1 Elküldé azért az Úr Dávidhoz Nátán [prófétát,] ki bemenvén hozzá, monda néki: Két ember vala egy városban, egyik gazdag, a másik szegény.
2 A gazdagnak felette sok juhai és ökrei valának;
3 A szegénynek pedig semmije nem vala egyéb egy kis nõstény báránykájánál, a melyet vett és táplált vala, s felnevelkedett nála gyermekeivel együtt; saját falatjából evett és poharából ivott és keblén aludt, és néki olyan vala, mintegy leánya.
4 Mikor pedig utazó vendége érkezett a gazdagnak: sajnált az õ ökrei és juhai közül hozatni, hogy a vendégnek ételt készítsen belõle, a ki hozzá ment vala; hanem elvevé a szegénytõl az õ bárányát, és azt fõzeté meg a vendégnek, a ki hozzá ment.
5 Akkor felgerjede Dávidnak haragja az ember ellen, és monda Nátánnak: Él az Úr, hogy halálnak fia az az ember, a ki azt cselekedte.
6 A bárányért pedig négy annyit kell adnia, mivelhogy ezt mívelte, és annak nem kedvezett.
7 És monda Nátán Dávidnak: Te vagy az az ember! Ezt mondja az Úr, Izráelnek Istene: Én kentelek fel téged, hogy király légy Izráel felett, és megszabadítottalak téged a Saul kezébõl.
8 És néked adtam a te urad házát, és a te uradnak feleségeit a te kebeledbe; ennek felette néked adtam Izráelnek és Júdának házát; [és] ha még ez kevés [volt,] ezt s ezt adtam volna néked.
9 Miért vetetted meg az Úrnak beszédét, oly dolgot cselekedvén, mely útálatos õ elõtte? A Hitteus Uriást fegyverrel ölted meg, és az õ feleségét magadnak vetted feleségül; magát pedig az Ammon fiainak fegyverével ölted meg.
10 Most azért ne távozzék el a fegyver soha házadból, mivel megútáltál engem, és a Hitteus Uriás feleségét elvetted, hogy feleséged legyen.
11 Ezt mondja az Úr: Ímé én épen a saját házadból bocsátok reád csapásokat, és feleségeidet szemed láttára veszem el, és adom más felebarátodnak, és hál a te feleségeiddel fényes nappal.
12 Mert te titkon cselekedtél; de én az egész Izráel elõtt és napvilágnál cselekeszem azt.
13 Monda azért Dávid Nátánnak: Vétkeztem az Úr ellen! És monda Nátán Dávidnak: Az Úr is elvette a te bûnödet, nem fogsz meghalni.
14 Mindazáltal, mivel alkalmat adtál a gyalázásra az Úr ellenségeinek e dologban: a te fiad is, a ki lett néked, bizonynyal meghal.
15 Ezekután elméne Nátán az õ házához. És megveré az Úr a gyermeket, a kit az Uriás felesége szült vala Dávidnak; és megbetegedék.
16 És könyörge Dávid az Istennek a gyermekért, és bõjtöle is Dávid, és bemenvén, a földön feküvék éjjel.
17 Felkelének azért az õ házának vénei [és menének] õ hozzá, hogy felemeljék õt a földrõl: de nem akará, és nem is evék õ velek kenyeret.
18 Hetednapra azért meghala a gyermek, és nem merik vala a Dávid szolgái néki megmondani, hogy meghalt a gyermek, mert ezt mondják vala: Ímé, még mikor a gyermek élt, szólottunk néki és meg sem hallotta szónkat; hogyan mondanánk meg néki, hogy meghalt a gyermek, hogy [magának] bajt szerezzen?
19 Látván pedig Dávid, hogy az õ szolgái suttognak, eszébe vevé Dávid, hogy meghalt a gyermek, és monda Dávid az õ szolgáinak: Meghalt-é a gyermek? Azok mondának: Meghalt.
20 Felkelvén azért Dávid a földrõl, megmosdék és megkené magát és más ruhát võn magára, és bemenvén az Úr házába, imádkozék. Azután beméne a maga házába, és kérésére kenyeret vivének eleibe, és evék.
21 Akkor mondának az õ szolgái néki: Mi dolog ez, a mit míveltél? Míg a gyermek élt, bõjtöltél és sírtál; most pedig, hogy meghalt a gyermek, felkelél és kenyeret ettél.
22 Monda õ: Míg a gyermek élt, addig bõjtöltem és sírtam; mert ezt mondottam: Ki tudja, talán az Úr könyörül rajtam, és megél a gyermek.
23 De most, [hogy] meghalt, vajjon miért bõjtölnék? Vajjon visszahozhatom-é azzal? Én megyek õ hozzá, de õ nem jõ ide vissza én hozzám.
24 És megvigasztalá Dávid az õ feleségét, Bethsabét, és beméne hozzá, és vele hála. És õ szült fiat, és nevezé annak nevét Salamonnak, és az Úr szereté azt,
25 A mint megizente vala Nátán próféta által, ki nevezé az õ nevét Jedidjának, az Úrért.
26 Joáb pedig hadakozék az Ammon fiainak [városa,] Rabba ellen, és megvevé a királyi várost.
27 És követeket külde Dávidhoz Joáb ilyen követséggel: Hadakoztam Rabba ellen, és meg is vettem a város[nak egyik részét, a hol a víz van.]
28 Most azért gyûjtsd egybe a népnek maradékát, és szállj táborba a város ellen, foglald el azt, nehogy valamiképen, ha én foglalnám el, róla neveztessék az én nevem.
29 Egybegyûjté azért Dávid mind az egész népet, és aláméne Rabba ellen, és harczola ellene, és elfoglalá azt.
30 És elvevé az õ királyuknak koronáját annak fejérõl, melynek súlya egy tálentum arany volt, és drága [kövekkel vala rakva,] és lõn a Dávid fején, és a városból felette sok zsákmányt hozott el.
31 A népet pedig, mely benne [vala,] kihozatá; és némelyét fûrész, némelyét vasborona alá, némelyét fejsze alá vetteté; némelyeket mészkemenczén vitt által, és így cselekedék az Ammon fiainak minden városával. Haza méne azután Dávid és az egész nép Jeruzsálembe.
1 耶和华差派拿单去见大卫。于是拿单来到大卫那里, 对他说: "在一座城里有两个人, 一个富有, 一个贫穷。
2 那富有的有极多牛羊,
3 那贫穷的除了买来养的一只母羊羔以外, 什么也没有。那小羊在他家里和他的儿女一同长大, 小羊吃他的食物, 喝他杯中的饮料, 睡在他的怀里, 就像他的女儿一样。
4 有一个旅客来到富翁那里, 他舍不得从自己的牛群羊群中取一头出来, 款待到他那里来的旅客, 却取了那穷人的母羊羔, 款待到他那里来的客人。"
5 大卫就非常恼怒那人, 对拿单说: "我指着永活的耶和华起誓, 作这事的人该死。
6 他必须四倍赔偿这羊羔, 因为他作了这事, 又因他没有怜悯的心。"
7 拿单对大卫说: "你就是那人! 耶和华以色列的 神这样说: ‘我膏立了你作以色列的王, 把你从扫罗的手里救了出来,
8 把你主人的家赐给你, 把你主人的妻妾交在你怀里, 又把以色列和犹大家赐给你。你若是还以为太少, 我还可以多多加给你。
9 你为什么藐视耶和华的话, 行他看为恶的事呢?你用刀击杀了赫人乌利亚, 娶了他的妻子作你的妻子, 你借着亚扪人的刀杀了乌利亚。
10 所以, 从今以后, 刀剑必不离开你的家, 因为你藐视了我, 娶了赫人乌利亚的妻子作你的妻子。’
11 耶和华这样说: ‘看哪! 我必从你家中兴起祸患攻击你; 我要在你的眼前把你的妃嫔拿去赐给别人。他要在光天化日之下与她们同床。
12 你在暗中行了这事, 我却要在所有以色列人面前, 在光天化日之下行这事报应你。’"
13 大卫对拿单说: "我得罪了耶和华了。"拿单对大卫说: "耶和华已经除去了你的罪, 你必不至于死。
14 只是因为你作了这事, 使耶和华的仇敌大得亵渎的机会, 所以你所生的儿子必定死。"
15 于是拿单回自己的家去了。耶和华击打乌利亚的妻子给大卫所生的孩子, 他就害了重病。
16 大卫为那孩子恳求 神, 并且禁食。他进房里去, 终夜躺在地上。
17 他家中的老侍从站在他旁边, 要把他从地上扶起来, 他却不肯, 也不与他们一起吃饭。
18 到了第七天, 孩子死了。大卫的臣仆不敢告诉他孩子死了, 因为他们说: "看哪, 孩子还活着的时候, 我们劝他, 他尚且不听我们的话。现在我们怎么能告诉他孩子已经死了呢?他会伤心欲绝的。"
19 大卫看见他的臣仆彼此低声耳语, 就知道孩子已经死了。他问臣仆说: "孩子死了吗?"他们回答: "死了! "
20 于是大卫从地上起来, 洗澡, 抹膏, 更换衣服, 进耶和华的殿去敬拜, 然后回到自己的宫里去, 吩咐人给他摆上饭, 他就吃了。
21 臣仆问他: "你为什么这样作呢?孩子还活着的时候, 你为他禁食哭泣; 孩子死了, 你倒起来吃饭! "
22 他回答: "孩子还活着的时候, 我禁食哭泣, 因为我想: ‘也许耶和华怜悯我, 让孩子可以活着。’
23 现在他死了, 我为什么还要禁食呢?我还能使他回来吗?我要到他那里去, 他却不能回到我这里来。"
24 大卫安慰他的妻子拔示巴, 进到她那里去, 与她同睡。她生了一个儿子, 大卫给他起名叫所罗门; 耶和华也喜爱他,
25 就差派拿单先知去, 照着耶和华的吩咐, 给他起名叫耶底底亚。
26 那时, 约押正在攻打亚扪人的拉巴, 攻取了王城。
27 约押派遣使者去见大卫, 说: "我攻打拉巴, 已经攻取了水城。
28 现在, 请你聚集其余的人民, 安营攻打这城, 把城攻取; 免得我攻取了这城, 人就以我的名字来叫这城。"
29 于是大卫聚集所有的人民, 向拉巴进军; 攻打那城, 把它攻取了。
30 大卫从他们的王的头上夺取了王冠。王冠的金子重三十五公斤, 上面嵌有宝石, 人把这冠冕戴在大卫的头上。大卫又从这城里带走了许多战利品,
31 又把那城里的人民带出去, 使他们用锯子、铁耙、铁斧作工, 或使他们在砖窑服役。大卫对待亚扪各城的居民都是这样。后来, 大卫和众人都回耶路撒冷去了。