| 1 mapa | And they took their journey from Elim, and all the congregation of the children of Israel came to the wilderness of Sin, which is between Elim and Sinai, on the fifteenth day of the second month after their departure from the land of Egypt. | És elindulának Élimbõl és érkezék Izráel fiainak egész gyülekezete a Szin pusztájába, mely Élim között és Sinai között van, a második hónapnak tizenötödik napján, Égyiptom földérõl való kijövetelök után. |
| 2 | And the whole congregation of the children of Israel murmured against Moses and Aaron in the wilderness. | És zúgolódék Izráel fiainak egész gyülekezete Mózes és Áron ellen a pusztában. |
| 3 mapa | And the children of Israel said to them, O that we had died by the hand of the LORD in the land of Egypt, when we sat by the flesh-pots, and when we did eat bread to the full: for ye have brought us forth into this wilderness, to kill this whole assembly with hunger. | S mondának nékik Izráel fiai: Bár megholtunk volna az Úr keze által Égyiptom földén, a mikor a húsos fazék mellett ülünk vala, a mikor jól lakhatunk vala kenyérrel; mert azért hoztatok ki minket ebbe a pusztába, hogy mind e sokaságot éhséggel öljétek meg. |
| 4 | Then said the LORD to Moses, Behold, I will rain bread from heaven for you; and the people shall go out and gather a certain rate every day, that I may prove them, whether they will walk in my law, or not. | És monda az Úr Mózesnek: Ímé én esõképen bocsátok néktek kenyeret az égbõl; menjen ki azért a nép és szedjen naponként arra a napra valót, hogy megkísértsem: akar-é az én törvényem szerint járni, vagy nem? |
| 5 | And it shall come to pass, that on the sixth day they shall prepare that which they bring in; and it shall be twice as much as they gather daily. | A hatodik napon pedig úgy lesz, hogy mikor elkészítik a mit bevisznek, az kétannyi lesz, mint a mennyit naponként szedegettek. |
| 6 mapa | And Moses and Aaron said to all the children of Israel, At evening, then ye shall know that the LORD hath brought you out from the land of Egypt: | És monda Mózes és Áron Izráel minden fiainak: Estve megtudjátok, hogy az Úr hozott ki titeket Égyiptom földérõl; |
| 7 | And in the morning, then ye shall see the glory of the LORD; for that he heareth your murmurings against the LORD: And what are we, that ye murmur against us? | Reggel pedig meglátjátok az Úr dicsõségét; mert meghallotta a ti zúgolódástokat az Úr ellen. De mik vagyunk mi, hogy mi ellenünk zúgolódtok? |
| 8 | And Moses said, This shall be when the LORD shall give you in the evening flesh to eat, and in the morning bread to the full; for that the LORD heareth your murmurings which ye murmur against him: And what are we? your murmurings are not against us, but against the LORD. | És monda Mózes: Estve húst ád az Úr ennetek, reggel pedig kenyeret, hogy jól lakjatok; mert hallotta az Úr a ti zúgolódástokat, melylyel ellene zúgolódtatok. De mik vagyunk mi? Nem mi ellenünk van a ti zúgolódástok, hanem az Úr ellen. |
| 9 | And Moses spoke to Aaron, Say to all the congregation of the children of Israel, Come near before the LORD: for he hath heard your murmurings. | Áronnak pedig monda Mózes: Mondd meg az Izráel fiai egész gyülekezetének: Járuljatok az Úr elé; mert meghallotta a ti zúgolódástokat. |
| 10 | And it came to pass, as Aaron spoke to the whole congregation of the children of Israel, that they looked towards the wilderness, and behold, the glory of the LORD appeared in the cloud. | És lõn, mikor beszéle Áron az Izráel fiai egész gyülekezetének, a puszta felé fordulának, és ímé az Úr dicsõsége megjelenék a felhõben. |
| 11 | And the LORD spoke to Moses, saying, | És szóla az Úr Mózesnek, mondván: |
| 12 | I have heard the murmurings of the children of Israel; Speak to them, saying, At evening ye shall eat flesh, and in the morning ye shall be filled with bread: and ye shall know that I am the LORD your God. | Hallottam az Izráel fiainak zúgolódását, szólj nékik mondván: Estennen húst esztek, reggel pedig kenyérrel laktok jól és megtudjátok, hogy én vagyok az Úr a ti Istentek. |
| 13 | And it came to pass, that at evening the quails came up, and covered the camp: and in the morning the dew lay around the host. | És lõn, hogy estve fürjek jövének fel és ellepék a tábort, reggel pedig harmatszállás lõn a tábor körûl. |
| 14 | And when the dew that lay was gone up, behold, upon the face of the wilderness there lay a small round thing, as small as the hoar frost on the ground: | Mikor pedig a harmatszállás megszûnék, ímé a pusztának színén apró gömbölyegek valának, aprók mint a dara a földön. |
| 15 | And when the children of Israel saw it, they said one to another, It is manna: for they knew not what it was. And Moses said to them, This is the bread which the LORD hath given you to eat. | A mint megláták az Izráel fiai, mondának egymásnak: Mán ez! mert nem tudják vala mi az. Mózes pedig monda nékik: Ez az a kenyér, melyet az Úr adott néktek eledelül. |
| 16 | This is the thing which the LORD hath commanded, Gather of it every man according to his eating: an omer for every man according to the number of your persons, take ye every man for them who are in his tents. | Az Úr parancsolata pedig ez: Szedjen abból kiki a mennyit megehetik; fejenként egy ómert, a hozzátok tartozók száma szerint szedjen kiki azok részére, a kik az õ sátorában vannak. |
| 17 | And the children of Israel did so, and gathered, some more, some less. | És aképen cselekedének az Izráel fiai és szedének ki többet, ki kevesebbet. |
| 18 | And when they measured it with an omer, he that gathered much had nothing over, and he that gathered little had no lack: they gathered every man according to his eating. | Azután megmérik vala ómerrel, és annak a ki többet szedett, nem vala fölöslege, és annak, a ki kevesebbet szedett, nem vala fogyatkozása: kiki annyit szedett, a mennyit megehetik vala. |
| 19 | And Moses said, Let no man leave of it till the morning. | Azt is mondá nékik Mózes: Senki ne hagyjon abból reggelre. |
| 20 | Notwithstanding, they hearkened not to Moses; but some of them left of it until the morning, and it bred worms, and became offensive; and Moses was wroth with them. | De nem hallgatának Mózesre, mert némelyek hagyának abból reggelre; és megférgesedék s megbüszhödék. Mózes pedig megharagudék reájok. |
| 21 | And they gathered it every morning, every man according to his eating: and when the sun became hot, it melted. | Szedék pedig azt reggelenként, kiki a mennyit megehetik vala, mert ha a nap felmelegedett, elolvad vala. |
| 22 | And it came to pass, that on the sixth day they gathered twice as much bread, two omers for one man: and all the rulers of the congregation came and told Moses. | A hatodik napon pedig két annyi kenyeret szednek vala, két ómerrel egyre-egyre. Eljövének pedig a gyülekezet fejedelmei mindnyájan és tudtára adták azt Mózesnek. |
| 23 | And he said to them, This is that which the LORD hath said, To-morrow is the rest of the holy sabbath to the LORD: bake that which ye will bake to-day, and boil that ye will boil; and that which remaineth over, lay up for you to be kept until the morning. | Õ pedig monda nékik: Ez az, a mit az Úr mondott: A holnap nyugalom napja, az Úrnak szentelt szombat; a mit sütni akartok, süssétek meg, és a mit fõzni akartok, fõzzétek meg; a mi pedig megmarad, azt mind tegyétek el magatoknak reggelre. |
| 24 | And they laid it up till the morning, as Moses ordered: and it did not putrefy, neither was there any worm therein. | És eltevék azt reggelre, a szerint a mint Mózes parancsolta vala, és nem büszhödék meg s féreg sem vala benne. |
| 25 | And Moses said, Eat that to-day; for to-day is a sabbath to the LORD; to-day ye will not find it in the field. | És monda Mózes: Ma egyétek azt meg, mert ma az Úrnak szombatja van; ma nem találjátok azt a mezõn. |
| 26 | Six days ye shall gather it; but on the seventh day, which is the sabbath, in it there will be none. | Hat napon szedjétek azt, de a hetedik napon szombat van, akkor nem lesz. |
| 27 | And it came to pass, that some of the people went out on the seventh day to gather, and they found none. | És lõn hetednapon: kimenének a nép közül, hogy szedjenek, de nem találának. |
| 28 | And the LORD said to Moses, How long refuse ye to keep my commandments and my laws? | És monda az Úr Mózesnek: Meddig nem akarjátok megtartani az én parancsolataimat és törvényeimet? |
| 29 | See, for that the LORD hath given you the sabbath, therefore he giveth you on the sixth day the bread of two days: abide ye every man in his place, let no man go out of his place on the seventh day. | Lássátok meg! az Úr adta néktek a szombatot; azért ád õ néktek hatodnapon két napra való kenyeret. Maradjatok veszteg, kiki a maga helyén; senki se menjen ki az õ helyébõl a hetedik napon. |
| 30 | So the people rested on the seventh day. | És nyugoszik vala a nép a hetedik napon. |
| 31 | And the house of Israel called its name Manna: and it was like coriander-seed, white; and the taste of it was like wafers made with honey. | Az Izráel háza pedig Mánnak nevezé azt; olyan vala az mint a kóriándrom magva, fehér; és íze, mint a mézes pogácsáé. |
| 32 mapa | And Moses said, This is the thing which the LORD commanded, Fill an omer of it to be kept for your generations; that they may see the bread with which I fed you in the wilderness, when I brought you forth from the land of Egypt. | És monda Mózes: Ezt parancsolja az Úr: Egy teljes ómernyit tartsatok meg abból maradékaitok számára, hogy lássák a kenyeret, a mellyel éltettelek titeket a pusztában, mikor kihoztalak titeket Égyiptom földérõl. |
| 33 | And Moses said to Aaron, Take a pot, and put an omer full of manna therein, and lay it up before the LORD, to be kept for your generations. | Áronnak pedig monda Mózes: Végy egy edényt és tégy bele egy teljes ómer Mánt és tedd azt az Úr eleibe, hogy megtartassék maradékaitok számára. |
| 34 | As the LORD commanded Moses, so Aaron laid it up before the Testimony, to be kept. | A mint parancsolta vala az Úr Mózesnek, eltevé azt Áron a bizonyságtétel ládája elé, hogy megtartassék. |
| 35 mapa | And the children of Israel ate manna forty years, until they came to a land inhabited: they ate manna, until they came to the borders of the land of Canaan. | Az Izráel fiai pedig negyven esztendõn át evék a Mánt, míg lakó földre jutának; Mánt evének mind addig, míg a Kanaán földének határához jutának. |
| 36 | Now an omer is the tenth part of an ephah. | Az ómer pedig az éfának tizedrésze. |