1 Joka rakastaa tietoa, rakastaa kuria, tyhmä se, joka nuhteita vihaa.
2 Hyvä ihminen on Herralle mieleen, mutta juonittelijan hän tuomitsee.
3 Vääryyden varassa ei kukaan kestä, mutta vanhurskas on vankasti juurillaan.
4 Kunnon vaimo on miehensä kruunu, kunnoton on kuin hivuttava tauti.
5 Hurskaiden aikeet ovat puhtaat, jumalattomilla on vilppi mielessä.
6 Väärämielisen sanat ovat tappava loukku, oikeamielisen puhe on pelastukseksi.
7 Jumalaton kaatuu, eikä mitään jää, mutta vanhurskaiden suku säilyy.
8 Mitä viisaampi, sitä kiitetympi, tyhmyri kerää vain halveksuntaa.
9 Parempi elää vaatimattomasti ja palvelijatta kuin leveästi mutta leivättä.
10 Kunnon ihminen muistaa karjansa tarpeet, jumalaton ei sääliä tunne.
11 Leivässä pysyy, joka pellollaan pysyy, mieletön se, joka tavoittelee tyhjää.
12 Jumalaton tavoittelee pahojen saalista, vanhurskas pysyy juurillaan.
13 Joka pahoja puhuu, kaatuu omaan ansaansa, vanhurskas selviää ahdingosta.
14 Puheistaan ihminen palkitaan, teot kiertyvät tekijänsä eteen.
15 Tyhmä pitää omaa tietään oikeana, viisas se, joka neuvoja kuulee.
16 Tyhmä tuo heti julki suuttumuksensa, viisas nielee loukkauksen ja vaikenee.
17 Oikeutta auttaa, joka totta puhuu, valehtelija on vääryyden asialla.
18 Harkitsematon sana on kuin miekanpisto, viisaan puhe on lääkettä.
19 Totuuden sanat kestävät iäti, valheen sanat vain tuokion.
20 Itsensä pettää, joka pahoja hautoo, iloita saa, joka hyviä neuvoja antaa.
21 Hurskas on turvassa kaikelta pahalta, jumalaton suistuu onnettomuuksiin.
22 Petollista puhetta Herra ei siedä, sanansa pitävä on hänelle mieleen.
23 Viisas ei kersku tiedoillaan, tyhmä kuuluttaa julki tyhmyytensä.
24 Ahkera päätyy päälliköksi, laiskuri toisten käskettäväksi.
25 Huoli masentaa ihmismielen, hyvä sana sen ilahduttaa.
26 Hurskas pysyy kaukana pahasta, jumalattomien tie vie harhaan.
27 Veltto pyyntimies ei tavoita saalista, ahkeralle kertyy rikkauksia.
28 Vanhurskauden polku vie elämään, mutta monet kulkevat kuoleman tietä.
1 A jó ember jóakaratot nyer az Úrtól; de a gonosz embert kárhoztatja õ.
2 Nem erõsül meg ember az istentelenséggel; az igazaknak pedig gyökerök ki nem mozdul.
3 A derék asszony koronája az õ férjének; de mint az õ csontjaiban való rothadás, [olyan] a megszégyenítõ.
4 Az igazaknak gondolatjaik igazak; az istentelenek tanácsa csalás.
5 Az istenteleneknek beszédei leselkednek a vér után; az igazaknak pedig szája megszabadítja azokat.
6 Leomlanak az istentelenek, és oda lesznek; az igazak háza pedig megáll.
7 Az õ értelme szerint dicsértetik a férfiú; de az elfordult elméjû útálatos lesz.
8 Jobb, a kit kevésre tartanak, és szolgája van, mint a ki magát felmagasztalja, és szûk kenyerû.
9 Az igaz az õ barmának érzését [is] ismeri, az istentelenek szíve pedig kegyetlen.
10 A ki míveli az õ földét, megelégedik eledellel; a ki pedig követ hiábavalókat, bolond az.
11 Kivánja az istentelen a gonoszok prédáját; de az igaznak gyökere ád [gyümölcsöt.]
12 Az ajkaknak vétkében gonosz tõr van, de kimenekedik a nyomorúságból az igaz.
13 Az õ szájának gyümölcsébõl elégedik meg a férfi jóval; és az õ cselekedetének fizetését veszi az ember önmagának.
14 A bolondnak úta helyes az õ szeme elõtt, de a ki tanácscsal él, bölcs az.
15 A bolondnak haragja azon napon megismertetik; elfedezi pedig a szidalmat az eszes ember.
16 A ki igazán szól, megjelenti az igazságot, a hamis bizonyság pedig az álnokságot.
17 Van olyan, a ki beszél hasonlókat a tõrszúrásokhoz; de a bölcseknek nyelve orvosság.
18 Az igazmondó ajak megáll mind örökké; a hazugságnak pedig nyelve egy szempillantásig.
19 Álnokság van a gonosz gondolóknak szívében; a békességnek tanácsosiban pedig vígasság.
20 Nem vettetik az igaz semmi bántásba; az istentelenek pedig teljesek nyavalyával.
21 Útálatosok az Úrnál a csalárd beszédek; a kik pedig cselekesznek hûségesen, kedvesek õ nála.
22 Az eszes ember elfedezi a tudományt; a bolondok elméje pedig kikiáltja a bolondságot.
23 A gyorsaknak keze uralkodik; a rest pedig adófizetõ lesz.
24 A férfiúnak elméjében való gyötrelem megalázza azt; a jó szó pedig megvidámítja azt.
25 Útba igazítja az õ felebarátját az igaz; de az istentelenek útja eltévelyíti õket.
26 Nem süti meg a rest, a mit vadászásával fogott; de drága marhája az embernek serénysége.
27 Az igazságnak útjában van élet; és az õ ösvényének úta halhatatlanság.
28