1 Poikani, älä unohda sitä mitä opetan, pidä kaikki käskyni mielessäsi,
2 sillä ne kartuttavat päiviesi määrää, antavat sinulle elinvuosia ja menestystä.
3 Älä unohda laupeutta, älä uskollisuutta -- kiedo ne kaulaasi, kirjoita sydämesi tauluun,
4 niin saat rakkautta ja kiitosta sekä Jumalalta että ihmisiltä.
5 Älä jätä elämääsi oman ymmärryksesi varaan, vaan turvaa koko sydämestäsi Herraan.
6 Missä kuljetkin, pidä hänet mielessäsi, hän viitoittaa sinulle oikean tien.
7 Älä luulottele olevasi viisas; pelkää Herraa ja karta pahaa.
8 Siinä on sinulle lääke, joka pitää koko ruumiisi terveenä.
9 Siitä, mitä omistat, anna Herran kunniaksi uhrit, kaikesta sadostasi paras osa.
10 Silloin varastosi täyttyvät viljasta ja viini pursuaa puserrusaltaistasi.
11 Älä torju, poikani, Herran kuritusta, älä katkeroidu, kun hän ojentaa sinua --
12 jota Herra rakastaa, sitä hän kurittaa niin kuin isä omaa lastaan.
13 Onnellinen se, joka on löytänyt viisauden, se, joka on tavoittanut tiedon,
14 sillä parempi on viisaus kuin hopea, tuottoisampi on tieto kuin kulta.
15 Se voittaa korallit kalleudessa, mitkään aarteet eivät vedä sille vertaa.
16 Sen oikeassa kädessä on pitkä ikä, vasemmassa rikkaus ja kunnia.
17 Sen tiet ovat suloisia teitä, sen polut onnen polkuja.
18 Se on elämän puu niille, jotka siihen tarttuvat -- onnellinen, ken pitää siitä kiinni!
19 Viisaudella Herra loi maan perustan, ymmärryksellä hän rakensi taivaat,
20 hänen tietonsa erotti kahtaalle meren, sen voimasta pilvet satavat vettä.
21 Säilytä, poikani, harkinta ja maltti, älä päästä niitä silmistäsi,
22 sillä ne ovat sinun elämäsi tae, ne ovat kaulaasi kiertävä koru.
23 Näin kuljet tietäsi turvallisesti, et jalkaasi loukkaa,
24 ja maata mentyäsi nukut rauhallisesti, et mitään pelkää.
25 Älä säikähdä vaaraa, joka äkisti kohtaa, tuhon myrskyä, joka yllättää jumalattomat,
26 sillä Herra on sinun tukesi ja turvasi, hän varjelee jalkasi ansoilta.
27 Älä kiellä apuasi, jos toinen on avun tarpeessa ja sinä pystyt tekemään hänelle hyvää.
29 Älä puno juonia naapuriasi vastaan, joka pitää sinua ystävänään.
30 Älä ryhdy käräjöimään, jos toinen ei ole tehnyt sinulle pahaa.
31 Älä kadehdi väkivallantekijää, älä mieli niille teille, joita hän kulkee.
32 Väärämielistä Herra kammoksuu, mutta oikeamielisen hän ottaa suojaansa.
33 Jumalattoman kodissa on Herran kirous, mutta oikeamielisten asuinsijan hän siunaa.
34 Säälimätöntä ei Herra sääli, mutta nöyrille hän antaa armonsa.
35 Viisaalle karttuu kunniaa, houkka kantaa häpeäänsä.
1 Fiam! az én tanításomról el ne felejtkezzél, és az én parancsolatimat megõrizze a te elméd;
2 Mert napoknak hosszú voltát, és sok esztendõs életet, és békességet hoznak néked bõven.
3 Az irgalmasság és igazság ne hagyjanak el téged: kösd azokat a te nyakadra, írd be azokat a te szívednek táblájára;
4 Így nyersz kedvességet és jó értelmet Istennek és embernek szemei elõtt.
5 Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédbõl; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál.
6 Minden te útaidban megismered õt; akkor õ igazgatja a te útaidat.
7 Ne légy bölcs a te magad ítélete szerint; féld az Urat, és távozzál el a gonosztól.
8 Egészség lesz [ez] a te testednek, és megújulás a te csontaidnak.
9 Tiszteld az Urat a te marhádból, a te egész jövedelmed zsengéjébõl.
10 Eképen megtelnek a te csûreid elégséggel, és musttal áradnak el sajtód válúi.
11 Az Úrnak fenyítését fiam, ne útáld meg, se meg ne únd az õ dorgálását.
12 Mert a kit szeret az Úr, megdorgálja, és pedig mint az atya az õ fiát, a kit kedvel.
13 Boldog ember, a ki megnyerte a bölcseséget, és az ember, a ki értelmet szerez.
14 Mert jobb ennek megszerzése az ezüstnek megszerzésénél, és a kiásott aranynál ennek jövedelme.
15 Drágább a fényes kárbunkulusoknál, és minden te gyönyörûségeid nem hasonlíthatók hozzá.
16 Napoknak hosszúsága van jobbjában, baljában gazdagság és tisztesség.
17 Az õ útai gyönyörûséges útak, és minden ösvényei: békesség.
18 Életnek fája ez azoknak, a kik megragadják, és a kik megtartják boldogok!
19 Az Úr bölcseséggel fundálta a földet, erõsítette az eget értelemmel.
20 Az õ tudománya által fakadtak ki a mélységbõl [a vizek,] és a felhõk csepegnek harmatot,
21 Fiam, ne távozzanak el a te szemeidtõl, õrizd meg az igaz [bölcseséget,] és a meggondolást!
22 És lesznek [ezek] élet a te lelkednek, és kedvesség a te nyakadnak.
23 Akkor bátorsággal járod a te útadat, és a te lábadat meg nem ütöd.
24 Mikor lefekszel, nem rettegsz; hanem lefekszel és gyönyörûséges lesz a te álmod.
25 Ne félj a hirtelen való félelemtõl, és a gonoszok pusztításától, ha eljõ;
26 Mert az Úr lesz a te bizodalmad és megõrzi a te lábadat a fogságtól.
27 Ne fogd meg a jótéteményt azoktól, a kiket illet, ha hatalmadban van annak megcselekedése.
28 Ne mondd a te felebarátodnak: menj el, azután térj meg, és holnap adok; holott nálad van, [a mit kér.]
29 Ne forralj a te felebarátod ellen gonoszt, holott õ együtt ül bátorságosan te veled.
30 Ne háborogj egy emberrel is ok nélkül, ha nem illetett gonoszszal téged.
31 Ne irígykedjél az erõszakos emberre, és néki semmi útát ne válaszd.
32 Mert útálja az Úr az engedetlent; és az igazakkal van az õ titka.
33 Az Úrnak átka van a gonosznak házán; de az igazaknak lakhelyét megáldja.
34 Ha kik csúfolók, õ megcsúfolja [azokat;] a szelídeknek pedig ád kedvességet.
35 A bölcsek tisztességet örökölnek; a bolondok pedig gyalázatot aratnak.