1 Reis 21

Akháb és Jézabel zsarnoksága Nábót ellen

1 És történt ezek után, hogy a Jezréelbeli Nábótnak egy szőlője volt Jezréelben, Akhábnak, Samaria királyának a háza mellett. 2 És szóla Akháb Nábótnak, mondván: Add nékem a te szőlődet, hogy legyen veteményes kertem; mert közel van az én házamhoz, és néked érette jobb szőlőt adok annál, vagy ha néked tetszik, pénzül adom meg az árát. 3 És felele Nábót Akhábnak: Isten őrizzen, hogy néked adjam az én atyáimtól maradt örökséget. 4 Akkor haza méne Akháb nagy bánattal és haraggal a beszéd miatt, a melyet szólott néki a Jezréelbeli Nábót, mondván: Nem adom néked az én atyáimtól maradt örökséget; és lefeküvék az ő ágyára, és arczát a fal felé fordítá, és nem evék kenyeret. 5 Hozzá menvén az ő felesége Jézabel, monda néki: Miért háborodott meg a te szíved, és kenyeret nem eszel? 6 És ő monda néki: Mert ama Jezréelbeli Nábóttal beszéltem, és azt mondám néki: Add nékem a te szőlődet pénzért, vagy ha inkább tetszik, más szőlőt adok néked érette, ő pedig azt mondta: Nem adom néked az én szőlőmet. 7 Akkor monda néki Jézabel, az ő felesége: Te bírod-é most az Izráel királyságát? Kelj fel, egyél kenyeret, és a te szíved örvendezzen, én majd néked adom a Jezréelbeli Nábót szőlőjét. 8 És levelet írt Akháb nevével, a melyet megpecsételt az ő gyűrűjével, és elküldé azt a levelet a véneknek és a főembereknek, a kik Nábóttal egy városban laktak; 9 És a levélben ezt írta, mondván: Hirdessetek bőjtöt, és ültessétek Nábótot a nép élére; 10 És ültessetek vele szembe két istentelen embert, a kik tanúbizonyságot tegyenek ő ellene, mondván: Megszidalmaztad az Istent és a királyt. Azután vigyétek ki, és kövezzétek meg őt, hogy meghaljon. 11 És ekképen cselekedének a vének és a főemberek, a kik az ő városában laktak, a mint Jézabel nékik megparancsolta, és a mint a levélben megírta, a melyet nékik küldött; 12 Bőjtöt hirdetének, és ülteték Nábótot a nép élére. 13 Előjöve azután két istentelen ember, és leült vele szemben, és tanúbizonyságot tettek ez istentelen emberek Nábót ellen a nép előtt, mondván: Megszidalmazta Nábót az Istent és a királyt. Kivivék azért őt a városból, és megkövezék, és meghala. 14 Azután megizenék Jézabelnek, mondván: Megköveztetett Nábót, és meghalt. 15 Mikor pedig meghallotta Jézabel, hogy megköveztetett Nábót és meghalt, monda Jézabel Akhábnak: Kelj fel és foglald el a Jezréelbeli Nábót szőlőjét, a melyet nem akart néked pénzért oda adni; mert nem él Nábót, hanem meghalt. 16 És mikor meghallotta Akháb, hogy Nábót meghalt, felkelt Akháb, hogy lemenjen a Jezréelbeli Nábót szőlőjébe, és azt elfoglalja.

Fenyegetés Illés által

17 Akkor szóla az Úr Thesbites Illésnek, mondván: 18 Kelj fel, és menj Akhábnak, az Izráelbeli királynak eleibe, a ki Samariában lakik, ímé ott van a Nábót szőlőjében, a melybe lement, hogy azt elfoglalja; 19 És szólj néki, ezt mondván: Így szól az Úr: Nemde megölted-é és nemde el is foglaltad-é? És szólj néki, mondván: Ezt mondja az Úr: Ugyanazon a helyen, a hol felnyalták az ebek Nábót vérét, ebek nyalják fel a te véredet is! 20 És monda Akháb Illésnek: Megint rám találtál ellenségem? És ő monda: Rád találtam; mert te magadat mindenestől arra adtad, hogy gonoszságot cselekedjél az Úr szemei előtt. 21 Ímé, azt mondja az Úr: Veszedelmet hozok reád, és elvesztem a te maradékaidat, és kigyomlálom Akhábnak még az ebét is, és a berekesztettet és az elhagyatottat Izráelben; 22 És olyanná teszem a te házadat, mint Jeroboámnak, a Nébát fiának házát, és mint Baásának, az Ahija fiának házát azért, a miért haragra ingerlettél engem, és a miért bűnbe ejtetted az Izráelt. 23 És Jézabel felől is szóla az Úr, mondván: Az ebek eszik meg Jézabelt Jezréel kőfala előtt; 24 Azt, a ki Akháb házából a városban hal meg, az ebek eszik meg; azt pedig, a ki a mezőben hal meg, az égi madarak eszik meg. 25 Mert bizonyára nem volt Akhábnak mássa, a ki magát arra adta volna, hogy csak gonoszságot cselekedjék az Úr szemei előtt, a melyre az ő felesége, Jézabel ösztökélé őt. 26 Mert igen útálatos dolgot cselekedék, követvén a bálványokat mind a szerint, a mint cselekedének az Emoreusok, a kiket az Úr kiűzött volt az Izráel fiai előtt. 27 Lőn pedig, mikor meghallotta Akháb e beszédeket, megszaggatá az ő ruháit, és zsákba öltözék és bőjtöle, és a zsákban hála, és nagy alázatossággal jár vala. 28 És szóla az Úr Thesbites Illésnek, mondván: 29 Nem láttad-é, hogy Akháb hogyan megalázta magát előttem? Mivelhogy pedig megalázta magát előttem, nem hozom reá a veszedelmet az ő életében, hanem csak az ő fia idejében hozom el a veszedelmet az ő házára.

Nabote recusa vender a sua vinha a Acabe

1 Sucedeu, depois dessas coisas, que Nabote, jezreelita, tinha uma vinha que estava em *1Rs 18.45-46Jezreel, perto do palácio de Acabe, rei de Samaria. 2 Acabe disse a Nabote: *1Sm 8.14Dá-me a tua vinha, para que me sirva de horta, pois está perto da minha casa. Dar-te-ei por ela uma vinha melhor ou, se for do teu agrado, dar-te-ei em dinheiro o que ela vale. 3 Respondeu Nabote a Acabe: Deus me guarde de *Lv 25.23;Nm 36.7;Ez 46.18que eu te dê a herança de meus pais. 4 Veio *1Rs 20.43Acabe para sua casa, desgostoso e indignado por causa da palavra que Nabote, jezreelita, lhe falara; pois este lhe dissera: Não te darei a herança de meus pais. Tendo-se deitado na sua cama, voltou o rosto e não quis comer.

Jezabel ordena a morte de Nabote

5 Porém Jezabel, sua mulher, veio ter com ele e lhe disse: Por que está o teu espírito tão desgostoso, que não comes pão? 6 Ele lhe respondeu: Porque falei a Nabote, jezreelita, e lhe disse: Dá-me, por dinheiro, a tua vinha, ou, se te apraz, te darei por ela outra vinha; e ele respondeu: Não te darei a minha vinha. 7 Disse-lhe Jezabel, sua mulher: *1Sm 8.14És tu mesmo que estás governando agora o reino de Israel! Levanta-te, come, e seja alegre o teu coração; eu te darei a vinha de Nabote, jezreelita. 8 *Et 3.12;8.8,10Escreveu ela cartas em nome de Acabe e, selando-as com o selo dele, enviou as cartas *1Rs 20.7aos anciãos e aos nobres que havia na cidade e habitavam com Nabote. 9 Eis o que escreveu nas cartas: Proclamai um jejum e dai a Nabote um lugar proeminente entre o povo; 10 ponde defronte dele dois homens, filhos de Belial, que testemunhem contra ele, dizendo: Amaldiçoaste a Deus e ao rei. Depois, levai-o para fora e apedrejai-o, até que morra.

11 Os homens da cidade dele, os anciãos e os nobres que nela habitavam, fizeram como Jezabel lhes ordenara, conforme estava escrito nas cartas que ela lhes enviara. 12 Proclamaram um jejum e deram a Nabote um lugar proeminente entre o povo. 13 Entraram os dois homens, filhos de Belial, e sentaram-se defronte dele. Esses homens de Belial deram testemunho contra Nabote na presença do povo, dizendo: Nabote amaldiçoou a Deus e ao rei. *2Rs 9.26Então, o levaram para fora da cidade e o apedrejaram, de sorte que morreu. 14 Depois, mandaram dizer a Jezabel: Nabote foi apedrejado e morreu. 15 Tendo Jezabel ouvido que Nabote fora apedrejado e morrera, disse a Acabe: Levanta-te e toma posse da vinha que Nabote, jezreelita, recusou dar-te por dinheiro, pois Nabote já não vive, mas é morto. 16 Tendo Acabe ouvido que Nabote era morto, levantou-se para descer à vinha de Nabote, jezreelita, a fim de tomar posse dela.

Deus manda Elias ameaçar a Acabe

17 A palavra de Jeová veio a Elias, tesbita, dizendo: 18 Levanta-te, desce para te encontrar com Acabe, rei de Israel, *1Rs 16.29que habita em Samaria. Eis que está na vinha de Nabote, aonde desceu para tomar posse dela. 19 Falar-lhe-ás, dizendo: Assim diz Jeová: Mataste e, ainda por cima, te apoderaste da vinha? Dir-lhe-ás: Assim diz Jeová: *1Rs 22.38;2Rs 9.26No lugar em que os cães lamberam o sangue de Nabote, lamberão os cães o teu próprio sangue. 20 Acabe perguntou a Elias: *1Rs 18.17Achaste-me, ó meu inimigo? Respondeu ele: Achei-te, porquanto te *1Rs 21.25vendeste para fazeres o mal aos olhos de Jeová. 21 Eis que trarei o mal sobre ti, e te *1Rs 14.10;2Rs 9.8arruinarei, e exterminarei de Acabe todo homem, tanto escravo como livre, em Israel. 22 *1Rs 15.29Farei a tua casa como a casa de Jeroboão, filho de Nebate, e *1Rs 16.3,11como a casa de Baasa, filho de Aías, por causa da provocação com que me irritaste e *1Rs 12.30;13.34;14.16fizeste pecar a Israel. 23 Também de Jezabel falou Jeová: *2Rs 9.10,30-37Os cães comerão a Jezabel junto *2Sm 20.15à muralha de Jezreel. 24 *1Rs 14.11;16.4Quem morrer a Acabe na cidade, o comê-lo-ão os cães; e quem lhe morrer no campo, comê-lo-ão as aves do céu 25 *1Rs 21.20;1Rs 16.30-33(Não houve, porém, ninguém como Acabe, que se vendeu para fazer o que era mau aos olhos de Jeová, sendo instigado por sua mulher Jezabel. 26 *1Rs 15.12;2Rs 17.12Procedeu mui perversamente, seguindo a ídolos, *Gn 15.16;Lv 18.25-30conforme tudo o que fizeram os amorreus, aos quais Jeová desapossou diante dos filhos de Israel.).

27 Tendo Acabe ouvido essas palavras, *2Sm 3.31;2Rs 6.30rasgou os seus vestidos, cobriu de saco a sua carne e jejuou; deitava-se em saco e andava humildemente. 28 Então, veio a palavra de Jeová a Elias, tesbita, dizendo: 29 Estás vendo como Acabe se humilha diante de mim? Porque se humilha diante de mim, não trarei o mal nos seus dias, mas, *2Rs 9.25-37nos dias de seu filho, trarei o mal sobre a sua casa.