1 Ihminen suunnittelee mielessään, mutta sanat antaa Herra.

2 Ihminen pitää oikeina kaikkia teitään, mutta Herra punnitsee ajatukset.

3 Tuo kaikki hankkeesi Herran eteen, niin suunnitelmasi menestyvät.

4 Kaiken on Herra tehnyt tarkoituksiaan varten, jumalattomankin -- kohtaamaan kovan päivän.

5 Herra vihaa kaikkia kerskailijoita -- totisesti, he eivät rangaistusta vältä!

6 Laupeus ja uskollisuus sovittavat synnin, Herran pelko pitää loitolla pahasta.

7 Joka elää Herran mielen mukaisesti, pääsee sovintoon vihamiestensäkin kanssa.

8 Parempi vähän ja rehellisesti kuin isot voitot vilpillisesti.

9 Ihminen suunnittelee tiensä, mutta Herra ohjaa hänen askelensa.

10 Kuninkaan huulilla on Jumalan päätös, ei hän erehdy tuomiossaan.

11 Puntari on Herran, vaaka on Herran, hänen ovat kaikki punnukset.

12 Vääryyttä kuninkaat eivät siedä, ilman oikeutta ei valtaistuin kestä.

13 Rehellinen puhe on kuninkaalle mieleen, todenpuhujaa hän rakastaa.

14 Kuninkaan viha on kuoleman airut, mutta viisas voi hänet lepyttää.

15 Kuninkaan hymy on elämän vakuus, hänen suosionsa kuin keväinen sade.

16 Hanki viisautta, se on parempaa kuin kulta, hanki ymmärrystä, se on kalliimpaa kuin hopea.

17 Oikeamielisten tie kiertää pahan kaukaa, henkensä turvaa, joka tietään tarkkaa.

18 Pöyhkeys vie perikatoon, ylpeys käy lankeemuksen edellä.

19 Parempi elää hiljaa köyhien parissa kuin jakaa saalista röyhkeiden kanssa.

20 Joka harkiten toimii, saa kaikkea hyvää, onni on sen, joka turvaa Herraan.

21 Harkitseva ihminen saa viisaan maineen, taitava puhe taivuttaa mielet.

22 Viisaus on viisaalle elämän lähde, tyhmyys tyhmälle rangaistus.

23 Viisas sydän antaa suuhun sanat, jotka vievät perille opetuksen.

24 Ystävän sanat ovat nuorta hunajaa: makeat mielelle, virvoittavat ruumiille.

25 Moni luulee omaa tietään oikeaksi, vaikka se on kuoleman tie.

26 Nälkä miehen työhön ajaa, oma suu on häntä hoputtamassa.

27 Heittiö penkoo esiin pahaa, hänen huulillaan on kuin polttava tuli.

28 Juonittelija rakentaa riitaa, panettelija erottaa ystävykset.

29 Kelvoton mies vetää ystävänsä mukaan, johdattaa hänetkin turmion tielle.

30 Joka kyräten katsoo, hankkii pahaa, joka huulensa tiukkaa, on jo päätöksen tehnyt.

31 Harmaat hapset ovat kunniaseppele, palkinto sille, joka oikein elää.

32 Sävyisyys on sankaruutta arvokkaampi, maltti enemmän kuin kaupungin valtaus.

33 Helmassa arpaa ravistellaan, tuloksen ratkaisee Herra.

1 Az embernél vannak az elme gondolatjai; de az Úrtól van a nyelv felelete.

2 Minden útai tiszták az embernek a maga szemei elõtt; de a ki a lelkeket vizsgálja, az Úr az!

3 Bízzad az Úrra a te dolgaidat; és a te gondolatid véghez mennek.

4 Mindent teremtett az Úr az õ maga czéljára; az istentelent is a büntetésnek napjára.

5 Útálatos az Úrnak minden, a ki elméjében felfuvalkodott, kezemet adom rá, hogy nem marad büntetetlen.

6 Könyörületességgel és igazsággal töröltetik el a bûn; és az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól.

7 Mikor jóakarattal van az Úr valakinek útaihoz, még annak ellenségeit is jóakaróivá teszi.

8 Jobb a kevés igazsággal, mint a gazdag jövedelem hamissággal.

9 Az embernek elméje gondolja meg az õ útát; de az Úr igazgatja annak járását.

10 Jósige van a király ajkain; az ítéletben ne szóljon hamisságot az õ szája.

11 Az Úré az igaz mérték és mérõserpenyõ, az õ mûve minden mérõkõ.

12 Útálatos legyen a királyoknál istentelenséget cselekedni; mert igazsággal erõsíttetik meg a királyiszék.

13 Kedvesek a királyoknak az igaz beszédek; és az igazmondót szereti [a király.]

14 A királynak felgerjedt haragja [olyan, mint] a halál követe; de a bölcs férfiú leszállítja azt.

15 A királynak vidám orczájában élet van; jóakaratja olyan, mint a tavaszi esõ fellege.

16 Szerzeni bölcseséget, oh menynyivel jobb az aranynál; és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél!

17 Az igazak országútja eltávozás a gonosztól; megtartja magát az, a ki megõrzi az õ útát.

18 A megromlás elõtt kevélység [jár], és az eset elõtt felfuvalkodottság.

19 Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel.

20 A ki figyelmez az igére, jót nyer; és a ki bízik az Úrban, oh mely boldog az!

21 A ki elméjében bölcs, hívatik értelmesnek; a beszédnek pedig édessége neveli a tudományt.

22 Életnek kútfeje az értelem [annak], a ki bírja azt; de a bolondok fenyítéke bolondságuk.

23 A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az õ száját, és az õ ajkain öregbíti a tudományt.

24 Lépesméz a gyönyörûséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek.

25 Van oly út, mely igaz az ember szeme elõtt, de vége a halálnak úta.

26 A munkálkodó lelke magának munkálkodik; mert az õ szája kényszeríti õt.

27 A haszontalan ember gonoszt ás ki, és az õ ajkain mintegy égõ tûz van;

28 A gonosz ember versengést szerez, és a susárló elválasztja a jó barátokat.

29 Az erõszakos ember elhiteti az õ felebarátját, és nem jó úton viszi õt.

30 A ki behúnyja szemeit, [azért teszi], hogy álnokságot gondoljon; a ki összeszorítja ajkait, [már] véghez vitte a gonoszságot.

31 Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útában találtatik.

32 Jobb a hosszútûrõ az erõsnél; és a ki uralkodik a maga indulatján, annál, a ki várost vesz meg.

33 Az [ember] kebelében vetnek sorsot; de az Úrtól van annak minden ítélete.