1 Reis 12

Tíz törzs elszakad Roboámtól és Jeroboámot teszi királylyá

1 És elméne Roboám Síkembe; mert Síkembe gyűlt fel az egész Izráel, hogy királylyá tegyék őt. 2 Mikor pedig meghallotta ezt Jeroboám, a Nébát fia, (a ki még Égyiptomban volt, a hová futott volt Salamon király elől, és Égyiptomban tartózkodék Jeroboám, 3 És hozzá küldvén, elhivaták őt); elmenének Jeroboám és az Izráel egész gyülekezete, és szólának Roboámnak, mondván: 4 A te atyád igen megnehezítette a mi igánkat, de te most könnyebbítsd meg atyádnak kemény szolgálatát, és a nehéz igát, a melyet mi reánk vetett, és szolgálunk néked. 5 És monda nékik: Menjetek el, és harmadnap mulva jőjjetek vissza hozzám. És a nép elméne. 6 És tanácsot tarta Roboám király a vénekkel, a kik Salamon, az ő atyja előtt állottak vala életében, mondván: Micsoda tanácsot adtok ti, hogy milyen választ adjak e népnek? 7 És szólának azok, mondván: Ha e mai napon szolgája lész e népnek, és nékik szolgálsz, és választ adsz nékik, és jó szót adsz nékik: mind éltig szolgálnak néked. 8 De ő megveté a vének tanácsát, a melyet néki adtak, és tanácsot tarta az ifjakkal, a kik ő vele együtt nevekedtek volt fel, és a kik ő előtte udvarlottak. 9 És monda azoknak: Micsoda tanácsot adtok ti, hogy választ adjunk e népnek, a mely nékem szólván, azt mondja: Könnyebbítsd meg az igát, a melyet reánk vetett a te atyád? 10 És mondának néki az ifjak, a kik együtt nevekedtek volt fel ő vele: Így szólj ennek a népnek, a mely szólván néked, ezt mondja: A te atyád megnehezítette a mi igánkat, te pedig könnyebbítsd meg nékünk; e képen szólj nékik: Az én kis ujjam vastagabb az én atyám derekánál. 11 Most azért, ha az én atyám reátok nehéz igát vetett, én még nehezebbé teszem a ti igátokat: ha az én atyám ostorral fékezett titeket, én skorpiókkal ostorozlak benneteket. 12 És elméne Jeroboám és mind az egész nép Roboámhoz harmadnap, a mint meghagyta volt a király, ezt mondván: Jőjjetek hozzám harmadnapon. 13 És a király kemény választ adott a népnek, megvetve a vének tanácsát, a melyet adtak vala néki; 14 És szóla nékik az ifjak tanácsa szerint, mondván: Ha az én atyám megnehezítette a ti igátokat, én még nehezebbé teszem azt; ha az én atyám ostorral fékezett titeket, én skorpiókkal ostorozlak benneteket. 15 És nem hallgatá meg a király a népet; mert ezt az Úr fordította ekként, hogy megerősítse az ő beszédét, a melyet szólott volt az Úr a Silóbeli Ahija által Jeroboámnak, a Nébát fiának. 16 Mikor pedig látta az egész Izráel, hogy meg nem hallgatta őket a király, felele az egész nép a királynak ekképen: Micsoda részünk van nékünk Dávidban? Nincsen nékünk örökségünk az Isai fiában: menj el a te hajlékidba, óh Izráel! Most viseld gondját immár a te házadnak, óh Dávid! Elméne azért az Izráel az ő hajlékiba; 17 Úgy hogy Roboám csak azokon az Izráel fiain uralkodék, a kik Júda városaiban laktak. 18 És a mikor elküldé Roboám király Adorámot, az adószedőt, megkövezé őt az egész Izráel, és meghala, és maga Roboám király is hamarsággal szekerébe üle, hogy elmeneküljön Jeruzsálembe. 19 Így szakada el az Izráel népe Dávidnak házától mind e mai napig. 20 És lőn, mikor meghallotta az egész Izráel, hogy megjött Jeroboám, érette küldvén, hivaták őt a gyülekezetbe, és királylyá tevék őt az egész Izráelen; senki pedig nem követé Dávidnak házát, hanem csak egyedül a Júda nemzetsége.

21 És mikor megérkezett Roboám Jeruzsálembe, összegyűjté Júda egész házát és Benjámin nemzetségét, száznyolczvanezer válogatott hadra való férfiút, hogy hadakozzanak az Izráel házával, és visszanyerjék az országot Roboámnak, a Salamon fiának. 22 De az Isten beszéde lőn Sémajához, az Isten emberéhez, mondván: 23 Ezt mondjad Roboámnak, a Salamon fiának, a Júda királyának, és az egész Júda és Benjámin házának, és a többi népnek, mondván: 24 Azt mondja az Úr: Fel ne menjetek, és ne hadakozzatok a ti atyátokfiai ellen, az Izráel ellen; térjetek meg kiki a maga házába, mert én tőlem lett e dolog. És ők engedének az Úr beszédének, és visszatérvén, elmenének az Úr beszéde szerint.

Izráel országa. Jeroboám bálványozása

25 Jeroboám pedig megépíté Síkemet az Efraim hegyén, és abban lakék; és onnét kimenvén, építé Pénuelt. 26 És monda Jeroboám az ő szívében: Majd visszatér ez ország a Dávid házához; 27 Ha felmegy a nép, hogy áldozatot tegyen Jeruzsálemben az Úrnak házában; e népnek szíve az ő urához, Roboámhoz, a Júda királyához hajol, és engem megölnek, és visszatérnek Roboámhoz, a Júda királyához. 28 Tanácsot tartván azért a király, csináltata két arany borjút, és monda nékik: Sok néktek Jeruzsálembe felmennetek: Ímhol vannak a te isteneid, óh Izráel, a kik téged kihoztak Égyiptomnak földéből. 29 És az egyiket helyhezteté Béthelbe, a másikat pedig Dánba. 30 És e dolog nagy bűnnek lett az okozója, mert a nép felment az egyik elé egészen Dánig. 31 Azután felállítá a magas helyek templomát, és papokat szerze a nép aljából, a kik nem voltak a Lévi fiai közül. 32 És szerze Jeroboám egy ünnepet is a nyolczadik hónapban, a hónap tizenötödik napján, a Júdabeli ünnep módja szerint, és áldozék az oltáron. Hasonlóképen cselekedék Béthelben is, áldozván a borjúknak, a melyeket csinált vala, és szerze Béthelben papokat a magaslatokhoz, a melyeket csinált vala. 33 És áldozék azon az oltáron is, a melyet Béthelben állított fel, a nyolczadik hónap tizenötödik napján, abban a hónapban, a melyet az ő szívében gondolt vala; és ünnepet szerze az Izráel fiainak, és felméne az oltárra, hogy jóillatot szerezzen.

Roboão segue maus conselhos

1 *2Cr 10.1Foi Roboão a Siquém, *Jz 9.6pois todo o Israel lá se congregara para o fazer rei. 2 *1Rs 11.26,40Tendo Jeroboão, filho de Nebate, ouvido isso (pois estava ainda no Egito, para onde tinha fugido da presença do rei Salomão, onde habitava, 3 e donde mandaram chamá-lo.), veio com toda a congregação de Israel, e falaram a Roboão, dizendo: 4 *1Rs 4.7,22-25;9.15;1Sm 8.11-18Teu pai fez pesado o nosso jugo; agora, alivia a dura servidão de teu pai e o pesado jugo que nos impôs, e nós te serviremos. 5 Ele lhes respondeu: *1Rs 12.12Ide-vos e, depois de três dias, voltai a mim. Retirou-se o povo.

6 *1Rs 4.1-6Teve o rei Roboão conselho com os velhos que tinham assistido diante de seu pai Salomão, quando este ainda vivia, dizendo: Que me aconselhais vós que eu responda a este povo? 7 Eles lhe disseram: Se te tornares hoje servo deste povo, e o servires, e lhe atenderes, e lhe falares boas palavras, eles se farão teus servos para sempre. 8 Ele, porém, abandonou o conselho que os velhos lhe tinham dado e teve conselho com os mancebos que haviam crescido com ele e lhe assistiam. 9 Perguntou-lhes: Que aconselhais vós que respondamos a este povo, que me disse: Alivia o jugo que teu pai nos impôs? 10 Responderam-lhe os mancebos que haviam crescido com ele: Assim dirás a este povo que te falou: Teu pai fez pesado o nosso jugo, porém alivia-o de sobre nós; assim lhe falarás: Meu dedo mínimo é mais grosso do que os lombos de meu pai. 11 Assim que, se meu pai vos carregou de um jugo pesado, eu hei de acrescentar ainda sobre o vosso jugo; meu pai vos castigou com açoites, porém eu hei de vos castigar com escorpiões.

12 Veio Jeroboão com todo o povo a Roboão, no terceiro dia, como o rei lhes ordenou, dizendo: *1Rs 12.5Voltai a mim ao terceiro dia. 13 O rei respondeu asperamente ao povo e deixou o conselho que os velhos lhe tinham dado; 14 e falou-lhe segundo o conselho dos mancebos, dizendo: *Êx 1.13-14;5.5-9,16-18Meu pai fez pesado o vosso jugo, porém eu hei de acrescentar sobre o vosso jugo; meu pai vos castigou com açoites, porém eu hei de vos castigar com escorpiões. 15 O rei não deu ouvidos ao povo, *1Rs 12.24;Dt 2.30;Jz 14.4porque isso veio da parte de Jeová, *1Rs 11.11,31para confirmar a palavra que Jeová falou a Jeroboão, filho de Nebate, por intermédio de Aías, silonita.

Dez tribos rebelam-se e aclamam Jeroboão como seu rei

16 Vendo o povo que o rei não lhe dava ouvidos, respondeu-lhe: Que parte temos nós em Davi? Nem temos herança no filho de Jessé. *2Sm 20.1Às vossas tendas, ó Israel! Agora, cuida da tua casa, ó Davi! Assim, Israel se foi para as suas tendas. 17 Mas, *1Rs 11.13,36quanto aos filhos de Israel que habitavam nas cidades de Judá, sobre eles reinou Roboão. 18 Então, o rei Roboão enviou *1Rs 4.6;5.14;2Sm 20.24Adorão, que estava sobre a leva dos trabalhadores forçados; e todo o Israel o apedrejou até que ele morreu. O rei Roboão, a toda a pressa, montou no seu carro, a fim de fugir para Jerusalém. 19 Assim, *2Rs 17.21Israel se rebelou contra a casa de Davi até o dia de hoje. 20 Tendo ouvido todo o Israel que Jeroboão tinha voltado, mandaram chamá-lo para a congregação e fizeram-no rei sobre todo o Israel; *1Rs 11.13,32,36não houve ninguém que seguisse a casa de Davi, senão somente a tribo de Judá.

21 *2Cr 11.1Tendo Roboão chegado a Jerusalém, fez ajuntar toda a casa de Judá e a tribo de Benjamim, cento e oitenta mil homens escolhidos, que eram guerreiros, para pelejar contra a casa de Israel, a fim de restituir o reino a Roboão, filho de Salomão. 22 Veio, porém, a palavra de Deus a *2Cr 12.5-7Semaías, homem de Deus, dizendo: 23 Fala a Roboão, filho de Salomão, rei de Judá, e a toda a casa de Judá e de Benjamim, *1Rs 12.17e ao restante do povo: 24 Assim diz Jeová: Não subireis, nem pelejareis contra vossos irmãos, filhos de Israel; volte cada um para casa, *1Rs 12.15porque isso veio da minha parte. Ouviram a palavra de Jeová, voltaram e se foram em obediência a ela.

A idolatria de Jeroboão

25 Então, *Jz 9.45-49edificou Jeroboão a Siquém, na região montanhosa de Efraim, e residiu ali; dali saiu e edificou a *Gn 32.30-31;Jz 8.8,17Penuel. 26 Disse Jeroboão no seu coração: Agora, tornará o reino para a casa de Davi. 27 *Dt 12.5-7,14Se este povo subir para oferecer sacrifícios na Casa de Jeová, em Jerusalém, o coração dele se tornará para o seu senhor Roboão, rei de Judá; a mim me matarão e voltarão para Roboão, rei de Judá. 28 Pelo que o rei, depois de conselhos tomados, *2Rs 10.29;17.16;Os 8.4-7fez de ouro dois bezerros e disse ao povo: Basta de subirdes a Jerusalém; *Êx 32.4,8eis os teus deuses, ó Israel, que te tiraram da terra do Egito. 29 Pôs um *Gn 28.19em Betel e o outro colocou ele em *Jz 18.26-31Dã. 30 *1Rs 13.34;2Rs 17.21Isso se tornou em pecado, pois o povo ia até Dã a adorar o bezerro. 31 *1Rs 13.32Nos altos, fez casas e, dentre todo o povo, *1Rs 13.33;2Rs 17.32;2Cr 13.9constituiu sacerdotes que não eram dos filhos de Levi. 32 Jeroboão ordenou uma festa no oitavo mês, aos quinze dias do mês, *Lv 23.33-34;Nm 29.12como a festa que se celebrava em Judá, e subiu ao altar. Assim fez em Betel, oferecendo sacrifícios aos bezerros que tinha fabricado; e estabeleceu em Betel *Am 7.10-13os sacerdotes dos altos que fizera. 33 Subiu ao altar que ele fizera em Betel, ao décimo quinto dia do oitavo mês, isto é, do mês que ele tinha escolhido a seu bel prazer; e ordenou uma festa para os filhos de Israel e subiu ao altar *1Rs 13.1para queimar incenso.