1 Salomon sananlaskut. Viisas poika on isänsä ilo, tyhmä poika on äitinsä murhe.
2 Väärintekijää eivät hänen aarteensa auta, mutta oikeamielisyys pelastaa kuolemasta.
3 Nuhteetonta Herra varjelee nälältä, mutta jumalattoman haluja hän ei täytä.
4 Köyhyys seuraa kättä, joka työtä karttaa, toimeliaat kädet tuovat rikkauden.
5 Viisas se, joka kesällä kerää, häpeä sille, joka korjuuaikana makaa.
6 Hurskaalla on päänsä päällä siunaus, jumalattoman suussa piilee väkivalta.
7 Vanhurskaan muistoa siunataan, jumalattoman nimikin maatuu.
8 Ymmärtäväinen ottaa ohjeet varteen, mutta mieletön etsii tuhoaan.
9 Turvassa kulkee, joka vilpittä kulkee, joka poikkeaa polulta, ei salassa pysy.
10 Kavala silmänisku tuo tuskaa, ja mieletön puhe vie tuhoon.
11 Vanhurskaan suu on elämän lähde, jumalattoman suussa piilee väkivalta.
12 Viha ajaa ihmiset toisiaan vastaan, rakkaus peittää paljotkin rikkomukset.
13 Järkevän huulilta lähtevät viisauden sanat, tyhmyrin selässä soikoon keppi!
14 Viisas panee tiedon visusti talteen, mutta vahinko on valmis, kun hullu puhuu.
15 Omaisuus on rikkaalle vahva varustus, puute murentaa köyhän majan.
16 Mitä vanhurskas ansaitsee, on elämäksi, mitä jumalaton hankkii, koituu synniksi.
17 Joka taipuu kuriin, vaeltaa elämän tietä, nuhteista piittaamaton kulkee harhaan.
18 Joka vihansa salaa, se valheita puhuu, hullu se, joka panettelee ja parjaa.
19 Paljossa puheessa vaanii synti, viisas se, joka kielensä hillitsee.
20 Hurskaan puhe on puhtainta hopeaa, jumalattoman ajatus ei paljoa paina.
21 Hurskaan sanat ruokkivat monia, tyhmät nääntyvät ymmärryksen puutteeseen.
22 Herran siunaus menestyksen antaa, omin voimin sitä ei lisätä.
23 Ilkityöt ovat hullun huvi, järkevä saa ilonsa viisaudesta.
24 Mitä jumalaton pelkää, siihen hän törmää, mitä hurskas toivoo, se hänelle annetaan.
25 Myrskyn mentyä jumalaton on poissa, mutta vanhurskaalla on kestävä perusta.
26 Mitä etikka hampaille ja savu silmille, sitä on laiskuri isännälleen.
27 Herran pelko kartuttaa elinpäiviä, jumalattomalta vuodet hupenevat.
28 Hurskaan odotus johtaa iloon, jumalattoman toivo pettää.
29 Herra on viattoman vahva linna, mutta väärintekijän hän murskaa.
30 Oikeamielinen ei ikinä horju, mutta jumalattomalla ei ole missään turvaa.
31 Vanhurskaan suusta viisaus versoo, mutta myrkyllinen kieli leikataan poikki.
32 Hurskaan sanat ovat rakkauden sanoja, jumalattoman puhe valhetta ja vimmaa.
1 Salamon bölcs mondásai. a bolond fiú pedig szomorúsága az õ anyjának.
2 Nem használnak a gonoszság kincsei; az igazság pedig megszabadít a halálból.
3 Az Úr nem hagyja éhezni az igaznak lelkét; az istenteleneknek kivánságát pedig elveti.
4 Szegénynyé lesz, a ki cselekszik rest kézzel; a gyors munkások keze pedig meggazdagít.
5 Gyûjt nyárban az eszes fiú; álomba merül az aratás idején a megszégyenítõ fiú.
6 Áldások vannak az igaznak fején; az istentelenek szája pedig erõszaktételt fed be.
7 Az igaznak emlékezete áldott; a hamisaknak neve pedig megrothad.
8 A bölcs elméjû beveszi a parancsolatokat; a bolond ajkú pedig elveszti magát.
9 A ki tökéletességben jár, bátorsággal jár; a ki pedig elferdíti az õ útát, kiismertetik.
10 A ki szemmel hunyorgat, bántást szerez; és a bolond ajkú elesik.
11 Életnek kútfeje az igaznak szája; az istenteleneknek szája pedig erõszaktételt fedez el.
12 A gyûlölség szerez versengést; minden vétket pedig elfedez a szeretet.
13 Az eszesek ajkain bölcseség találtatik; a vesszõ pedig a bolond hátának [való.]
14 A bölcsek tudományt rejtegetnek; a bolondnak szája pedig közeli romlás.
15 A gazdagnak marhája az õ megerõsített városa; szûkölködõknek romlása az õ szegénységök.
16 Az igaznak keresménye életre, az istentelennek jövedelme bûnre van.
17 A bölcseség megõrizõnek útja életre van; a fenyítéket elhagyó pedig tévelyeg.
18 A ki elfedezi a gyûlölséget, hazug ajkú az; és a ki szól gyalázatot, bolond az.
19 A sok beszédben elmaradhatatlan a vétek; a ki pedig megtartóztatja ajkait, az értelmes.
20 Választott ezüst az igaznak nyelve; a gonoszok elméje kevés érõ.
21 Az igaznak ajkai sokakat legeltetnek; a bolondok pedig esztelenségökben halnak meg.
22 Az Úrnak áldása, az gazdagít meg, és azzal [semmi] nem szerez bántást.
23 Miképen játék a bolondnak bûnt cselekedni, azonképen az eszes férfiúnak bölcsen [cselekedni.]
24 A mitõl retteg az istentelen, az esik õ rajta; a mit pedig kivánnak az igazak, meg lesz.
25 A mint a forgószél ráfuvall, már oda van az istentelen; az igaznak pedig örökké való fundamentoma van.
26 Minémû az eczet a fogaknak és a füst a szemeknek, olyan a rest azoknak, a kik azt elküldötték.
27 Az Úrnak félelme hosszabbítja meg a napokat; az istenteleneknek pedig esztendeik megrövidülnek.
28 Az igazaknak reménysége öröm; az istenteleneknek várakozása pedig elvész.
29 Erõsség a tökéletesnek az Úrnak úta: de romlás a hamisság cselekedõinek.
30 Az igaz soha meg nem mozdul; de az istentelenek nem lakják a földet.
31 Az igaznak szája bõségesen szól bölcsességet; a gonoszság nyelve pedig kivágatik.
32 Az igaznak ajkai azt tudják, a mi kedves; az istenteleneknek szája pedig a gonoszságot.