 勇士怎么会倒毙！ 争战的武器怎么会毁灭！ "