1 Reis 11

Salamon feleségei és bálványozása

1 Salamon király pedig megszerete sok idegen asszonyt, még pedig a Faraó leányán kivül a Moábiták, Ammoniták, Edomiták, Sídonbeliek és Hitteusok leányait, 2 Olyan népek közül, a kik felől azt mondotta volt az Úr az Izráel fiainak: Ne menjetek hozzájok, és őket se engedjétek magatokhoz jőni, bizonyára az ő isteneik után hajtják a ti szíveteket. Ezekhez ragaszkodék Salamon szeretettel. 3 És valának néki feleségei, hétszáz királynéasszony és háromszáz ágyas; és az ő feleségei elhajták az ő szívét. 4 És mikor megvénült Salamon, az ő feleségei elhajták az ő szívét az idegen istenek után, úgy hogy nem volt már az ő szíve tökéletes az Úrhoz, az ő Istenéhez, a mint az ő atyjának, Dávidnak szíve. 5 Mert Salamon követi vala Astoretet, a Sídonbeliek istenét, és Milkómot, az Ammoniták útálatos bálványát. 6 És gonosz dolgot cselekedék Salamon az Úr szemei előtt, és nem követé olyan tökéletességgel az Urat, mint Dávid, az ő atyja. 7 Akkor építe Salamon templomot Kámosnak, a Moábiták útálatos bálványának a hegyen, a mely Jeruzsálem átellenében van, és Moloknak, az Ammon fiai útálatos bálványának. 8 És ekképen cselekedék Salamon mind az ő idegen feleségeivel, a kik az ő isteneiknek tömjéneztek és áldoztak. 9 Megharaguvék azért az Úr Salamonra, hogy elhajlott az ő szíve az Úrtól, Izráel Istenétől, a ki megjelent volt néki kétszer is, 10 És azt parancsolta volt néki, hogy ne kövessen idegen isteneket, és mégsem őrizte meg az Úr parancsolatját. 11 Monda azért az Úr Salamonnak: Miután ez történt veled, és nem őrizted meg az én szövetségemet és az én rendelésimet, a melyeket parancsoltam néked: elszakasztván elszakasztom tőled az országot, és adom a te szolgádnak. 12 Mindazáltal míg élsz, nem cselekeszem ezt Dávidért, a te atyádért; hanem a te fiadnak kezétől szakasztom el azt. 13 De nem szakasztom el az egész birodalmat; hanem egy nemzetséget adok a te fiadnak Dávidért, az én szolgámért és Jeruzsálemért, a melyet magamnak választottam.

Salamon ellenségei és halála

14 És ellenséget támaszta az Úr Salamonra, az Edombeli Hadádot, a ki az Edombeli királyi nemből való vala. 15 Mert mikor Dávid az Edomiták ellen ment volt, és Joáb, a sereg fővezére elment volt a megöletteknek temetésére, és levágott minden férfiú nemet Edomban, – 16 Mert hat hónapig volt ott Joáb az egész Izráellel, míg minden férfiúi nemet ki nem vesztett Edomban, – 17 Akkor szaladott vala el Hadád és vele együtt valami Edomiták az ő atyjának szolgái közül ő vele, bemenvén Égyiptomba. Hadád pedig akkor még kis gyermek volt. 18 Kik felkelvén Midiánból, menének Páránba, és melléjök vévén a Páránbeli férfiak közül, bemenének Égyiptomba a Faraóhoz, az Égyiptombeli királyhoz, a ki házat ada néki, és ételt, italt szolgáltata néki, és jószágot is ada néki. 19 Igen kedvében lőn azért Hadád a Faraónak, úgyannyira, hogy feleségül adá néki az ő feleségének hugát, Táfnes királyasszonynak hugát. 20 És a Táfnes huga szülé néki Génubátot, az ő fiát, és elválasztá azt Táfnes a Faraó házában, és Génubát ott volt a Faraó házában, a Faraó fiai között. 21 Mikor pedig Hadád meghallotta Égyiptomban, hogy Dávid elaludt az ő atyáival, és hogy Joáb is, a seregnek fővezére, meghalt, monda Hadád a Faraónak: Bocsáss el engem, hadd menjek el az én földembe. 22 És felele néki a Faraó: Mi nélkül szűkölködöl én nálam, hogy a te földedbe igyekezel menni? Felele az: Semmi nélkül nem szűkölködöm, de kérlek bocsáss el engem. 23 És támaszta az Isten néki más ellenséget is, Rézont, az Eljada fiát, a ki elfutott vala Hadadézertől, a Sóbabeli királytól, az ő urától. 24 És hadakozó férfiakat gyűjtött maga mellé, és ő vala a sereg hadnagya, mikor megölé őket Dávid; azután Damaskusba menvén ott lakának, és uralkodának Damaskusban. 25 És ellensége volt Izráelnek Salamonnak egész életében, a nyomorúságon kivül, a melyet Hadád szerze, és gyűlölte Izráelt, és uralkodott Siriában. 26 Azután Jeroboám, a Nébát fia, Seredából való Efrateus, – a kinek anyja Sérua, egy özvegy asszony volt – a Salamon szolgája emelte fel kezét a király ellen. 27 Annak pedig, a miért felemelte kezét a király ellen, ez volt az oka: Mikor Salamon megépítette Millót, és berakatta az ő atyjának, a Dávid városának romlását; 28 Jeroboám erős férfiú vala; és látván Salamon, hogy az ő szolgája az ő dolgában szorgalmatos, reá bízá a József háza gondviselésének egész terhét. 29 És történt ebben az időben, hogy mikor kiment egyszer Jeroboám Jeruzsálemből, találkozék az úton Ahijával, a Silóbeli prófétával, és rajta új köpönyeg volt, és csak ketten valának a mezőn együtt. 30 És megragadván Ahija az új ruhát, a mely azon volt, hasítá azt tizenkét részre. 31 És monda Jeroboámnak: Vedd el magadnak a tíz részt; mert ezt mondja az Úr, Izráel Istene: Ímé elszakasztom ez országot Salamon kezétől, és néked adom a tíz nemzetséget; 32 Egy nemzetséget hagyok pedig ő nála az én szolgámért, Dávidért, és Jeruzsálem városáért, a melyet magamnak választottam az Izráel minden nemzetségei közül, 33 Még pedig azért, mert elhagytak engem, és imádták Astoretet, a Sídonbeliek istenét, és Kámost, a Moábiták istenét, és Milkomot, az Ammon fiainak istenét, és nem jártak az én utaimban, hogy azt cselekedték volna, a mi tetszett volna az én szemeimnek: az én rendelésimet és végzéseimet, a mint Dávid, az ő atyja. 34 De nem veszem el az egész birodalmat az ő kezétől, hanem akarom, hogy fejedelem legyen életének minden idejében, Dávidért az én szolgámért, a kit választottam; mivelhogy megőrizte az én parancsolatimat és rendeléseimet; 35 Hanem az ő fiának kezétől már elveszem a királyságot, és néked adom azt, tudniillik a tíz nemzetséget. 36 Az ő fiának pedig egy nemzetséget adok, hogy Dávidnak, az én szolgámnak legyen előttem szövétneke mindenkor Jeruzsálemben, a városban, a melyet magamnak választottam, hogy ott helyheztessem az én nevemet. 37 Téged pedig felveszlek, és uralkodol mindenekben a te lelkednek kívánsága szerint, és király lész az Izráelen. 38 És ha te minden parancsolatimnak engedéndesz, és járándasz az én utaimban, és azt cselekedénded, a mi tetszik nékem, megőrizvén az én rendelésimet és parancsolatimat, a mint Dávid, az én szolgám cselekedett: én veled leszek, és építek néked állandó házat, a mint Dávidnak építettem, és néked adom az Izráelt. 39 És megsanyargatom ezért a Dávid magvát: de még sem örökre.

40 Igyekezik vala pedig Salamon megölni Jeroboámot; ezért felkelvén Jeroboám, futa Égyiptomba, Sésákhoz, az Égyiptombeli királyhoz, és ott volt Égyiptomban, Salamon haláláig. 41 Salamonnak egyéb dolgai pedig és minden cselekedetei, a melyeket cselekedett, és bölcsesége avagy nem írattattak-é meg a Salamon cselekedeteiről írott könyvben? 42 Az az idő pedig, a melyben uralkodott Salamon Jeruzsálemben az egész Izráelen: negyven esztendő. 43 És elaluvék Salamon az ő atyáival, és eltemetteték az ő atyjának, Dávidnak városában. És Roboám, az ő fia uralkodék helyette.

A idolatria de Salomão e a ira de Deus contra ele

1 Ora, além da filha de Faraó, *Dt 17.17;Ne 13.23-27amou Salomão muitas mulheres estrangeiras: mulheres moabitas, amonitas, edomitas, sidônias e heteias, 2 dentre as nações de que disse Jeová aos filhos de Israel: *Êx 23.31-33;34.12-16Não haveis de ir a elas, nem elas a vós, pois vos perverterão o coração, para seguirdes os seus deuses. A estas se apegou Salomão pelo amor. 3 *2Sm 3.2-5;5.13-16Ele tinha setecentas mulheres, princesas e trezentas concubinas; e suas mulheres perverteram-lhe o coração. 4 Sendo já velho, suas mulheres perverteram-lhe o coração para seguir outros deuses; *1Rs 11.4e o seu coração não foi perfeito para com Jeová, seu Deus, como o fora o coração de Davi, seu pai. 5 Salomão seguiu a *Jz 2.13;10.6;1Sm 7.3-4Astarote, deusa dos sidônios, e a *1Rs 11.7Milcom, abominação dos amonitas. 6 Salomão fez o mal aos olhos de Jeová e não perseverou em o seguir como o fizera Davi, seu pai. 7 Nesse tempo, edificou Salomão um alto a *Nm 21.29;Jz 11.24;2Rs 23.13Camos, abominação de Moabe, no monte que está fronteiro a Jerusalém, e a *Lv 20.2-5;2Rs 23.10;At 7.43Moloque, abominação dos filhos de Amom. 8 Assim fez por todas as suas mulheres estrangeiras, que queimavam incenso e ofereciam sacrifícios aos seus deuses.

9 Jeová irou-se contra Salomão *1Rs 11.2,4por se ter o seu coração apartado de Jeová, Deus de Israel, *1Rs 3.5;9.2que duas vezes lhe tinha aparecido 10 e acerca disso *1Rs 6.12;9.6-7lhe tinha ordenado que não seguisse a outros deuses. Ele, porém, não guardou o que Jeová lhe ordenara. 11 Pelo que disse Jeová a Salomão: Pois que assim te portaste e não guardaste a minha aliança e os meus estatutos que te ordenei, *1Rs 11.29-31;12.15-16,20;1Sm 2.30hei de tirar de ti o reino e dá-lo ao teu servo. 12 Contudo, não o farei em teus dias, por amor de Davi, teu pai; da mão de teu filho o tirarei. 13 Todavia, *2Sm 7.15;1Cr 17.13não arrancarei o reino todo; mas *1Rs 11.32,36;12.20darei a teu filho uma tribo *1Rs 8.29em atenção ao meu servo Davi e em atenção a Jerusalém, que escolhi.

Deus suscita adversários contra Salomão

14 Levantou Jeová a Salomão um adversário na pessoa de Hadade, edomita, que era da estirpe real de Edom. 15 Porque, *2Sm 8.14;1Cr 18.12-13estando Davi em Edom e tendo subido Joabe, general do exército, a sepultar os mortos e ferido a todo o homem em Edom 16 (porque seis meses se demorou ali Joabe e todo o Israel, até ter exterminado a todo homem em Edom.), 17 fugiu Hadade com alguns edomitas, servos de seu pai, para ir ao Egito; e Hadade era menino. 18 Tendo partido de Midiã, foram a *Nm 10.12;Dt 1.1Parã, donde levaram homens consigo e foram ao Egito ter com Faraó, rei do Egito, o qual lhe deu casa, e lhe proporcionou víveres, e lhe deu terra. 19 Hadade achou tanta graça aos olhos de Faraó, que este o casou com a irmã de sua própria mulher, irmã da rainha-mãe Tafnes. 20 A irmã de Tafnes deu-lhe à luz seu filho Genubate, que Tafnes desmamou na casa de Faraó, onde Genubate ficou por entre os filhos de Faraó. 21 *1Rs 2.10Tendo Hadade ouvido, no Egito, que Davi dormia com seus pais e que Joabe, general do exército, era morto, disse a Faraó: Despede-me, para que eu vá para a minha terra. 22 Então, lhe perguntou Faraó: Mas que é o que te falta em minha casa, para que procures partir para tua terra? Ele lhe respondeu: Nada; contudo, deixa-me ir.

23 Também *1Rs 11.14Deus lhe levantou outro adversário na pessoa de Rezom, filho de Eliada, que tinha fugido de seu senhor *2Sm 8.3;10.16Hadadezer, rei de Zoba. 24 Ele ajuntou gente e fez-se capitão duma tropa, *2Sm 10.8,18quando Davi matou os de Zoba. Retiraram-se para Damasco, habitaram ali e reinaram em Damasco. 25 Além do mal que Hadade fazia, foi ele adversário de Israel por todos os dias de Salomão; detestava a Israel e reinava sobre a Síria.

A inimizade de Jeroboão

26 Também *2Sm 20.21levantou a mão contra o *1Rs 11.11,28;12.2,20;2Cr 13.6rei Jeroboão, filho de Nebate, efraimita de Zereda, servo de Salomão, cuja mãe era uma viúva por nome Zerua. 27 Esta foi a causa por que levantou a mão contra o rei: *1Rs 9.15,24Salomão tinha edificado a Milo e cerrado a brecha da cidade de seu pai Davi. 28 Jeroboão era ilustre em valor. *Pv 22.29Salomão viu que era um moço laborioso e deu-lhe a superintendência sobre toda a leva de trabalhadores forçados da casa de José. 29 Sucedeu, nesse tempo, que, saindo Jeroboão de Jerusalém, *1Rs 12.15;14.2;2Cr 9.29o profeta Aías, silonita, o encontrou no caminho. Aías se tinha vestido de uma capa nova, e estavam sós os dois no campo. 30 *1Sm 15.27-28Aías pegou na capa nova, de que estava vestido, e rasgou-a em doze pedaços. 31 Disse a Jeroboão: Toma dez pedaços, pois assim diz Jeová, Deus de Israel: Eis *1Rs 11.11-12que da mão de Salomão hei de rasgar o reino, e a ti te hei de dar dez tribos; 32 *1Rs 11.13;12.21ele, porém, terá uma tribo em atenção ao meu servo Davi e em atenção a Jerusalém, *1Rs 11.13;14.21cidade que escolhi dentre todas as tribos de Israel. 33 Isso farei, porque me deixaram a mim, e *1Rs 11.5-8adoraram a Astarote, deusa dos sidônios, a Camos, deus de Moabe e a Milcom, deus dos filhos de Amom, e não andaram nos meus caminhos, para fazer o que é reto aos meus olhos e para guardar os meus estatutos e os meus juízos, como o fez Davi, seu pai. 34 Todavia, não hei de tirar da sua mão o reino todo; mas fá-lo-ei príncipe todos os dias da sua vida, em atenção ao meu servo Davi, a quem escolhi, porque guardou os meus mandamentos e os meus estatutos. 35 *1Rs 11.12;12.16-17Tirarei, porém, o reino das mãos de seu filho e to darei a ti, a saber, dez tribos. 36 *1Rs 11.13A seu filho darei uma tribo, para *1Rs 15.4;2Rs 8.19que sempre fique ao meu servo Davi uma lâmpada diante de mim, em Jerusalém, *1Rs 11.13cidade que escolhi para ali pôr o meu nome. 37 A ti te tomarei, e reinarás sobre tudo o que desejar a tua alma e serás rei sobre Israel. 38 Se ouvires tudo o que eu te ordenar, e andares nos meus caminhos, e fizeres o que é reto aos meus olhos, guardando os meus estatutos e os meus mandamentos, como o fez Davi, meu servo, *Dt 31.8;Js 1.5eu serei contigo, e *2Sm 7.11,27te edificarei uma casa firme, como o fiz para Davi, e te darei Israel. 39 Por isso, afligirei a descendência de Davi, porém não para sempre. 40 Portanto, Salomão procurou tirar a vida a Jeroboão; mas Jeroboão levantou-se, e fugiu para o Egito a ter com *1Rs 14.25;2Cr 12.2-9Sisaque, rei do Egito, e ali ficou até a morte de Salomão.

A morte de Salomão

41 *2Cr 9.29Ora, o resto dos atos de Salomão, e tudo quanto fez, e a sua sabedoria, não está tudo escrito no Livro dos Atos de Salomão? 42 O tempo que Salomão reinou em Jerusalém sobre todo o Israel foram quarenta anos. 43 *1Rs 2.10Adormeceu Salomão com seus pais e foi enterrado na Cidade de Davi, seu pai; *1Rs 14.21Roboão, seu filho, reinou em seu lugar.