1 Kun käyt aterialle mahtimiehen pöytään, älä unohda, kuka edessäsi on.

2 Tuki vaikka veitsellä kurkkusi, nälällesi älä anna valtaa.

3 Älä ahnehdi hänen herkkujaan, sillä niissä voi piillä petos.

4 Älä rehki rikastuaksesi, älä tuhlaa ajatuksiasi siihen.

5 Kun kiinnität katseesi rikkauteen, se on jo poissa: se on saanut siivet ja lentänyt taivaalle kuin kotka.

6 Älä aterioi pahansuovan seurassa, älä havittele hänen herkkujaan,

8 Minkä syöt, sen olet oksentava, ja kauniit sanasikin menevät hukkaan.

9 Turha on puhua tyhmälle, hän ei ymmärrä viisauttasi.

10 Älä siirrä vanhaa rajapyykkiä äläkä tunkeudu orpojen pelloille,

11 sillä heillä on väkevä puolustaja, joka ajaa heidän asiaansa sinua vastaan.

12 Taivuta mielesi kuulemaan neuvoja, avaa korvasi viisaudelle.

13 Älä jätä poikaa kurituksetta -- ei hän kuole, jos saa keppiä.

14 Kun annat hänelle keppiä, pelastat hänet tuonelan tieltä.

15 Poikani, jos sydämesi viisastuu, minun sydämeni iloitsee.

16 Riemu täyttää mieleni, kun puheesi on totta ja oikeaa.

17 Älä kadehdi niitä, jotka elävät synnissä, elä Herran pelossa päivästä päivään.

18 Jos sen teet, sinulla on tulevaisuus eikä toivosi raukea tyhjiin.

19 Kuuntele, poikani, ja viisastu, ohjaa ajatuksesi oikealle tielle.

20 Älä eksy juomarien seuraan, karta lihapadan ääressä mässäileviä,

21 sillä juomari ja syömäri köyhtyy, nuokkuu lopulta ryysyissä.

22 Kuule isääsi, jolta olet saanut elämän, älä halveksi äitiäsi, kun hän on vanha.

23 Osta totuutta, älä myy, osta viisautta, oppia ja ymmärrystä.

24 Kunnon poika on isänsä ilo, onnellinen se, jolla on viisas poika.

25 Iloitkoot sinun isäsi ja äitisi, riemuitkoon sinun synnyttäjäsi.

26 Poikani, luota minuun, seuraa samaa tietä kuin minä.

27 Portto on kuin syvä hauta, vieras nainen kuin ahdas kaivo.

28 Rosvon lailla hän on väijyksissä ja viettelee yhä uusia uskottomuuteen.

29 Kuka voivottaa, kuka vaikertaa? Kuka rettelöi, kuka haastaa riitaa? Kuka hankkii kolhuja syyttä suotta? Kuka katsoo harottavin silmin?

30 Se, joka viipyy viinin ääressä, se, joka etsii maustejuomaa.

31 Älä katsele viinin hehkuvaa punaa, älä katso sen välkettä maljassa. Helposti se valahtaa kurkusta alas,

32 mutta perästäpäin se puree kuin käärme, iskee myrkkyhampaillaan kuin kyy.

33 Silmäsi näkevät outoja, puheesi ovat hullun houreita.

34 Olet kuin aalloilla keskellä merta, kuin maston nenässä mainingeilla.

35 Minut piestiin, mutta en tuntenut mitään, minut hakattiin, mutta en tiennyt mitään. Milloin pääni selviää? Pitäisi päästä hakemaan lisää.

1 Mikor leülsz enni az uralkodóval, szorgalmasan reá vigyázz, ki van elõtted.

2 És kést tégy a torkodra, ha mértékletlen vagy.

3 Ne kivánd az õ csemegéit; mert ezek hazug étkek.

4 Ne fáraszd magadat ebben, hogy meggazdagulj; [ez ilyen testi] eszességedtõl szünjél meg.

5 Avagy a te szemeidet veted-é arra? holott az semmi, mert olyan szárnyakat szerez magának nagy hamar, mint a saskeselyû, és az ég felé elrepül!

6 Ne egyél az irígy szemûnek étkébõl, és ne kivánd az õ csemegéit;

7 Mert mint a ki számítgatja [a falatot] magában, olyan õ: egyél és igyál, azt mondja te néked; de azért nem jó akarattal van tehozzád.

8 A te falatodat, a melyet megettél, kihányod; és a te ékes beszédidet csak hiába vesztegeted.

9 A bolondnak hallására ne szólj; mert megútálja a te beszédidnek bölcseségét.

10 Ne mozdítsd meg a régi határt, és az árváknak mezeibe ne kapj;

11 Mert az õ megváltójuk erõs, az forgatja az õ ügyöket ellened!

12 Add a te elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre.

13 Ne vond el a gyermektõl a fenyítéket; ha megvered õt vesszõvel, meg nem hal.

14 Te vesszõvel vered meg õt: és az õ lelkét a pokolból ragadod ki.

15 Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is.

16 És vígadoznak az én veséim, a te ajkaidnak igazmondásán.

17 Ne irígykedjék a te szíved a bûnösökre; hanem az Úr félelmében [légy] egész napon;

18 Mert [ennek] bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik.

19 Hallgass te, fiam, [engem,] hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet.

20 Ne légy azok közül való, a kik borral dõzsölnek; azok közül, a kik hússal dobzódnak.

21 Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás.

22 Hallgasd a te atyádat, a ki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik.

23 Szerezz igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet.

24 Igen örül az igaznak atyja, és a bölcsnek szülõje annak vígadoz.

25 Vígadjon a te atyád és a te anyád, és örvendezzen a te szülõd.

26 Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megõrizzék.

27 Mert mély verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony.

28 És az, mint a tolvaj leselkedik, és az emberek közt a hitetleneket szaporítja.

29 Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége?

30 A bornál mulatóknak, a kik mennek a jó bor kutatására.

31 Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az õ csillogását; könnyen alá csuszamlik,

32 Végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp.

33 A te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol gonoszságot.

34 És olyan leszel, mint a ki fekszik a tenger közepiben, és a ki fekszik az árbóczfának tetején.

35 Ütöttek engem, nékem nem fájt; vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel? Akkor folytatom, ismét megkeresem azt.